Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-14 / 86. szám

www.ujszo.com | 2018. április 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Budapest és a vidék A főváros és a vidék között elvileg lenne egy szint: ez a kisváros Budapestnek sa­ját parlamentje lenne, abban a Fidesz kisebb­ségben lenne. Ha a vidéknek saját parlamentje lenne, abban a Fidesznek négyötöde lenne. Szembekerült egy­mással a főváros és a vidék? Erre a kérdésre pusztán a szavazati arányok nagy különbsége alapján határozott igennel válaszolhatnánk. Az egyszerű és logikusnak tűnő ki­jelentést kissé árnyalja, ha körbené­zünk a világ választási térképein: rendre beleütközünk a városias és a vidéki-kisvárosi térségek közti kü­lönbségekbe. Kezdve Amerikával, ahol a keleti és nyugati part metro­poliszai demokraták, míg a két part­vidék között óriási republikánus te­rületek vannak; folytatva Nagy-Bri­­tanniával, ahol ha Londonon múlik, az ország stabil EU-tag maradt volna, de a vidék EU-ellenesnek bizonyult; de vehetjük példának Bajorországot is, a német tartomány stabilan a Ke­resztényszociális Unió híve, kivéve a szocdem Münchent. Szóval vannak hagyományai annak, hogy az urbá­nus és rurális térségek politikai véle­ménye különbözik. Mégis, Közép-Európában ezek a jelenségek könnyen nyugtalanítóan, sokszor ijesztően hatnak. A választási kam­pányok és a közhangulat brutalitásán, nívótlanságán és uszító jellegén kívül például azért, mert nem városok há­lózata áll szemben a vidékkel, hanem az egyetlen főváros kerül szembe a többi országrésszel. Ez a helyzet-ala­kúit ki most Magyarországon, és ez volt a jellemző Szlovákiában is, ahol a regionális választásokon a politikai jobboldal beszorult Pozsonyba. És ha a cseh választási térképre nézünk, látható, hogy az a politikai erő, amely Prágát meghódította, nem domináns sehol másutt. Ezek a különbségek tehát frissen alakultak ki, és megle­hetősen élesek. Az éles különbséget igazából az erősíti fel rendkívül módon - nem­csak a politikában, hanem a „való­ságban” is, a gazdasági vagy társa­dalmi fejlődés alakulásában -, hogy a főváros és a vidék között elvileg len­ne egy szint, ami Közép-Európában megsemmisült a rendszerváltás so­rán: ez a kisváros. És ez a szféra azóta sem talált magára: a kisvárosok nem igazán váltak a nagyváros meghosz­­szabbított szatellitjévé, kisebb mére­tű kiadásává; nem vonzották a tőkét, nem váltak vonzóvá a fiatalok szá­mára. Sokszor inkább ellenkező ten­dencia alakult ki, és amolyan emele­tes házakkal teli falvakká alakulnak. Ezt a statisztikai adatok is igazol­ják: miközben a közép-európai nagyvárosias régiók fejlettsége nem marad el nagyon a nyugatiakétól, a kisvárosias régiók szintjén óriási a különbség. Ausztriában például a kisvárosok a nemzeti jövedelem át­laga felett termelnek, úgy életminő­ség, mint jövedelem szempontjából vonzónak számítanak, míg Közép- Európában a kisvárosok nem jelen­tenek komoly vonzerőt. Magyaror­szágon már a nyugati határszélen lé­vő városok felé sem irányul komo­lyabb belső migráció kelet felől; ugyanúgy jellemző rájuk az elván­dorlás, mint a falvakra. Ahogy nem­rég egy ezzel foglalkozó cikkben állt: mindenki Pestre tart. Talán nem véletlen az sem, hogy épp a napokban alapítottak egy regi­onális különbségekkel foglalkozó intézetet Szlovákiában: ez a Regio­nális Politika Intézete, Stanislav Micev elnökletével. A szlovák tudo­mányos élet és civil szféra így pró­bálja a maga eszközeivel kutatni a regionális egyenlőtlenségeket, és ja­vaslatokat kidolgozni ezek felszá­molására. Elég nagy ívű és merész kihívás, de az biztos, hogy Magyar­­országon is időszerű: ha kutatóknak vagy aktivistáknak sikerül épkézláb látletetet adni a területileg szétsza­kadt társadalomról, és rámutatni né­hány lehetséges megoldásra, akkor ők joggal mondhatják el magukról, hogy sikerült hasznosan eltölteniük a két parlamenti választás közötti idő­szakot. Ha „Trump gengszterszerű és hazug alak” James Comey, az FBI menesztett igazgatója (TASR/AP-feivétei) James Comey volt FBI-igaz­­gató könyviben hazug is ego­­vezirelt embernek írja le Donald Trumpot. Etikátlan és az igazságtól elrugasz­kodott ember az amerikai elnök Ja­mes Comey volt FBI-igazgató új, erősen kritikus könyve szerint. Trump már elnöksége első napjaiban min­denáron arra próbálta rávenni az FBI-t, hogy oszlassa el a szexuális viszonyairól szóló pletykákat, mert azok zavarják a feleségét. Maffiafőnök a szoliból A jövő héten megjelenő, Felsőbb lojalitás: igazságok, hazugságok és vezetés című könyvében a tavaly má­jusban elmozdított James Comey maffiafönökhöz hasonlítja Trumpot, és azt úja róla, hogy elnöksége a sze­mélyes lojalitásról szól. A menesztett FBI-igazgató gengszterszerü alaknak tartja Trum­pot, aki megpróbált nyomást gyako­rolni rá az elnökválasztásba való orosz beavatkozás ügyében indított vizsgálatban. A könyvben vannak személyes szurkálódások is, amelyek nyilván­valóan felbosszantják az elnököt, A két méternél is magasabb Comey pél­dául azt írja a 190 centis Trumpról, hogy azt hitte, magasabb, első talál­kozójukon túl hosszú volt a nyakken­dője, és „ragyogó félhold” volt a sze­me alatt, nyilván a szoláriumi védő­­szemüvegtől. Mint az erdőtűz Comey azt írja az elnök legendás kézszorításáról, hogy kíváncsi volt, valójában mekkora az elnök tenyere, de kisebb az övénél, és semmi rend­kívülit nem tapasztalt a kézfogáskor. A volt FBI-igazgató szerint Trump elnöksége fenyegetést jelent sok mindenre, ami az ország javát szol­gálja. Szerinte Trump olyan, mint az erdőtűz, és csak a kormányzat erköl­csös politikusai fékezhetik meg. Spricc Carlton Hotel Comey azt is úja, hogy Trump többször kérte őt, indítson vizsgálatot azoknak az állításoknak a megcáfo­lására, amelyek őt orosz prostituál­takkal hozták kapcsolatba. Ezzel akarta megnyugtatni feleségét, Me­lániát. Tavaly ugyanis több amerikai lap közzétett egy 35 oldalas jelentést arról, hogy Oroszország az elnök le­járatására és zsarolására alkalmas in­formációk birtokában van, mert Trump perverz szexuális aktusokban vett részt Oroszországban, s az orosz titkosszolgálat megfigyelte. Egy volt brit hírszerző által összeállított anyag szerint Trump kibérelte a moszkvai Ritz Carlton Hotel elnöki lakosztá­lyát, majd több prostituáltat arra kért, hogy vizeljék le az ágyat, ahol ko­rábban az Obama-házaspár aludt. Trump szerint az egész dosszié ko­holmány. Comey szerint Trump azt mondta neki, nem is járt abban a szállodában, és a vád azért sem állhatja meg a he­lyét, mert retteg a bacilusoktól, és semmi szín alatt nem tűmé el, hogy egymásra vizeljenek az ő társaságá­ban lévő emberek. Az FBI volt igaz­gatója könyvében megjegyzi, ekkor gondolkodóba esett: ha ez így van, akkor egyáltalán hogyan merülhet fel a feleségében akárcsak a legcseké­lyebb gyanú, hogy a félje egymásra vizelő prostituáltakkal töltötte az ide­jét egy moszkvai hotelszobában. (MTI) Válságban a válságmenedzser MÓZES SZABOLCS MÓZES SZABOLCS Politikai öngyilkosság egyenes adásban. Nehéz másként nevezni azt, ami Tomás Drucker belügyminiszterrel történik az utóbbi hetekben. És még van lejjebb. Drucker a harmadik Fico-kormány egyik üdvöskéje volt. Párton kívüli szakemberként, úgymond válságmenedzserként érkezett, hogy rendbe tegye az egészségügyet. Ami nem volt teljesen érthető, hiszen ko­rábban a Szlovák Posta vezérigazgatója volt, az egészségügyhöz addig annyi köze volt, mint nekem - láttam már orvost -, ám ez az a terület, ahol ez is elég. Itt égtek már meg orvosok is, igazából semmi sem garancia semmire, a Kalinák- és Richter-féle arcok mellett pedig Drucker még kompetensnek is tűnt. Menedzsernek, aki majd menedzsel. Menedzselne még műidig, relatíve sikerrel, ha közben nem változtatott volna pályát, s nem változott volna meg a közhangulat. A belügyminiszteri pozíció ugyanis még nagyobb reflektorfényben van, pláne, ha valaki egy Robert Kalinák nevű fickó után veszi át. így akiknek érdekük vagy dolguk a miniszterek előéletének feltárása, nagyobb elánnal láttak munkához, s kiderült, hogy bizony Drucker múltjában is van pár nehezen megmagya­rázható biznisz. Törvénytelenség valószinűleg nincs, ám ha valaki roppant olcsón jut értékes ingatlanokhoz, melyek eredete kétséges, korábbi tulaj­donosa pedig állami cégvezetővel üzletelt, az mindjárt több mint gyanús. Ha fél éve valaki a Druckeréhez hasonló ügyet rántott volna elő, bárme­lyik miniszterrel kapcsolatban, talán 24 óráig sem lett volna vezető hír. Ahol nagyüzemi mértékben talicskázzák ki a közpénzt, ott pár százezer eurós, nehezen körbeírható telekspekuláció nem nagy vétség. Ám közben megváltozott a közhangulat, a polgárok elégedetlensége a tetőpontra hág, így a pár százezer eurós telekspekuláció is botránnyá dagad. Amire Dru­­ckemek záros határidőn belül elfogadható és racionális magyarázatot kell adnia, különben a maradék szavahihetősége is a kukában landol. Pedig úgy tűnt, Drucker hitelességét a bizonytalankodása fogjakikez­­deni. Az az „aniienergia”, amivel Tibor Gáspár menesztésének nekifogott. A rendőrfőnök szimbólummá nőtte ki magát, még a legfőbb smeres veze­tés számára is evidensnek kellett lennie: ha megy Kali, távozik Gáspár is. Azóta nemhogy a korábban leválthatatlannak tűnő belügyér, de Robert Fico is szedte a sátorfáját, ám a rendőrfőnök mindenkit túlélt. Ha a követ­kező heteket is a posztján tölti, Drucker lehet a következő áldozat, joggal: senki sem azt várta tőle, hogy ott folytassa, ahol elődje abbahagyta. A belügyminiszter jelenleg kórházban van, ám ha meg szeretné érni a 2020-as évet a politikában, akkor jó válságmenedzserként villámgyorsan lépnie kell és magyarázatokat kell adnia. Persze lehet, hogy őt ez különö­sebben nem érdekli: eddig sem voltak politikai ambíciói, az esetleges bu­kás után visszamehet az üzleti életbe. Az olcsón megszerzett ingatlanokat pedig senki sem veheti el tőle - akár úgy is dönthet, hogy élete hátralévő részében Floridában fog golfozni. Lehet, hogy a társadalom számára is ez lenne a legjobb. FIGYELŐ Álhírek a magyar közmédiában Kormányüzeneteket terjesztettek és kitalált történeteket tettek közzé azzal a céllal, hogy az em­bereket Orbán Viktor bevándor­lásellenes politikája mellé állít­sák - erről beszélt a The Guardi­­annek az MTVA több dolgozója. A Guardian cikkéről a HVG kö­zölt összefoglalót. A lap közli, hogy a közpénzből működő MTVA-hoz tartozó csatornákon, felületeken eleve negatív színben tüntették fel a migránsokat, hogy összemosták őket a terroristák­kal, és megjelenésüket összekö­tötték a bűncselekményekkel. Az egyik újságíró arról beszélt a brit lapnak, hogy a közpénzből fenntartott MTVA hírcsatornája, az M1 még a választás előestéjén is úgy számolt be a münsteri gá­zolásról, mintha azt egy iszla­­mista terrorista követte volna el. Pedig akkorra már rég tudni le­hetett, hogy a három halálos ál­dozattal járó gázolást egy zavart elméjű német férfi követte el. „Ilyesmit addig nem tapasztaltam az MTVA-nál: ez nyilvánvaló hazugság volt” - mondta a neve elhallgatását kérő megszólaló. „Azt hiszem, a félelem légkörét teremtettük meg. Pavlovi reflex alakult ki az olyan szavakra, mint terrorizmus, migráns, ellenzék, Soros és Brüsszel” - idézte a lap az újságírót. Az MTVA munkatársa szerint a bevándorlóellenes üzenetek gyakran egyenesen a kormánytól érkeztek. Azok az emberek pe­dig, akik az Orbán Viktort sze­mélyesen érintő anyagokon dol­goztak, listát kaptak a felhaszná­landó szavakról is. „Néha az ép­pen telefonáló szerkesztő bejön az irodába és lediktál nekünk egy egész történetet szóról szóra. Nem tudjuk, ki van a vonal másik végén” - mondta egy másik dol­gozó. Azt, hogy a kormány közvetlenül is beavatkozik az MTVA műkö­désébe, a The Guardian birtokába jutott dokumentumok is bizo­nyítják. A miniszterelnök stábja kiadta a szerkesztőknek, milyen témákat dolgozzanak fel, ame­lyekkel a kormányt nyíltan kriti­zálok ellen karaktergyilkosságot lehet elkövetni. Az újságírók azt mondták a brit lapnak, az igazságérzetük miatt szólaltak meg, a köztévé néhány munkatársa pedig azon gondol­kodik, hogy felmond. „Borzasztóan éreztem magam, mert láttam, hogy befolyásoltuk az embereket. Néhányunk meg­győzte magát arról, hogy úgysem néz minket senki, így nem is szá­mít, amit csináltunk. Úgy tűnik, számított. Borzasztóan”-je­gyezte meg egy újságíró, (hvg.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom