Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-20 / 91. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. április 20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Májusban feloszlik a baszk ETA Kim: az atomprogram az adu Mun Dzse In dél-koreai államfő: Szöulnak békeszerződést kellene kötnie Észak-Koreával Madrid. A Baszk Haza és Szabadság (ETA) terrorszervezet május 5-én bejelenti feloszlatását - közölte a spanyol sajtó a baszk közszolgálati televízió (ETB) értesülésére hivatkozva. Az információ szerint az eseményre a Baszkföld francia részén található Bayonne városában kerül majd sor, ám azt egyelőre nem tudni, hogy ez milyen formában valósul meg. A független, szocialista baszk állam megteremtésért több mint 50 évig, véres merényletekkel harcoló szervezet 858 ember haláláért tehető felelőssé. A terrorcsoport utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben. Az ETA tavaly bejelentette be, miután 2011-ben felhagytak a fegyveres harccal, megmaradt fegyvereiket átadják a hatóságoknak. Az elrejtett fegyverarzenál lelőhelyeinek listáját a francia hatóságoknak juttatták el. (MTI) Ukrán válság: nincs ivóvíz Donyeckben Kijev. Leállították a munkát a frontvonalon, az ún. szürke zónában lévő, több mint 600 ezer lakost ellátó donyecki vízszűrő állomáson, azt követően, hogy az állomás öt dolgozója megsebesült a térségben zajló harcok következtében. A víztisztító leállítása miatt ivóvíz nélkül maradt az ukrán ellenőrzésű oldalon a 22 ezres Avgyijivka, a front túloldalán a Moszkva támogatta szakadárok által megszállt Donyeck város egy része, Jaszinuvata, és további néhány kisebb település mindkét oldalon. Ukrán sajtójelentések szerint az utóbbi napokban ismét súlyosbodtak a harcok aDonyec-medencében. (MTI) Az iraki légierő szíriai támadása Bagdad. Légicsapásokat hajtott végre az iraki légierő tegnap Szíriában az Iszlám Állam terrorszervezet állásai ellen - jelentette be Haider al-Abádi iraki miniszterelnök hivatala. A csapásokat a két ország határának iraki oldaláról indították F-16-os repülőgépekkel. Egy iraki katonai szóvivő elmondta: Bagdad egyeztetett a támadás tervéről a szíriai kormányzattal. A műveletet azért hajtották végre, mert az Iszlám Állam veszélyt jelent Irak területére - közölte Abádi. (MTI) Líbia: merénylet egy tábornok ellen Tripoli. Pokolgépes támadás érte a Kelet-Líbiát ellenőrző, Halifa Haftár tábornok parancsnoksága alatt álló erők vezérkari főnökének, Abderrazak an-Nadúrinak a konvoját Bengáziban, de túlélte — közölték katonai források. A vezérkari főnök elleni támadás egybeesik azzal, hogy Haftár tábornok Párizsban tartózkodik gyógykezelés céljából. Líbiai sajtójelentések szerint a Kelet- Líbiát igazgató parancsnok nemrég szívrohamot vagy agyvérzést kapott. (MTI) A két Korea közötti Panmindzson, az 1953-as fegyverszünet helyszíne (sita/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szöul. „Ha nem gyümölcsözőek a tárgyalások Kim Dzsong Unnál, akkor otthagyom" - fogalmazott Donald Trump amerikai elnök az észak-koreai vezetővel esedékes tárgyalásairól. Mun Dzse In dél-koreai elnök kijelentette: meg kellene próbálni békeszerződést kötni Észak- Koreával, hogy hivatalosan is véget vessenek az 1953-ban fegyverszünettel lezárt háborúnak a két ország között. Donald Trump az Abe Sindzó japán kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: mindent megtesz azért, hogy tárgyalásai az északkoreai vezetővel „világraszóló sikert” hozzanak, de ha úgy látja, hogy eleve nem lehetnek sikeresek, akkor el sem megy a találkozóra. Leszögezte: Washington mindaddig folytatja a lehető legnagyobb nyomásgyakorlást, amíg Észak-Korea fel nem számolja atomfegyverzetét. Az amerikai-japán viszonyról szólva megerősítette a Tokió és Washington közötti együttműködés, benne a közös védelmi erőfeszítések folytatását. Abe Sindzo japán kormányfő bátorítónak mondta, hogy Donald Trump a Kim Dzsong Unnál folytatandó megbeszéléseken felveti majd az Eszak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügyét. Trump elnök megerősítette, hogy nem csupán ezt, hanem az Észak-Koreában fogva tartott három amerikai ügyét is szóba hozza majd az észak-koreai vezetőnek. Észak-Korea már korábban elismerte, hogy az 1970-es és 1980-as években elrabolt 13 japán állampolgárt. Japán szerint azonban az elrabolt — és remények szerint még életben lévő - japán állampolgárok száma 17. Mun Dzse In dél-koreai elnök szerint meg kellene próbálni békeszerződést kötni Észak-Koreával, hogy hivatalosan is véget vessenek az 1953-ban fegyverszünettel lezárt háborúnak a két ország között. Véget kell vetni a már 65 éve érvényben levő fegyverszünetnek, és meg kell próbálni aláírni egy békeszerződést a háború lezárásának kihirdetése után - mondta Mun Dzse In újságírók előtt. Hozzátette: a békeszerződés megkötésének feltétele, hogy Észak- Korea adja fel atomprogramját és ballisztikus rakétáinak fejlesztését. Az 1950 és 1953 közötti koreai háborút nem békeszerződés, hanem csak fegyverszünet zárta le, ezért a két ország elvileg máig hadban áll egymással. Mun Dzse In úgy tudja, Phenjan hajlandó volna lemondani atomprogramjáról, és ennek fejében még azt sem kéri, hogy a Dél- Koreában állomásozó 28 500 amerikai katona távozzon a félszigetről. A dél-koreai elnök április 27-én találkozik Kim Dzsong Un északkoreai vezetővel, Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un csúcstalálkozóját pedig májusra tervezik. Ha a Koreai-közi csúcstalálkozón, illetve a Phenjan és Washington közötti csúcstalálkozón sikerül megállapodni a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről, akkor nem lesz túl nehéz megegyezésre jutni a békéről, az USA és Észak- Korea közötti kapcsolatok normalizálásáról vagy az Észak-Koreának nyújtandó nemzetközi segélyekről - mondta Mun Dzse In. (MTI, Pr) Brit kémügy: Moszkva félrevezető információi Vizsgálatot indított az orosz állami RT hírtévé brit műsorszolgáltatási tevékenységével kapcsolatban a műsorszóró engedélyekért felelős brit felügyelet. A vizsgálat összefügg a Salisburyben márciusban történt, egykori orosz hírszerző ellen idegméreggel elkövetett mérgezéssel. London. A vizsgálat az angol nyelven sugárzó orosz RT hét műsorát érinti. Mindegyik műsor a március 4- én történt mérgezés után került az RT nagy-britanniai adásába. A vizsgálat elindításáról szóló közlemény úgy fogalmaz, a Salisburyben történtek után a felügyelet a kivizsgálást indokló programok számának jelentős emelkedését észlelte az RT adásában, és úgy találta, hogy ezek az adások megsérthették a műsorszórási szabályzatot. A műsorszóró felügyelet felidézte a brit kormány hivatalos állásfoglalását, amely szerint az idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet azt jelenti, Oroszország törvénysértő módon erőt alkalmazott az Egyesült Királyság ellen. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy egyetlen brit tömegtájékoztatási eszköz sem működhet Oroszországban, ha Nagy-Britanniában a Szkripal-ügy miatt megvonják az RT televízió műsorszolgáltatási j ogosítványát. Elutasította Peter Wilson, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) brit nagykövete Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek azt az állítását, hogy a szakértők ún. BZ hatóanyagot találtak volna azokban a mintákban, amelyeket Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök megmérgezésének helyszínén, Salisburyben gyűjtöttek. Egyúttal utalt arra is, hogy Moszkva nem tisztességes módszerekkel jutott hozzá az állítás alapjául szolgáló információkhoz. Lavrov kijelentette, bizalmas információkat kaptak arról, hogy az egyik svájci laboratórium a salisburyi merénylettel kapcsolatban BZ hatóanyag és annak prekurzorai (egy másik vegyületet előállító reakcióban részt vevő vegyületek) nyomát fedezte fel. Mint mondta, ez a szer az USA és Nagy-Britannia, valamint más NATO-országok arzenáljában is szerepelt, viszont a Szovjetunióban és Oroszországban nem állítottak elő és halmoztak fel ilyet. London szerint a Novicsok nevű szovjet fejlesztésű idegméreggel kísérelték meg a merényletet, a szert Szkripal salisburyi otthona ajtajának kilincsére kenték az elkövetők. (MTI) Kuba: Díaz-Canel lép a Castro-fivérek örökébe Tegnap letette a hivatali esküt Miguel Díaz-Canel, a kubai államtanács volt első alelnöke, aki a 86 áves Raúl Castrót váltja a kommunista állam élén - jelentette be a nemzeti választási bizottság. Havanna. Az 57 éves egykori villamosmérnök elnökségével új korszak kezdődik a közel hat évtizeden át a Castro-fivérek - Fidel és Raúl - vezette karibi szigetországban. Díaz-Canelt a parlamenti képviselők szavazatainak 99,83 százalékával választották meg a parlament két ülésszaka között a törvényhozás feladatait ellátó államtanács elnökének. Szakértők szerint mindenekelőtt gazdasági téren vátják az új elnököt Kubában, aki képes lesz a stagnáló (2017-ben 1,6 százalékos volt a GDP-növekedés) és a meggyengült Venezuela importjától és segítségétől függő gazdaság talpra állításához szükséges reformok levezetésére. Miguel Díaz-Canel már fiatalon kilógott a Kubai Kommunista Pártból. Hosszú haja volt, rockzenét hallgatott, és támogatott egy kulturális központot, ahol szexuális kisebbségeknek is szerveztek partikat. A fiataloknak szóló programokra elvitte két gyerekét, és ő maga is táncolt. Az 57 éves politikus Villa Clara tartomány fővárosának egyik szegénynegyedében nőtt fel. Az 1990- es években lett tartományi pártfőtitkár, amikor a Szovjetunió bukása miatt Kuba gazdasági válságba került. Üzemanyaghiány volt, ő pedig más pártvezetőkkel ellentétben kerékpárral járt dolgozni. 2009-ben oktatási miniszterré nevezték ki. 2012-ben lett a minisztertanács alelnöke lett, 5 éve Raúl Castro a helyettesének választotta. Ő az első olyan kubai elnök, aki már a kommunista forradalom után született. A politikus gyakran hajtott végre meglepetésszerű ellenőrzéseket állami cégeknél, hogy visszaszorítsa a korrupciót. Kritikusabb állami médiát és szélesebb körű internet-hozzáférést sürgetett, de a fontosabb kérdésekben párthűség jellemezte. Az Egyesült Államokba emigrált kubaiak szerint Díaz-Canel nem hoz majd elsöprő változást. Igaz, ehhez nem is lesz nagyon mozgástere, mert a kommunista pártot 2021-ig még Raúl Castro vezeti, és az államtanács első számú elnökhelyettese is egy 73 éves veterán marad. (MTI, atv) ■■■RK T.... ■■■■ Államfőt választa kubai parlament. Előre ismert volta győztes személye, (sita/ap)
