Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-18 / 89. szám
6 I KULTÚRA 2018. április 18. I www.ujszo.com Ajánló a 2 5. könyvünnep elé A magyar kiadók mellett idén 26 ország 160 kiállítója várja a látogatókat több mint 170 programmal A könyvfesztivál holnap kezdődik és vasárnap estig tart nyitva a Millenárison (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Budapest. Holnap kezdődik és vasárnap estig tart a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, a térség egyik meghatározó könyves fóruma. Ez a rendezvény elsősorban a világirodalomra fókuszál, ás minden évben kát díszvendége van, akik kiemelt figyelmet kapnak. Az egyik díszvendég egy ország - idén Szerbia, a másik pedig egy író - idén a német Daniel Kehlmann, az egyik legjelentősebb kortárs európai szerző, akinek ebből az apropóból két kötete is megjelenik magyarul a Magvetőnél, holnap pedig pódiumbeszélgetésen vesz részt a fesztivál helyszínen, a Millenárison. A német és a szerb szál Kehlmann huszonkét évesen robbant be az irodalmi életbe első kötetével, a Beerholm-illúzióval, amely a könyvfesztiválra jelenik meg először magyarul, Fodor Zsuzsa fordításában. Már ebben a könyvben megmutatkozott bravúros elbeszélői technikája és fanyar humora, valamint a különös tehetséggel megvert és megáldott emberek iránti vonzalma, amely az eddigi fo művének tartott, magyarul úgyszintén most megjelenő Tyll című regényt is jellemzi. Ebben a nagyszabású alkotásban - Tyll Ulenspiegel, a halhatatlan tréfacsináló történetének újramesélt változatában — azt hirdeti, hogy bár az ember meghalhat, az életöröm halhatatlan. A négynapos könyvfesztiválra érkező szerb írók közül Milovan Danojlié szintén holnap válj a az érdeklődőket egy beszélgetésre, kollégáival pedig pénteken lehet találkozKét magyar film a moszkvai fesztiválon Buda pest/Moszkva. Sipos József Bartók-portréfilmjét és Zsigmond Dezső A sátán fattya című történelmi filmjét tűzi műsorra a holnap kezdődő A kategóriás moszkvai nemzetközi filmfesztivál. Sipos József, az Eszter hagyatéka és a Kaland című játékfilm rendezője Bartók Béla eddig kevésbé ismert, személyes portréjának megrajzolására tett kísérletet legutóbbi alkotásában. Az Egyesült Államokban a világhírű zeneszerző 92 éves fiával, Bartók Péterrel forgatott portréfilm a nagy presztízsű moszkvai filmfesztiválon mutatkozik be először a nemzetközi közönségnek. Zsigmond Dezső (Aranykalyiba, Csigavár) Nagy Zoltán Mihály A Sátán fattya című kisregényét vitte filmre Tarpai Viktória és Trill Zsolt főszereplésével. A negyvenes évek egyik legnagyobb magyar tragédiájáról, a sztálini lágerek embertelenségéről szóló történelmi film az 1944- ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be egy tizenhat esztendős lány sorsán keresztül. (MTI) ni, amikor a mai délszláv irodalom és az európai irodalmi hagyomány lesz a téma. A fesztiválra több szerb szerző kötetei megjelennek magyarul, természetesen őket is meg lehet találni a helyszínen, ahol a fordítók is külön beszélgetésen mesélnek munkájukról. Az ország bemutatkozásában kiemelt szerepet kap az újvidéki Forum Könyvkiadó. Feltörekvő elsőkönyvesek A magyar kiadók mellett idén 26 ország 160 kiállítója várja a látogatókat, akik több mint 170 program (könyvbemutatók, dedikálások, kerekasztal-beszélgetések) közül válogathatnak. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon immár hagyomány azoknak az ígéretes elsőkötetes európai szerzőknek a bemutatása, akik nem csak hazájukban számíthatnak sikerre. Erre a fórumra idén 18-an érkeznek. Magyarországot Csutak Gabi képviseli (Csendélet sárkánnyal című novelláskötetének köszönhetően), Szlovákiát Jakub Juhás (ő tavaly Novorocny vystup na Jaseninu című kötetével az Ánasoft litera egyik döntőse volt), Szerbiát pedig egy magyar szerző, Kocsis Árpád (akinek Oktopusz című első kisregényét a Magvető adta ki). De lesz beszélgetés az EU irodalmi díjasaival az európai irodalmi hagyományhoz való viszonyukról, és bemutatkozik a Kreatív Európa műfordítás program is. A kicsik, a kamaszok és a fiatal felnőttek évek óta külön pavilonban válogathatnak az újonnan megjelent könyvek közül. Á Gyerekbirodalomban általában ugyanakkora a tömeg, mint a felnőtteket megcélzó kiadók pavilonjainál, azzal a különbséggel, hogy itt sokkal oldottabb a hangulat, a színpadon pedig a családi jógától a verskoncerteken át az iroCseh Tamás és Bereményi Géza dalaiból, Soóky László összekötő szövegeivel mutat be pódiumjátókot Jakubecz László. Az Azonos esőben való lótezóst először pénteken 18 órai kezdettel a pozsonyi Csemadok-szókházban láthatja a közönség. Pozsony/Komé rom. Az Azonos esőben való létezés című pódiumjátékot Cseh Tamás dalai és személyisége ihlette. Bár Cseh Tamás meghatározó egyénisége volt a rendszerváltás előtti és utáni évtizednek, nem az előadónak, a zenésznek akart „szobrot faragni” a produkciót jegyző Dialóg nonprofit társaság csapata és az előadóművész, hanem a dalokon keresztül igyekezett elcsípni és megmutatni azt az életérzést, amely a közép-európai ember számára olyan ismerős. Azt a magányos közösségi bolyongást, sodródást, tevékeny tétlenséget - vagy tétlen cselekvést - , amely a szabadságát vesztett generáció sajátja. Ez az előadás, éppúgy mint a Dialóg korábbi produkciói a személyes dalmi kvízekig rengeteg program vájja az érdeklőket. Idén egyebek mellett a problémaközpontú ifjúsági irodalomról lesz szó, pszichológus tart előadást arról, hogyan alakul a fiatalok információéhsége, kiállítás nyílik kortárs cseh gyermekkönyvillusztrátorok alkotásaiból, cseh és magyar gyerekmagazinok mutatkoznak be, és a szegedi képregényfesztivál is teret kap. A felnőtteknek szóló rendezvények közül nagy érdeklődésre tarttalálkozás öröméből és rácsodálkozásából született. A szerzők (Soóky László, Cseh Tamás és Bereményi Géza) valamint Jakubecz László találkozásából, s noha nem egy generációt képviselnek, nem ugyanannak a komák szülöttei, átöröklődött a gondolat, az érzés és a gesztus: megfogalmazni és megmutatni valamit a közép-európai értelmiség útkereséséből. Az Azonos esőben való létezés a Dialóg negyedik színházi produkciója, a szlovákiai magyar történelem időszakait feldolgozó sorozat mellett egy olyan kezdeményezés, amely egy másféle narratívával közelíti meg a közép-európai valóságot. Fel-felbukkannak benne történelmünk, társadalmunk ismert típusai, ugyanakkor az emberi lélek rezdülésein, vívódásain keresztül fogalmazza meg a közép-európaiság örömeit és traumáit. A történelem és a dráma mellett itt erősebb hangsúlyt kap a líraiság, hiszen Soóky László költőként is számos csodálatos vers alkotója, Cseh Tamás zeneszerzőként és előadóművészként is ezt a fajta szubjektív, vallomáshat számot a Népszabadság Egyesület pénteki találkozója, amelyen a megszüntetett napilap egykori munkatársai prezentálják azóta megjelent könyveiket. íme a névsor: Csákvári Géza, Csepelyi Adrienn, Hegyi Iván, Herczeg Szonja, Hargitai Miklós, Kácsor Zsolt, Kelen Károly, Lakner Zoltán, Murányi András, N. Kosa Judit, Papp Sándor Zsigmond, Pető Péter, Rab László, Tóth Ákos és Uj Péter. Aki pedig azt szeremé, hogy kiadják a könyvét, Jakubecz László (Képarchívum) szerű előadásmódot képviselte, s Jakubecz László színészi habitusa is ezt az irányt erősítette fel. Az alkotók úgy látják, a nagy színpadi, látványos produkciók mellett újra igény támad azokra az előadásokra, amelyekben nem az effekt - a forma és a technika - játssza a főszerepet, hanem a gondolat, a szó, a hang, részt vehet egy workshopon, melynek beszédes címe: Hogyan írj olyan szinopszist, ami alapján a szerkesztő elolvassa a kéziratodat. Magyar csemegék A világirodalmi nagyságok mellett magyar szerzők műveit is szívesen időzítik a könyvfesztiválra a kiadók. Igazi csemegének ígérkezik például Zoltán Gábor Szomszéd - Orgia előtt és után című kötete, amely folytatása és előzménye is a 2016-ban nagy sikert aratott Orgiának. A regény a budapesti nyilasok 1944^15-ös brutális tetteit mutatta be. A szerző most azt próbálja megérteni és megértetni, mi vezetett a véres eseményekhez. Egykori és mai szomszédai, Márai Sándor, Jávor Pál és Solti György, valamint sok más híres és kevésbé híres ember nyomába szegődik. A kiadó szerint a Szomszéd nem annyira gyötrelmes olvasmány, mint az Orgia, de a múlt és az emberi viselkedés hasonló mélységeibe viszi az olvasót. A Magvető gondozásában jelennek meg Esterházy Péter 2003 és 2016 között született esszéi, publicisztikai írásai, Az olvasó országa címmel. A Könyvfesztivál slágere lehet Rrasznahorkai László A Manhattan-terv című kötete is, amelyben a szerző - rá nem jellemző módon -közel engedi magához az olvasót. New Yorkba kísérhetjük el őt, ahol a Moby Dick írója, Herman Mellville nyomába ered, és sajátos perspektívából mutatja meg a világ talán legizgalmasabb metropoliszát. A sok új gyermek- és ifjúsági könyv közül most kettőt emelnénk ki: Dániel András Kufli-sorozatának újabb darabját (Tengerre, kuflik!) és Háy János Alfabéta és a negyvennégy rabló című meseábécéjét. a szerző(k) és az előadó személyisége. Ezek a találkozások bensőséges színházi élményt ígérnek, s visszahozzák a színháznak, az előadóművészetnek azt az emberközeliségét, amely a nagyszínházi körforgásban már kissé elhalványodott. „A művész kitárulkozásának rítusa a vallomáson keresztül beavatja a nézőt, cinkosává és játszótársává teszi, olyan élményt ad, amely nem pótolható semmilyen technikai csodával: a találkozás és a felismerés örömét - mondja Varga Emese, az előadás dramaturgja. - Mivel a téma, az emberi útkeresés, vívódás nem kötődik életkorhoz, úgy gondoljuk, a középiskolás diákoktól a felnőtt nézőkig egyaránt örömmel fogadják majd az előadásunkat. Azok, akik számára ismerős Cseh Tamás pályája, nyilván jobban eligazodnak az előadás jelrendszerében.” Az Azonos esőben való létezés bemutatója pénteken 18 órai kezdettel lesz Pozsonyban, a Csemadokszékházban, de a hagyományokhoz híven a „világpremiert” újra az őrsújfalui kultúrházba hirdeti meg a Dialóg május 6-ára. (k) Jakubecz László elhozza az Azonos esőben való létezést
