Új Szó, 2018. május (71. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-07 / 104. szám
www.ujszo.com Egészség 2018. MÁJUS 7. GYÓGYHÍREK 11 Hogyan segíthetünk a Parkinson-kórban szenvedőnek? A hivatalos adatok szerint Szlovákiában 2016-ban több mint 22 ezer Parkinsonkórban szenvedő beteg volt, átlagéletkoruk 60 év, de 10 százalékuk már 40. életéve előtt beteg volt. Sokan azt hiszik, hogy csak a nyugalmi remegés jelezheti a Parkinson-kórt, ám ez tévedés. „A betegek körülbelül 30 százalékánál egyáltalán nincs remegés” — mondta dr. Peter Valkovic neurológusprofesszor. A legfontosabb tünetek • A nyugalmi állapotban lévő felső végtagok enyhén reszketnek, az izmok merevebbé, a kéz ujjai ügyetlenebbé válnak. Lassul a mozgás, az írás, és különösen a kerek betűk formálása válik egyre nehezebbé. Megjelenik a seborrhoea - kenőcsös arc, valamint a merev mimikái izmok miatt kialakul az úgynevezett lárvaarc. • Megváltozik a tartás, a mozdulatok lelassulnak, a Parkinson-kór mellett depresszió jelentkezik. • Nehézkes, csoszogó, szaggatott és görnyedt a járás. A Parkinson-kóros beteg könnyen elveszíti az egyensúlyát, ezért állandóan fennáll az elesés veszélye. Egyre hosszabb a reakcióidő. • Erősen akadályozott a járás és a finommechanikai mozgások végrehajtása. • Mozgásképtelenség, a Parkinson-kórban szenvedő beteg már állni sem képes, a nyelési inger rendkívül gyenge. • Hallucináció, merevedési zavar és a szisztolés vérnyomás csökkenése is jelentkezhet. Korszerű kezelés minden betegnek „Szlovákiában minden beteg rendelkezésére áll a legkorszerűbb kezelés, mégpedig elfogadható hozzáfizetéssel. Örülök annak, hogy ez így van” - tette hozzá a szakember. A gyógyszeres kezelésen kívül már Szlovákiában is végeznek agyi mély stimulációt. Ezt » Amit tudni kell... A Parkinson-kórt közel 200 évvel ezelőtt írták le. A kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának következménye, jelenleg az utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak. A betegség nevét James Parkinson (1755-1824), egy londoni orvos után kapta, aki először tett említést a betegségről 1817- ben, reszkető bénulás néven. Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, amelynek oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése, (wbb) a módszert körülbelül 120 betegnél végezték már el. Nagyon fontos, hogy a kezelőorvos ne csak a beteggel és családjával, hanem a neurológussal, a pszichiáterrel, a fizioterapeutával, a gasztroenterológussal és a pszichológussal is együttműködjön. Sajnos még a legjobb kezelés sem szavatolja a tünetmentes életet. Ha rendesen is szedi a beteg a gyógyszereket, még akkor is naponta 15-30 perces izommerevség jelentkezik, mégpedig általában valamilyen akadály előtt, például a gyalogátjáró vagy az ajtó előtt. Ha valaki olyan embert lát, aki nem tud elindulni, legjobb, ha megszólítja és megkérdezi tőle, nincs-e szüksége segítségre. Általában elég, ha azt mondjuk neki: bal láb, egy, kettő. Érintse meg azt a lábát, amellyel lépnie kell. Néha az is segít, ha helyben együtt tesznek meg néhány lépést, de erőszakkal semmiképpen ne húzza előre a beteget, mert könnyen eleshet. „Jó lenne, ha az emberek figyelmesebbek lennének és segítenének embertársaikon, legyen szó epilepsziában, sclerosis multiplexben, cukorbetegségben vagy Parkinsonkórban szenvedőről. Mindegyikük kerülhet olyan helyzetbe, amikor szükségük van a segítségünkre. Fontos, hogy felismerjük a tüneteket, és segítsünk nekik” — hangsúlyozta a professzor. Amikor szükségük van a segítségre • Izommerevség valamilyen akadály előtt (gyalogátjáró, ajtó, lépcső). • Nyugalmi remegés: néha elég, ha megfogjuk a beteg kezét, és a remegés enyhül. • Mozgás, tánc, gyaloglás: a partner támogatása mindig segít• Akadály a lakásban: távolítsunk el mindent a lakásból, ami akadályozza a mozgást. • Szomorúság és szorongás: hallgassuk meg és támogassuk a beteget. • Mivel az izommerevség ideje és hossza kiszámíthatatlan, mindent tervezzünk meg. • Öltözködés: a ruha begombolása, a cipő bekötése, a zokni felhúzása gondot jelenthet. • Ételkészítés: segítsünk neki felnyitni a konzervet, elkészíteni az ételt. • Gyógyszeradagolás: mivel sérült a finommotorika, ebben is segítsünk neki. • írás: mind kézzel, mind számítógéppel gondot jelent. • Utazás: jól gondoljuk meg, mert az izommerevség bármikor bekövetkezhet. • Az orvosnál: kísérjük el, mert a külső személy többet lát, többet tud a beteg állapotáról, kiegészítheti az információkat. Fontos a rehabilitáció A Parkinson-kór negatívan hat az egész szervezetre: a hát meggörbül, a mozgás korlátozott, gyakrabban fenyeget az elesés veszélye. „Nagyon sokat segíthet a napi 40 perces nordic walking, vagyis skandináv gyaloglás - javasolta Mária Farkasová fizioterapeuta, majd hozzátette: - A kéz és a láb mozgásának összehangolása jót tesz a Parkinson-kórban szenvedőnek. Ha megfelelő stílusban gyalogol, az izmok 90 százaléka dolgozik. Kitűnő mozgásforma számára a tánc is, de lényegében mindenféle mozgás, ha még olyan állapotban van, hogy képes a mozgásra.” (kovács) Tudta? Az alkoholtól tényleg elsorvad az agyunk Míg a mértékletes alkoholfogyasztás kedvező hatással van szív- és érrendszerünkre, addig sajnos a rendszeres alkoholfogyasztás együtt jár agyunk sorvadásával. Carol Ann Paul és munkatársai csaknem kétezer (1 839) 34 és 88 év közötti beteg agyáról készült MRI-felvételt elemzett. A betegeket alkoholfogyasztási szokásaik alapján az alábbi csoportokba sorolták: antialkoholisták, absztínensek, alkalmi alkoholfogyasztók, mérsékelt ivók és nagyivók (heti 1-7, 8-14, illetve annál több italt fogyasztók). A kutatók azt találták, hogy minél többet iszik valaki, annál kisebb lesz az agya. A nagyivók agyának térfogata ádagosan 1,6 százalékkal volt kisebb azokéhoz képest, akik sohasem ittak. A csoportok közön ádagosan 0,25 százalék térfogatkülönbség mutatkozott. „Az agy időskori sorvadása ismert jelenség. A folyamatot az alkohol felgyorsíthatja” — mondta az egyik kutató. A felmérésből az is kiderült, hogy a nők agya gyorsabban sorvadt alkohol hatására. „Mindez nem meglepő, hisz a nők sokkal érzékenyebbek az alkoholra, és nehezebben tudják lebontani” - magyarázta Paul. James Garbutt, az Észak-karolinai Egyetem pszichiátriaprofeszszora a következőképp kommentálta az eredményeket: „A tanulmány megerősíti az alkohol agykárosító hatását. Korábban már kimutatták, hogy az ivás rontja az agyi működést és a gondolkodást. Az más kérdés, hogy a fenti funkciók és az agy térfogatának változása hogyan függhetnek össze egymással”. Szívrohamra figyelmeztet a szemhéj A szemhéjon megjelenő sárgás zsírfelhalmozódás a szívroham és más érrendszeri betegségek megemelkedett kockázatának jele lehet. A tanulmány szerint azoknál az embereknél, akiknél kialakult a xanthelasma palpebrarum nevű elváltozás, 48 százalékkal nagyobb a szívroham kockázata. A xanthelasma alapvetően a koleszterin felhalmozódását jelenti, és arra utal, hogy a test más részeiben is megjelenhet zsírfelhalmozódás. A kardiológusok úgy vélik, hogy az elváltozás felbukkanása a nagyobb szívkockázatra figyelmeztet. A dániai Herlev Kórház kutatói 12 745 ember egészségét követik nyomon az 1970-es évek óta. A tanulmány kezdetekor a résztvevők 4,4 százalékának volt xanthelasmája. Amikor harminchárom év elteltével kontrollvizsgálatot végeztek, kiderült, hogy összesen 1872 embernek volt szívrohama, 3699 embernél alakult ki szívbetegség, és 8507-en haltak meg. Negyvennyolc százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak szívrohamot, 39 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki szívbetegségük, és 14 százalékkal nagyobb kockázattal haltak meg az eltelt idő alatt azok, akiknél jelen volt a sárgás csomó azokhoz képest, akiknél nem. Az érfalakban felhalmozódó zsír, az ér „elmeszesedése” szívrohamhoz és szélütéshez vezethet. A xanthelasma megjelenése a szemhéjon pedig arra utal, hogy a koleszterin a test más részein is lerakodhat. (MTI)
