Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-18 / 89. szám

www.ujszo.com | 2018. április 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Bableves a Tiszánál Belügyminiszterek márpedig nincsenek F vtizedekbe telt, mire Bandi­­ka és Ervin elhitte, hogy lé­tezik az ember, akit min­denki csak úgy emleget: a Bableves. Mire elhitték, Bableves már megöregedett (azért ki még nem hűlt), és hát persze ők is. Nem nyári napnak alkonyúlatánál, hanem a Tartózkodó tarisznyarákhoz címzett lakótelepi csapszékben találkoztak. Fel is tették Bablevesnek a kérdést már az elején, mennyire nevezhető szerinte a Tartózkodó tarisznyarák hétköznapi csapszéknek. Nem az a lényeg, rántott egyet a dialógus gyep­lőjén Bableves, hanem csapolnak-e igazi Kofolát, vagy csak valamelyik utánzatát. Bableves szerint fontos a Kofola, hogy azok is tudjanak mit inni, akik nem fogyasztanak alko­holt, csak semmi diszkrimináció. Bandika és Ervin ezen a ponton látta be, hogy hiba volt találkára hívni Bablevest, még akkor is, ha az utóbbi években már nem hittek a hibák léte­zésében. Aki nem akar alkoholt inni, az minek megy kocsmába? - röviden ennyit gondoltak az ügyről. Bableves viszont megállíthatat­lannak bizonyult. Kérés nélkül zúdí­totta rájuk okosságait a jelen és a múlt házi készítésű összefüggéseiről, melyeket többnyire önfejével barká­csolt. Hogy ez az egész bohóckodás Robert Fico és Peter Pellegrini rosá­­déjával csak azért történik, hogy el­tereljék a figyelmet a Coca-Cola meg a nej lonzacskók környezetre gyako­rolt hatásairól. Meg hogy a szlovák belügyminiszter helyett inkább a globális felmelegedésnek kellene le­mondania, amely nem hozta meg földrajzi szélességünkre a várva várt többletmeleget, lásd: novembertől áprilisig tél volt. Belügyminiszterek egyébként sem léteznek, megmondta már Könyves Kálmán is, tette hozzá. Majd azzal folytatta, nem érti a köz­hangulatot: eddig az volt a baj, hogy a fiatal választók közt sok a Kotleba­­hívő, most meg hogy a fiatal válasz­tók közt sok a tüntetni menő, aki ren­desebb Szlovákiát akar. Én nem me­rek tüntetni, ismerte be Bableves. Miért nem? Kérdezte Bandika. Fé­lek, hogy a babakocsis hadosztályok lánctalpai alatt végzem. Kerék alá tesznek, onnan is kivesznek - idézte a jól ismert mondókát Bableves. El­méletmonstrumát végül, mint pezs­gőspohár szélét egy eperrel, azzal koronázta meg, hogy ha Conchita Wurst, a sógorok nemváltó popi­konja nem azzal lenne elfoglalva, hogy HTV-pozitív-e, vagy -negatív, hanem inkább előadná a békéscsabai kolbászfesztiválon a Traviátát, akkor a csillagközi háttérhatalom is belátná végre, hogy az emberiségre a legna­gyobb veszélyt saját maga jelenti. Bableves összefüggéseinek Ti­szája tehát zúgva-bőgve törte át a gátot, el akarva nyelni Bandikát, Ervint, a csapost, az egész Tartóz­kodó tarisznyarákot, sőt, az egész lakótelepet, a várost, a régiót, a me­gyét, az országot, a földrészt, a bolygót, meg az egész galaxist. Vagyis a világot. Es hát mit van mit tagadni, el is nyelte. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Egyre kacifántosabb a kubai akusztikus támadások rejtélye Az Egyesült Államok után Ka­nada is hazahívja diplomatái családtagjait Kubából rej­télyes agyi panaszok miatt. Nem bír megoldódni a Kubában szolgáló diplomatáknak komoly egészségkárosodást okozó támadá­sok rejtélye. Az „incidensek” egy ré­sze az amerikai követség épületének egyes szobáira, esetenként a szobá­kon belül is csak bizonyos pontokra korlátozódott, amire nem találnak tu­dományos magyarázatot. A leírás szerint az egyik áldozat az ágyában fekve iszonyatos zajt hallott, de egy méterrel arrébb már semmit. Az ágy­ba visszafeküdve megint jelentkezett a kínzó ricsaj. Erre egyszerűen nincs észszerű magyarázat, az ügy „rejté­lyek sorozata”. Az első észlelések után az ameri­; kaiak arra gyanakodtak, hogy akusz­­; tikus támadás történt, de bonyolódott : a helyzet, mert egy akusztikus fegy­verrel halláskárosodást okozhatnak ugyan, de az áldozatoknál agykáro­­: sodást, részleges emlékezetkiesést is tapasztaltak. A hanghullámok teije­­: dése miatt pedig lehetetlennek tűnik, hogy egy akusztikus fegyver csak egy : épület, pláne egy szoba bizonyos ré­­; szein hasson. Az áldozatok tapasztalatai is túl sokrétűek az egyszerű következteté­sek levonásához. Volt, aki dübörgő : hangról számolt be, más rezgéseket érzett. Volt, aki kabócákat idéző ma­gas frekvenciás ciripelést, más daráló fémhangokat. De voltak áldozatok, akik egyáltalán nem hallottak sem­mit, később mégis jelentkeztek náluk a tünetek. És ezzel nincs vége a rej­télyeknek, a legzavarbaejtőbb a tá­madás oka. Egyrészt mi célból pró­bálhat bárki megsüketíteni diploma­tákat? Az is nehezebben értelmezhe­tő, hogy a Kubával évtizedekig fa­gyos viszonyban lévő amerikaiak mellett miért estek áldozatul a Kubá­val mindig is barátságos Kanada dip­lomatái is a támadásoknak. Kubában 27 fos a kanadai képvi­selet, a dolgozók és családtagjaik kö­zül tíz panaszkodott fejfájásra, szé­dülésre, émelygésre - ugyanerre pa­naszkodtak korábban az amerikaiak. Kuba mindig tagadta, hogy köze van a megbetegedésekhez. Washing­ton egyébként nem is Kubát okolj a (az oroszokat sejtik a háttérben), de az amerikai állampolgárok épségének és biztonságának garantálásáért a kubai hatóságok a felelősek, ezért tavaly októberben kiutasított 15 kubai dip­lomatát. (mti, Guardian, 444.hu) Szociális csomag újratöltve DUDÁSTAMÁS H ollywoodban már rég tudják, hogy egy kasszasiker második részének bombasztikusabbnak kell lennie, mint az elsőnek. Nagyobb költségvetésre van szükség, félelmetesebb ször­nyekre és több robbanásra. Úgy fest, a szlovák kormánykoalíció is a hollywoodi kézikönyvből dol­gozik manapság, ugyanis új szociális csomagot barkácsol, mely minden eddigi szociális csomagnál nagyszabásúbb lesz. A kiszivárgott informáci­ók szerint a Pellegrini-kormány legalább 500 millió eurót szándékozik szétosztani, ami kétszerese az eddigi legnagyobb szociális csomagnak. Lesz tizenharmadik nyugdíj, ingyen autóbusz, olcsóbb pelenka, üdülési csekk és ki tudja, mi minden még. Az elmúlt hetek eseményeinek fényében csak idő kérdése volt, hogy mikor kerül az asztalra egy új szociális csomag. A múltban a Smer szép politikai sikereket ért el ezekkel a csomagokkal, ezért a vészesen csökkenő támogatottság orvoslására a párt ismét a régi jól bevált módszerhez folya­modik. Ezek a csomagok egyfajta politikai nyomókötésként használhatók. Rövid távon meg tudják állítani a párt kivérzését, és a Smer időt nyerhet az esetleges tartalmi változások kiötlésére. Az, hogy meg tud-e újulni, erősen kétséges, de a szociális csomaggal mindenképpen időt nyer. A másik két kormánypárt támogatottsága sem döntöget rekordokat, ezért ők is szívesen beszállnak a közös osztogatásba. Talán csak nem hagyják, hogy a Smer arassa le az összes babért. A kormánypártok nagy szerencséje az, hogy van miből osztogatni. A szlovák gazdaság a tíz évvel ezelőtti gazdasági válság óta nem teljesített ilyen jól, és ez magasabb adóbevételeket is jelent. A pénzügyminisztérium februári előrejelzése szerint a kormány ebben az évben körülbelül 150 millió többlet adóval számolhat. Önmagában azonban még ez sem lesz elég a pluszkiadásokra, várhatóan a költségvetés további konszolidációja is a szociális csomag áldozata lesz. Búcsút inthetünk a nullszaldós költ­ségvetésnek, a jó évek termését ismét meggondolatlanul feléljük. Gazda­sági elemzők már sokszor figyelmeztettek arra, hogy az adótöbbletet a jö­vőbe kellene befektetni, és nincs ez másképpen most sem. A fő kérdés az, hogy a költségvetési áldozatnak van-e politikai értelme a kormányzó pártok számára. A polgárok tízezrei nem azért vonulnak ki hétről hétre az utcára, mert ingyen buszokat és üdülési csekkeket szeret­nének. Inkább egy olyan országra vágynak, amelyben a politikai elit nem fonódik össze a helyi oligarchákkal. Egy olyan országról álmodnak, ahol a korrupciót büntetik és ahol az igazságszolgáltatás mindenki számára működik. Ezt viszont szociális csomagokkal nem lehet elérni, csak hosszú távú, elkötelezett politizálással. Ha a következő hónapokban a kormány le tudna tenni valami maradandót az asztalra, lehet, hogy a választópolgárok szájíze kevésbé lenne keserű. Ehhez azonban olyan szintű politikai bátor­ságra lenne szükség, amely a mai kormánykoalícióban teljességgel elkép­zelhetetlen. így a reformok helyett maradnak a szociális csomagok, a jö­vőbe nézés helyett az egy helyben topogás. FIGYELŐ A menekülő Drucker Jó lépés, menekülés, abszurdum, gyávaság - így ír a szlovákiai sajtó Tomás Drucker belügyminiszter lemondásáról. Az év legabszurdabb politikai tör­ténése és egy újabb szög a Smer koporsójába Drucker lemondása a Sme című napilap szerint. Drucker alighanem az első belügyminiszer a történelemben, akit egy beosz­tottja váltott le. Drucker érvelése is abszurd: azért mond le, mert nem látja semmi okát, hogy leváltsa az országos rendőrfőkapitányt. Amikor a múlt héten hirtelen megfájdult a háta és kórházba vo­nult, már sokaknak akkor az jutott eszébe, hogy le fog mondani, csak éppen egészségügyi okokra hivat­kozva. Az egyetlen, amit becsülni lehet benne, az az, hogy úgy dön­tött, ő nem vesz részt tovább a tár­sadalom megosztásában és a poli­tikai rendszer lebontásában. Két malomkő között őrlődött, mert egyszerre kellett volna megfelelnie Robert Ficónak és a közvélemény elvárásainak. Emellett Drucker ezentúl nem lesz reflektorfényben, és abban bízhat, hogy elcsendesedik a felesége foldügyletei körüli botrány, amely azután látott napvilágot, hogy ki­nevezték belügyminiszternek, és az újságírók jobban megpiszkálták a múltját. A lap gyávának, szemtelennek és veszélyesnek tartja Drucker le­mondását, mert a szemébe nevetett azoknak, akik még hittek abban, hogy az új összetételű kormány mégiscsak új politikai kultúrát hoz magával. A Denník N rámutat, Drucker egy hónapig sem bírta, és ez előrevetíti azt is, hogy mennyi lehet a „szava­tossági ideje” Pellegrini kormány­főnek és egész kormányának. Nekik kettejüknek kellett volna megnyugtatniuk a tömegeket, és visszaterelni a tüntetőket az utcák­ról, terekről. A Smer két szépfiúja, fiatalok, jó öltönyökben, és min­den kérdésre tudnak valamilyen választ adni. Nekik kellett volna visszaszerezniük a bizalmat - hogy ez lehetetlen, bizonyítja Drucker távozása. Ez lehetetlen a Smerrel és ezzel a kormánnyal. A Hospodárské noviny szerint a lehető legjobb volt, amit a belügy­miniszter tett, és nem lesz könnyű találnia valakit a Smemek, aki el­vállalja a tárca vezetését. Bedobott törülköző című cikké­ben a Pravda úgy véli, Drucker nemcsak a tárca éléről, hanem ta­lán a politikából is távozik. Egy­szerűen elébe ment annak, hogy belátható időn belül valószínűleg az ő lemondását kezdték volna követelni. (ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom