Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-11 / 107. szám
8 I RÖVIDEN Don Quijote zöldet kapott Cannes-ban Cannes. A párizsi bíróság döntése szerint bemutathatják Terry Gilliam The Man Who Killed Don Quixote (Az ember, aki megölte Don Quijotét) című filmjét a cannes-i filmfesztiválon - adták hírül a film készítői Twitterüzenetben. A bíróság elutasította Paolo Brancónak, a film volt producerének a beadványát arról, hogy tiltsák meg a film vetítését a fesztivál május 19-i zárógáláján. Branco azért támadta meg a film bemutatását, mert a filmjogok az ő tulajdonában vannak. Terry Gilliam, a brit Monty Python csoport egykori tagja egy éve jelentette be, hogy végzett a mintegy húsz év alatt elkészült Cervantes-feldolgozás forgatásával. Majd miután a cannes-i fesztivál közölte, hogy a Don Quijote-film lesz az idei seregszemle zárófilmje, a producer perrel fenyegette meg a szervezőket. A 77 éves Gilliam már három pert elvesztett a producerével szemben a film jogait illetően. Számos művészi és pénzügyi nézeteltérést követően felmondta a szerződést a PENGE Technológiapara - á la Philip K. Dick Philip K. Dick 1964-es regénye magyarul tavaly látott először napvilágot Pék Zoltán rutinos fordításában. Ha valaki találkozott már életében legalább három Dick-regénnyel, sok meglepetés nem éri A végső igazság olvastán: Dick sohasem volt ismerősebb és aktuálisabb. VI DA GERGELY KRITIKAI ROVATA A regény műfaji szempontból elsősorban disztópia, de (megszorításokkal) az alternatív történelmi regény kódjai is kiolvashatók belőle. A szerző nem fordít ugyan a 2. világháború utáni történelem menetén, mint a két évvel korábbi Az ember a Fellegvárban című remekében, csupán hatványra emeli a világ kelet-nyugati felosztottságát. A két tömb, miközben hatalmas technológiai fejlettségre tesz szert, lezavaija a 3. világháborút, elkezdődik a „negatív jövő”: az emberek nagy részét hatalmas földalatti tartályokba evakuálják, csakhogy 13 év elteltével sem szólnak nekik, hogy a háború véget ért. Az eltakarított, befüvesített felszínt egy szűk elit birtokolja, melynek tagjai ultramodern villákban laknak ezerhektáros birtokaikon. Elemi érdekük, hogy a tartály lakókat megőrizzék abbéli hitükben, hogy okkal vannak odalent. Ezért gyártanak álhíreket a pusztuló nagyvárosokról, ezért sugározzák „vélt” vezetőjük, Yancy lelkesítő szavait, és ha kell, ezért hamisítanak történelmet. Ismerős orwelli képlet. Yancy nem hús-vér figura, csupán amolyan „Gestalt-alak”, személyiségszubsztrátum, vagy ahogy Dick szereti még nevezni, szimuproducerrel, és a Tomasol céghez, valamint az Amazonhoz fordult, amelyek eredetileg társproducerei voltak. Végül Branco nélkül fejezte be a filmettavaly júniusban. (MTI) Magyarok a prágai könyvvásáron Prága. Tegnap megnyílt a 24. prágai nemzetközi könyvvásár, amelynek idén Izrael a díszvendége. A Svét knihy (A könyv világa) című négynapos rendezvényen Magyarországot és a magyar könyvkiadókat idén is önálló nemzeti standon többtucatnyi kötet képviseli. Megtalálhatók köztük a legújabb magyar irodalmi alkotások, számos magyar könyv cseh fordítása és értékes művészeti albumok is. A rendezvényre Prágába látogatott Barnás Ferenc, Kun Árpád és Horváth Viktor; akik íróolvasó találkozókon vesznek részt. A könyvvásár részeként megnyílt Bállá Demeter Töredékek című fotókiállítása is. A csehországi nemzeti kisebbségi közösségek standján megtalálhatók a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének a kiadványai is. (MTI, k) lákrum. Első kidolgozását A Yancy-profil című korai novellában találjuk, már ott is a globális irányítás médiuma volt. A végső megoldásban jellemző módon többször is asztalhoz erősített bábként látjuk. A cselekményt természetesen mások alakítják. Mint ahogy az lenni szokott, rés keletkezik a pajzson. Több szereplőt követünk nyomon párhuzamosan, akik a maguk szemszögéből érzékelik a rendszer anomáliáit. Igaz, a szerző néha túl sokat enged látni gondolataikból, mintha nem bízna eléggé az olvasó Gestalt-alkotó képességeiben. Aztán eljön a pillanat, amikor a szereplők összetalálkoznak - de ne hívják a szerzőt Philip K. Dicknek, ha ez garancia lenne a megnyugtató végre. Igen, A végső megoldás cím felismerhető utalás a náci rezsimre és propagandagépezetére, annak frazeológiájára. A náci szál különben a regény leginkább kidolgozott rétegét alkotja. Dick az emberi szabadság kérdéseit vizsgálja ezúttal is, s most is egy olyan mintán, amelyben technológia és diktatúra egy oldalon állnak. Philip K. Dick: A végső igazság. Agave Könyvek, 2017. 224. oldal. Értékelés: 7/10 KULTÚRA 2018. május 11. | www.ujszo.com A legfurább és legeredetibb amerikai filmrendezők egyike a sztorit végig a négylábú szereplők szemszögéből meséli, ennek tulajdonítható például, hogy a filmben a barna és a szürke színek dominálnak a pirossal és a zölddel szemben, melyeket a kutyák nem érzékelnek Ebek és emberek Wes Anderson animációs filmje az emberek világára kivetített, aktuálpolitikai kicsengésű allegóriaként is megállja a helyét KACSINECZ KRISZTIÁN „Már egy jó ideje gyenftom - de tényleg, nehogy kibeezéljók hogy a kutyák embernek árzik magukat. Kiceit furcsállják, hogy nekik négy lábuk van, nekünk meg csak kettő, mtg, hogy mi olyan magasak vagyunk, de tulajdonképpen azzal nyugtatják magukat, hogy ők igazából még gyerekek, és ha egyszer felnőnek, éppen olyanok lesznek, mint mi, autót vezetnek, leoltják meg felgyújtják a villanyt - és lesz kutyájuk is." A „kutyás tudóstól”, Csányi Vilmostól származó idézet akár mottója is lehetne Wes Anderson (A fantasztikus Róka úr, Holdfény királyság, Grand Budapest Hotel) legújabb alkotásának, a Kutyák szigete című, japán beütésű, stop-motion technikával készült animációs filmnek. A rendező egyéb munkáihoz hasonlóan ez is sokféleképpen értelmezhető, és az emberek világára kivetített, aktuálpolitikai kicsengésű allegóriaként is abszolút megállja a helyét. A kutyásoknak viszont mégiscsak egy kutyás film marad, amely ember és eb különleges kapcsolatáról, kölcsönös segítségnyújtásáról és egyenrangú viszonyáról szól egy olyan komor, nem túl távoli jövőben, ahol a négylábú kisebbség több szempontból is humánusabban képes viselkedni a kétlábúak többségénél. A nem túl bonyolult és nem is túl eredeti, ám megannyi áthallással és utalással jelen világunk legaktuálisabb problémáira reflektáló cselekmény szerint a fiktív japán város, Megaszaki korrupt, fanatikusan macskapárti polgármestere egy gonosz összeesküvés részeként titkon elteljeszti a kutyainfluenzát, majd a mesterségesen kreált veszélyre hivatkozva az összes négylábút a Szemét-szigetre száműzi. Az ellenszert kifej lesztő, ellenzéki T udós Párt FILMKOCKA Kutyák szigete mozgalmat szervez a kutyák megmentésére. A szálak végül összeérnek, és az egyébként inkább felnőtteknek szóló, disztópikus elemeket is felvonultató animációs filmszatíra meglehetősen meseszerü befejezést kap: a gonosz bűnhődik, de végül megjavul, a jó pedig elnyeri méltó jutalmát (ez esetben egy szerető gazdit és sok-sok kutyanyamit). A legfttrább és legeredetibb amerikai filmrendezők egyike amellett, hogy a sztorit végig a négylábú szereplők szemszögéből meséli (érmék tulajdonítható például, hogy a barna és a szürke színek dominálnak a pirossal és a zölddel szemben, melyeket a kutyák nem érzékelnek; illetve csak a kutyák beszédét érteni közvetlenül), szerencsére végig kerüli a kutyás filmekre jellemző közhelyeket és kínos poénokat, az idegesítő cukiságot. Helyette egy alaposan kimunkált, sajátosan Was Ándersonos hangulatú, távoli, mégis nagyon ismerős fantáziavilágot teremtő audiovizuális élményt kapunk, mely azonnal magába szippant, és egy pillanatra sem ereszt el. A rendező védjegyévé vált megoldások (fejezetekre osztás, flashback-epizódok) még különlegesebbé teszik ezt a fanyar humorú, keserédes mesét, melynek négylábú hőseit olyan nagyágyúk szólaltatják meg, mint Bryan Cranston, Edward Norton, Bill Murray, Jeff Goldblum, Liev Schreiber, Bob Balaban, Scarlett Johansson és Tilda Swinton. A Kutyák szigetét ajánljuk mindazoknak, akik rajonganak a kutyákért és/vagy Was Andersonért, és azoknak is, akik nem - ezután ugyanis garantáltan mindkét, különleges „állatfajtát” a szívükbe zárják. r A film előzetesét megnézhetik az u)wo.eom-on. ■ Eredeti cím: Isle of Dogs ■ Szlovák cím: Psl ostrov ■ Amerikai animációs film, 2018,101 perc ■ Rendező: Wes Anderson ■ Forgatókönyvíró: Wes Anderson ■ Operatőr: Tristan Oliver ■ Zene: Alexandre Desplat ■ Közreműködők: Bryan Cranston, Edward Norton, Bill Murray, Jeff Goldblum, Liev Schreiber, Bob Balaban, Scarlett Johansson, Tilda Swinton vezetőjét megmérgezik, az egykori gazdikat pedig úgy manipulálják - főként a média segítségével -, hogy végérvényesen a kutyák ellen forduljanak, sőt kiirtásukat is jóváhagyják. Csupán a polgármester tizenkét éves fogadott fia elég bátor és hűséges ahhoz, hogy a Szemétszigetre repülve, egy falkány i, szebb napokat is megélt kóbor eb segítségével megkeresse legjobb barátját, Spots nevű testőrkutyáját. Eközben egy amerikai cserediák földalatti