Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-11 / 107. szám
www.ujszo.com I 2018. május 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Emigráns Egy tehetséges, hazájáért aggódó ember reménytelen helyzetben P ár napja Schilling Árpád rendező egy tévéinteij libán bejelentette: családjával együtt Franciaországba emigrál - a megszűnő támogatások és az állandó adóellenőrzések miatt. A magyar kormányt minden platformon, így a német tévécsatornának adott inteijúban is nyíltan kritizáló Schilling szerint a színházi szakma hátat fordított neki akkor, amikor a szolidaritás különösen fontos lenne. Felesége egyébként a Marton László zaklatási ügyeiben elsőként megszólaló Sárosdi Lilla színésznő, de ez itt most mellékszál. Normális esetben nem szokott érdekelni, melyik rendező hol él. Az emigráció szó azonban azt jelenti, hogy valakinek menekülnie kell a hazájából. És nem bírom megemészteni, hogy egy nemzetközi rangú művész elhagyni kényszerül Magyarországot, mert úgy érzi, elfogyott körülötte a levegő, és nem nyúlnak feléje segítő kezek. Pár éve a fekete ruhás nővér fájdalmasan tanulságos esetét alapul véve A harag napja címmel megrendezte, mi történik akkor, amikor egy tehetséges, hazájáért aggódó ember reménytelen helyzetbe kerül. Visszavonulót fúj, de már késő, mert sehol sem merik őt foglalkoztatni, ahogyan nem akadt magyarországi nyomda, amely ki merné nyomni a megszüntetett Magyar Nemzet újságíróinak új hetilapját. Schilling több előadása (főleg az általa alapított Krétakör társulattal) nyugaton is nagy sikert ért el. Volt köztük provokatív politikai kabaré, sajátos Woyzeck-feldolgozás, de még Molnár Ferenc Liliomjában sem a ligeti romantika dominált, hanem azt domborította ki benne, hogy aki nem áll be a sorba, nem hajbókol, annak nincs itt keresnivalója. Számos külföldi vendégrendezése vplt, legutóbb 2013-ban a Müncheni Állami Operában vitte színre Verdi Rigolettóját. Közben posztolt, vitázott a neten, felemelte a hangját, ha igazságtalanságot tapasztalt maga körül, és szinte akaratlanul vált ikonikus figurává, akire sokan figyelnek. Nem is csodálkoztam, amikor Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette Schillingen A rendező korábban arról is beszélt, hogy ő már nem pályázik semmire a magyar kulturális mecenatúránál, mert cinkelt lapokból nem kér. De hát akkor miből csinálna előadásokat, miből élne meg!? Ezért aztán emigrálni kényszerül, ami bizony szégyen. „Idén Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy választási győzelme esetén ütni fog a bosszú órája. A miniszterelnök a saját országának állampolgárait fenyegeti. Ez őrület, itt, az Európai Unió szívében” - mondta az említett inteijúban. Távozása segélykiáltás is, vészjelzés, hogy ez nem mehet így tovább. De. Gyanítom, hogy abszolút mehet... (Lubomír Kotrha karikatúrája) Évtizedekre a migráció lesz a téma A migráció lesz a nyugati politikai csatározások kulcskérdése a következő évtizedekben - állítja a Financial Times, amely szerint ez kimeríthetetlen muníciót szolgáltat olyan politikusoknak mint Orbán Viktor vagy Donald Trump. A politikai tanácsadók azt sulykolták: a gazdaság teljesítménye a legfontosabb a választások szempontjából, mert az emberek többsége a zsebe alapján szavaz. Ez megváltozott, a migráció ügye felzárkózott a gazdaság mellé- írta a Finacial Times. Donald Trump elnökválasztási győzelme és a brit függetlenségi népszavazáson a brexit sikere egyaránt a migrációtól való félelmen alapult. Trump falat ígért a mexikói határra, az uniós kilépést pártoló brit politikusok a határok védelmének saját kézbe vételével kampányoltak. Örbán Viktor egy hónapja nyert választást a bevándorlással. Ausztriában és Olaszországban hasonló politikai folyamatok játszódnak le. Olaszországban az Északi Liga népszerűségét az óriási bevándorlási nyomás erősíti: az elmúlt négy évben 600 ezren szálltak partra a 60 milliós országban. Svédországban a felmérések szerint soha nem látott szavazati arányra, 20 százalékos támogatottságra számíthat a radikális jobboldali Demokrata Párt a szeptemberi választásokon. Áfrika' lakossága a következő 30 évben egymilliárddal bővülhet, miközben az EU-ban élők száma érezhetően csökkenni fog, ráadásul elöregednek a társadalmak. Tovább folyik majd a vita a radikális jobboldal és a liberálisok között: az előbbiek a nyugati civilizáció megmentésével házalnak majd, utóbbiak bűnbakképzésnek minősítik a főként a muszlimok érkezésével riogató szövegeket. Ám továbbra is nagyon sok választó hisz majd az előbbi szövegnek. A nyomás alá kerülő mérsékelt politikusok abban látnak egyfajta „megoldást”, hogy távol tartják a nyugati világtól a bevándorlókat, ám igyekeznek eltitkolni, milyen embertelen módszerekkel teszik ezt a hatóságok. Még egy olyan liberális lelkű politikus, mint Ángela Merkel is belátta, hogy nem kockáztathat még egy ellenőrizetlen bevándorlási hullámot. Ezért azt a politikát követi, hogy Törökországban és Észak-Afrikában kell tartani a bevándorlókat. Mivel az előbbi országban már hárommillió szíriai menekült él, nem enged be továbbiakat. így másfél millióan torlódtak fel a török-szír határon. A népességtrendek alapján arra számíthatunk, hogy egy generációnyi időre a migráció problémája lesz a nyugati világ politikai folyamatainak középpontjában - foglalja össze a lap. Ha a mérsékelt politikusok az USÁ- ban és Európában nem tudnak kitalálni új módszereket arra, hogyan kezeljék ezt a problémát, akkor a jobboldali populizmus várhatóan még nagyobb teret nyer. (napi hu) Azé a múlt, aki kiássa? KOLLAI ISTVÁN A Gombaszögi Nyári Egyetemet szervező magyar aktivisták nemrég az ottani pálos kolostor romjainak feltárásába kezdtek, „közösségi munkában” - aminek egyébként Szlovákiában már megvan a hagyománya. Az Új Szó olvasóinak nyilván nem ismeretlen a Gombaszögi Nyári Egyetem. A szervezők a júliusi egyhetes programon kívül próbálják belakni és mindjobban felépíteni a régi-új fesztiválhelyszínt, ennek keretében most a pálos kolostor feltárására került sor. A pálosok egyik központja működött itt a későközépkorban, aztán rövid virágzás után a török időkben elpusztult - de nem a török által, hanem a helyi nagyurak (a Bebek-család) és a császáriak közti háborúskodásban. A feldúlt kolostor pusztulásnak indult; ami ma látható belőle, az csupán egy impozáns, 7 méter magas faldarab. Mármint a föld fölött csak ennyi volt látható, de komolyabb ásatás eddig nem tárta fel azt, mi van a föld alatt. Az, hogy végül egy nyári egyetem szervezői kezdeményeztek itt ásatást, olyan jelenség, ami Szlovákiában, de egész Közép-Európában megfigyelhető: a helyi szféra (civilek, önkormányzatok, üzleti vállalkozások) kezdik a múltat feltárni, illetve ebben a folyamatban sokszor ők a kezdeményezők. Lehetne'a kezdeményező a Műemlékvédelmi Hivatal is, de a szlovák műemlékvédelem meglehetősen passzív ilyen téren, immár hagyományosan - emiatt kap is a hivatal elég komoly kritikákat a régész-történész szakmától. A szakmai fórumokon (mint a Monument Revue hasábjain) sokszor titulálják őket lomhának, koncepciótlannak. Emögött talán ott rejlik az is, hogy a szlovák emlékezetpolitika máig nem döntötte el igazából, mit is kezdjen az ország területén található kultúrkincssel. így a terepmunka a helyi erőkre marad, azokra, akiket valami szakmai, szimbolikus vagy üzleti ügy motivál. Ez nem jelenti a szakmai kontroll hiányát: Orosz Örs, a gombaszögi ásatás kezdeményezője (a nyári egyetem szervezője) is beszámolt arról, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező szlovákiai intézményt kellett bevonni, csak igy lehetett ásatási engedélyt szerezni. Eztán magyarországi régészeket is meghívtak; ez a fajta magyar-szlovák kooperáció nem ismeretlen egyébként az ásatásokon, Zsolnalitva várában is volt hasonló együttműködés. Akik még a feltáráson dolgoztak, azok az önkéntesek, fiatalok. Ez is elég elterjedt koncepció: Szlovákiában több olyan romterület van (például a szepességi Menedékkő vagy a kis-kárpátoki Katarínka), ahol cserkészek vagy egyetemisták vehettek részt az ásatásokon. Ezt a megoldást érdemes lenne még tovább teijeszteni: életre szóló élmény egy gyereknek ásóval és csákánnyal a kezében kiásni valami valóságosat a történelemből. Amikor a múlt élővé válik, amikor a földből kibukkan egy kályhacsempe, rajta egy képpel, amit ötszáz éve senki nem látott, akkor nagyon könnyű beleszeretni a történelembe. Érezhető volt ez a lelkesedés a gombaszögiek közösségi oldalán is, különösen amikor előkerült valami komolyabb lelet, például egy Jézus kezét ábrázoló rajztöredék. Az emberen óhatatlanul átfut ekkor, mi van még a föld alatt, alattunk két-három méterre? És ki fogja kiásni? Szlovákiában ez is különösen izgalmas kérdés: itt egy kis túlzással azé a múlt, akik kiássa. Az adhatja meg az előbukkanó múlthoz a sztorit, a magyarázatot, teheti ki az információs táblát, nyomtathatja a szóróanyagokat. Úgyhogy remélhetőleg minél több felvidéki terepmunkában vesznek még részt valamilyen formában magyarok, illetve magyarországiak. FIGYELŐ A határon túliak ellopott identitása Csalással szerzett valódi magyar útlevelekkel jutott be az Egyesült Államokba több tucat külföldi - közölte az amerikai belbiztonsági minisztérium. A The Washington Post napilap a jelentést ismertetve azt írta, nagyjából 700 külföldi jutott törvénytelen úton hiteles magyar útlevélhez, és felvette az okmány eredeti tulajdonosának személyazonosságát. Közülük legalább 85-en kíséreltek meg magyar útlevelükkel belépni az USA-ba, 65-en sikerrel is jártak. A hatóságok keresik és ki akarják toloncolni őket. Az amerikai belbiztonság szerint a bűnözők azt használják ki, hogy a határon túli magyarok gyorsított eljárásban, egyszerűbben juthatnak magyar állampolgársághoz. 2011 óta több mint egymillió ember kapott magyar állampolgárságot, vannak, akik pénzért továbbadták azt. A magyar útlevélrendszer sebezhetősége feszültséget keltett az amerikai-magyar kapcsolatokban, ami váratlan, hiszen Orbán Viktor és Donald Trump is jórészt a bevándorlással és a határvédelemmel kapcsolatos politikára alapozza karrieijét. Októberben Washington azzal figyelmeztette Magyarországot, hogy „ideiglenes” intézkedéssé minősítette át a magyar állampolgárok beutazására vonatkozó vízummentességet, és együttműködési terv kidolgozását kérte a magyar hatóságoktól. A figyelmeztetés ellenére a magyar útlevélrendszer hibái továbbra is fennállnak - írta az amerikai lap. Áprilisban a washingtoni belbiztonsági minisztérium magas rangú tisztségviselői utaztak Budapestre, és arra figyelmeztették Magyarországot, hogy kikerülhet a vízummentességi programból. A csalók kezébe jutó valódi útlevelek komoly fenyegetést jelentenek, hiszen olyan emberek utaznak így be az USA-ba, akik valamiért nem akaiják felfedni személyazonosságukat. A legnagyobb aggodalomra az adna okot, ha iszlamisták vásárolnának ilyen útlevelet. Nem kizárt, hogy a kiutasított orosz kémek Ukrajnában magyar útlevelet vettek maguknak, amellyel visszarepülhetnek az Egyesült Államokba. (MTI) JUHÁSZ KATALIN
