Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-30 / 99. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2018. ÁPRILIS 30. GYÓGYHÍREK-HIRDETÉS 11 Rendszeresen ellenőrizzük anyajegyeinket! A rosszindulatú bőrdaganat kialakulásának kockázata a gyerekko­ri leégéssel és az úgynevezett időnkénti erős napozással jelentősen megnő. Mint minden évben, így idén is (május 15-én) lesz európai melanómanap, amelynek az a célja, hogy felhívja az emberek figyel­mét a bőrrák veszélyére. I mmár tizenötödik alkalom­mal rendezik meg ezt a félvi­lágosító kampányt. 2004- ben a népesség csaknem egy ezrelékét vizsgálták ki Szlo­vákiában, s ezzel előkelő helyet fog­laltunk el Európában. „Idén is lesz erre lehetőség. A figyel­met az anyajegyek kivizsgálására fordítjuk” — mondta dr. Dusán Buchvald, a Szlovák Dermatovenero­­lógiai Társaság elnöke. Az érdeklődők május 7. és 17. között beutaló nélkül vizsgáltathatják meg anyajegyeiket. Csak tavaly 21 rosszindulatú bőrrá­kot és 62 jóindulatú bőrdaganatot diagnosztizáltak. A melanoma lehet barna vagy feke­te színű, s ahogy nő, piros, fehér és kék szín is megjelenhet rajta, sőt, van pigment nélküli, vagyis színte­len melanoma is. Gyakran szabály­talan az alakja, s idővel megváltoz­hat. Általában nagyobb az átmérője, mint a szokásos anyagjegyé, lehet akár 5-6 mm. Ritkán, de előfordul a szemen, a nyálkahártyán, sőt, a köröm alatt is. Gyanús lehet min­den nem gyógyuló bőrképződ­mény. Mindenkinek tudnia kellene, hol van a testén anyajegy, és évente többször tükör előtt meg kellene vizsgálnia. Nem szabad megfeled­kezni a fülről, a hajas fejbőrről, a talpról és a nemi szervekről sem. Ezeket is alaposan ellenőrizni kell. „Csak a melanómák egyharmada képződik anyajegyből vagy más festékes képződményből” - hang­súlyozta dr. Desana Borecká onkodermatológus. Kialakulhat a teljesen egészséges bőrön is. A fér­fiaknál ez a gyorsan áttéteket ké­pező daganat leggyakrabban a há­ton, a nőknél az alsó végtagokon, vagyis azon a helyen alakul ki, A Nemzetközi Rákkutató Intézet a szoláriumot a „valószínűleg rákot okozó” kategóriából a „rákot okozó’ kategóriába helyezte. Sok szakem­ber véleménye szerint a fiatalok szá­mára be kellene tiltani a szoláriu­mot. A tapasztalt szakember már szabad szemmel vagy dermatoszkóppal meg tudja állapí­tani, hegy rosszindulatú vagy ártal­matlan képzőelményről van-e szó. Érvényes a szabály, hogy a gyanús pigmentfoltot sebészi úton kell eltá­volítani, hegy szövetvizsgálatrá le­hessen küldeni. Ha lézerrel távolít­­ják el, akkor nem lehet megállapíta­ni a daganat típusát, biológiai visel­kedését, pedig ennek alapján határozzák meg a kezelést. » Melyiket ellenőrizzük? Jó, mindenki rendszeresen el­lenőrzi festékes anya jegyét, s ha a következőket tapasztalja, minél előbb keresse fel a bőr­gyógyászt: • megváltozott az anyajegy színe és formája • felülete durva vagy hámlik • többszínű • viszket • fényes • nem gyógyuló sebnek néz ki • aszimmetrikus vagy szabálytalan a széle. (kovács) amit a legtöbb napfény ér. 60-90 százaléka a napsugár hatására fej­lődik ki. Ám azon a helyen is kép­ződhet, amit egyáltalán nem ér napfény. A laikusok többsége azt hiszi, hogy az az anyajegy nem veszélyes, ame­lyik nem emelkedik ki a bőrből. Ez tévedés. Azt az anyajegyet minden­képpen el kell távolítani, amelyet például a fehérnemű állandóan dör­zsöl. Nagyon gyorsan, akár hóna­pok alatt is áttéteket képezhet ez a rákfájta. Gyakran az agyat, a nyirok­mirigyeket, a májat, a csontokat és a tüdőt támadja meg. A betegség stádiumát a daganat nagysága és távoli áttétek jelenléte határozza meg. Elsősorban a világos bőrű, szőke és vörös hajú emberek, a leégésre hajlamosak vannak ve­szélyben, továbbá azok, akiknek tes­tén több anyajegy van. Ha már volt a családban bőnák, a kockázat a nyolcszorosára emelkedik. » Ki van veszélyben? • aki többször megégett a napon • az első és második fototípusú ember (sápadt bőr szeplőkkel, vörös vagy szőke haj, kék szem) • az, akinek testén sok anyajegy van • akinek első ági leszármazottjánál melanómát állapítottak meg • akit a védekező képességet gyengítő preparátummal kezel­tek (szervátültetés után, HIV-pozitívak, pikkelysömörösek, ízületi kopásban és Crohn-betegségben szenvedők) • a 65. életév felettiek • a túlzott napozásnak kitett emberek: építészek, útépítők, szerelők, mezőgazdasági dolgozók • az, aki gyakran utazik egzotikus országba. A jó- és rosszindulatú bőrdaganat előfordulása világszerte nő. 2012-ben Európában 100 445 új esetet diagnosztizáltak, 22 211 ember belehalt ebbe a betegségbe. Legtöbb új esetről Norvégiában, Dániában és Svájcban tudnak, a legkevesebbről a földközi-tengeri országokban valószínűleg a magasabb fototi'pus miatt 2010-ben Szlovákiában 718 új rosszindulatú bőrrákot és 5 594 nem rosszindulatút regisztráltak. Sokoldalúan hat Nem is gondolná, mire jó a bor! Az ókori gyógyászat nem csupán tisztán rendelte gyógyítási céllal a bort, hanem gyógyfiivekkel készült gyógyborok for­májában is. A középkorban a bor a vizet helyettesítette. A kórházaknak bort adományoztak gyógyitalként, a bortöltő és a pincemester fontos személy volt. A sebészek egészen a 13. századig bort használtak a fertődenítéshez. Az orvosok az 17-18. század­ban kezdték vizsgálni a bor gyógyító hatását. A benne talál­ható számos anyag egysége adja harmóniáját, zamatos ízét. Az újabb korban beható élettani kísérletek és vizsgálatok igazol­ták, hogy a bor csökkenti a lá­zas beteg fehérjekiválasztását. E tekintetben napi 40 gramm al­kohol már figyelmet érdemlő hatással van. Ennyi szesz igen gyenge borból 0,5 liternek, erő­sebből mintegy 3 deciliternek felel meg, tehát bátran rendel­hető. A bor sokoldalúan hat a szervezetre. Fejfájás vagy emész­tési zavarok kezelésekor a ne­gyedére hígított bor „hozza” meg a gyógyulást. A borral olyan anyagok kerülnek a szer­vezetbe, melyek segítik az emésztőmirigyek működését. Glicerintartalma javítja a zsír­gazdálkodást. A szőlő- és gyü­mölcscukor energiát szolgáltat. Az anyagcsere-folyamatokat kedvezően befolyásolja, ezáltal kevesebb salakanyag marad a szervezetben. Vérszegénységre jó a vörösbor, lábadozás idején pe­dig állítólag tokaji aszút előnyös fogyasztani. A modem élet sok­sok izgalma, az agyvelő fokozott tevékenysége erősen gátolja az emésztőmirigyek működését. A bor e gádásokat képes feloldani, ezért helyes az étkezést borfo­gyasztással kiegészíteni. A bor viszonylag csekély alko­holtartalma előnyösen hat az idegekre, a szívre és az érrend­szerre, csökkenti a lelki feszült­séget, amely köztudottan érszű­kítő hatású. A bor tágítja az ere­ket, és hozzájárul ahhoz, hogy a szívizom több vérhez jusson. Nem véleden, hogy azokban az országokban, ahol jelentős a borfogyasztás, lényegesen keve­sebb a szívbetegek száma, és rit­kább a szívinfarktus is, mint ott, ahol az égetett szeszes italokból fogyasztanak többet az emberek. A bort mindig az étkezés köz­ben vagy utána fogyasszuk. Reg­gel éhgyomorra csak a teljes sav­hiányban szenvedők igyanak ke­vés bort. Az alkohol kalóriája a táplálék kiegészítésére szolgál­jon. Mértéktelen fogyasztása nemcsak a máj és a vese feldol­gozó, tisztító erejét csökkenti, majd szünteti meg, hanem az agy működésére is közvetlen ha­tást fejt ki. Ám kis mennyiség­ben nyugtat, elősegíti az alvást. (egeszsegkalauz) Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Migrén: Veszélyben van az agy is • Kilenc lépés a lelki egészség felé • Lisztérzékenység: az egyedüli gyógymód a sikérmentes diéta • Alváshigiénia - hogy pihentető legyen • Kevesebb nátriummal könnyebb... • 10 kérdés: Szabó Viktor színésznek Május 3-án keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! ÜJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom