Új Szó, 2018. április (71. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-07 / 80. szám
www.ujszo.com | 2018. április 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Magyarok Szlovákiáért Fontos, hogy a magyarok is ott legyenek a barikádokon, és mutassák: mi is tisztességes Szlovákiát szeretnénk MÓZES SZABOLCS ^ ütörtökönújratíz- M ezrek gyűltek össze az ország tucatnyi lkj városában, hogy a változásokért tüntessenek. Már hetekkel ezelőtt feltűntek Pozsonyban a magyar vagy kétnyelvű transzparensek, emellett több déli városban is voltak tüntetések. S most is több olyan feliratot láthattunk, amelyek azt üzenték: a magyarok is igazságos és tisztességes Szlovákiát akarnak. Fontos üzenet ez. A szlovák többségi társadalom is láthatja, a magyarok nemcsak akkor nyitják ki a szájukat, amikor saját maguknak követelnek valamit, nemcsak a kisebbségi jogok ügyében tudják megfogalmazni véleményüket, de az ország sorsa sem közömbös számukra. Lehet, hogy nekünk ez magától értetődő, ám a szlovák többségnek nem biztos, hogy az. Ha az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú pillanatokban mi is képviseltetjük magunkat, sokkal nagyobb legitimitása lesz a saját ügyeinkben tett megszólalásainknak. Nem, a szlovákok semmit sem adnak „ingyen”, és sokszor a kisebbségekkel kapcsolatos legegyszerűbb, banális változtatásokat is az alapoktól kell nekik elmagyarázni. Ám az ilyen gesztusoknak, a vállvetve megtett lépéseknek fontos szerepük van a közéletben, helyet kapnak a közös társadalmi emlékezetben. így volt ez 1989-ben és a meciarizmus időszakában is. Az ekkor megszerzett társadalmi-közéleti tőkét lehetett később kamatoztatni. Máig fájó pont a szlovák alkotmány előszavának kezdőmondata, a „Mi, a szlovák nemzet...”, amellyel az alaptörvény megszövegezői jelezni kívánták, ebben az országban csak egy közösség államalkotó. A rendszerváltó és rendszeijavító mozgalmakban és megmozdulásokon való aktív részvétel bizonyítja leginkább, hogy a felvidéki magyar társadalom is államalkotó közösség. Hogy kiveszi részét a változásokból, a szlovákokkal együtt akar egy jobb minőséget építeni. 2018-ban ennek különös aktualitása van. Az elmúlt 30 évben a magyarok mindig a jobb, élhetőbb Szlovákiát építő erők oldalán álltak, nélkülünk nem bukik meg Meciar, nincs uniós és NATO-csatlakozás, nincsenek reformok, melyekből máig profitál az ország. A Híd kormányzati szerepvállalása miatt a szlovákok egy részének most úgy tűnhet, parciális eredmények és személyi előnyök miatt átálltunk a másik oldalra. így elveszhet a korábban megszerzett társadalmi tőke is. Paradox módon a kormánykoalíciós Híd ezzel saját alap célkitűzését, a jó szlovák-magyar kapcsolatokat is kockára teszi. A tüntetések magyar résztvevői mutatják: számunkra sem közömbös, milyen országban élünk, a magyarok a tisztességes Szlovákia pártján állnak. Tüntetés a tisztességet Szlovákiáért (Cartoon izer) A katalánok vezetőj ét nem tudj ák elítélni lázadás miatt a spanyolok Kedvezőbb helyzetbe hozza társainál Carles Puigdemont leváltott katalán elnököt, hogy a német hatóságok elvetették a lázadás bűncselekménye miatti kiadatását. Ignacio González Vega madridi büntetőbíró az El País című lapnak értékelte a Schleswig-Holstein tartományi felsőbíróság döntését. Puigdemont kiadatása még nem zárult le, a német bíróság azt tanulmányozza, hogy a másik vádpontban, a kevésbé súlyos közpénz hűtlen kezelése miatti vádpontban átadja-e a spanyoloknak a szakadár politikust. Ha ez megtörténik, a spanyol bírósági eljárásban Carles Puigdemont kizárólag ebben a vádpontban lesz felelősségre vonható, amelynek büntetési tétele négytől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, valamint tíztől húsz évig teijedő közügyektől való eltiltás. Ramón Rodriguez Arribas, a spanyol legfelsőbb bíróság volt bírája egy tévéműsorban felhívta a figyelmet arra a német döntés utáni különös helyzetre, hogy a volt elnök, aki a lényegében a függetlenségi folyamat vezetője, kisebb súíyú bűncselekmény miatt állhat bíróság elé, mint beosztottjai. A spanyol legfelsőbb bíróság ugyanis összesen 13 volt katalán vezető ellen emelt vádat lázadás miatt a tavaly október 1-jén. A spanyol központi büntetőbíróság pedig zendülés miatt emelt vádat mások mellett Josep Lluís Trapero volt katalán rendőrfőnök ellen, amelynek maximális büntetése 15 éves szabadságvesztés. Az ügy további érdekessége, hogy épp az a helyzet alakult ki, amelyet a madridi legfelsőbb bíróság szeretett volna elkerülni, amikor még decemberben visszavonta a Belgiumban tartózkodó volt elnök elleni első európai elfogatóparancsot. Akkor Pablo Llarena bíró épp arra hivatkozott, hogy ha a belga hatóságok nem minden vádpontban fogadják el a kiadatást, akkor hátrányos helyzetbe kerülhetnek azok a volt katalán vezetők, akik nem hagyták el az országot, hanem az igazságszolgáltatás rendelkezésére álltak. A spanyol bírónak most is lehetősége van, hogy visszavonja az európai elfogatóparancsot, ebben az esetben a német hatóságoknak meg kellene szüntetniük az ott zajló eljárást, Puigdemont pedig elhagyhatná az országot. Viszont továbbra sem térhetne vissza Spanyolországba, ahol letartóztatási parancs van érvénybe ellene. A helyzetet elemző bírák szerint azonban ennek jelen helyzetben nem lenne jó üzenete, úgy is lehetne értelmezni, mint az európai intézmények iránti bizalmatlanságot. Németország mellett Nagy- Britannia, Belgium és Svájc érintett önkéntes száműzetésben lévő katalán politikusok kiadatásában. (MT)i Mesevilág Sárosban KOLLAI ISTVÁN A felvidéki kastélyokban Trianon után is, egészen 1945-ig fennmaradt egy sajátos zárvány szerű világ, az archaikus nemesi lét és a teniszpartik köré épülő modem társadalmi élet valószerűtlen elegye. Sztankahermányban sétálva újra fel lehet idézni valamit ebből a világból. Sztankahermány (Hermanovce) Epeijes közelében fekvő település, ahol a Péchy család méretes kúriája állt évszázadokon át, amit a 19. században angolparkkal és egyéb kisebb épülettel bővítettek. A Péchyek e Sáros megyei fészkének a huszadik században ugyanazt a brutális utat kellett bejárnia, mint lényegében minden felvidéki birtokos családnak és kúriának: a második világháború végén a kastélyt kirabolták, az épületet államosították, a tulajdonosokat kitelepítették. Ä gyors pusztítást további évtizedes pusztulás követte, és végül maradt, mint mindenütt, egy kőhalom. A rendszerváltás után azonban erre járt Klara Szakáll von Losoncz, egy svájci hölgy, civilben lakberendező, egyébként pedig a kastély utolsó tulajdonosának unokája. A nagyapa, a Péchyek itteni ágának utolsó családfője, orosz fogságba került; a családfő lánya (főszereplőnk anyukája) pedig a kastélyból csehországi munkatáborban kötött ki a világháború után. A fiatal nő ott ismerkedett meg egy másik fiatallal a Szakáll von Losoncz családból, akiké a csízi termálfürdő volt korábban, és aki a helyi bányában dolgozott ekkor. Az ötvenes évek munkatábor világában igazi előkelő frigy köttetett a két valahai felvidéki birtokos-család között, ebből született Klara. Aki már élete java részét Svájcban töltötte, de gyerekkorából megőrzött valamennyi cseh nyelvtudást is. Illetve a letűnt polgári-nemesi, csehszlovák-magyar világ ismeretét Svájcban is magába tudta szívni, az emigrációba kényszerült család erősen ápolta a sárosi világból hozott emlékeket. Klárát elmondása szerint végül ez motiválta arra, hogy a kastélyt visszaszerezze és azt újra életre keltse, immár egy luxushotel formájában. Érdemes az interneten megnézni a kastélyról készült képeket: az az ízlésesség és gazdagság, amit látunk, 15 év munkája és nyilván rengeteg pénz eredménye. Az elért nívót már több szakmai díjjal jutalmazták Szlovákiában és külföldön is. A tulajdonos egyszerre próbál megfelelni a legerősebb piaci trendeknek - esküvői helyszínként ajánlják magukat - és valamit visszaidézni a világháború előtt még itt dívó világból. Mert hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy nem Trianonig, hanem 1945-ig tartott itt a magyar birtokosoknak egy sajátos zárványszerű élete, Csehszlovákián belül, a nyelvhatártól is északra. Az archaikus nemesi lét és a teniszpartikban kiteljesedő modem társadalmi élet valószerűtlen elegye alakult így ki, itt nyaraló budapesti rokonsággal és Prágából vett Tatra luxusautókkal, mikrokozmoszként létezve egy csehszlovák tömegdemokráciában. Az akkori csehszlovákiai magyar érdekképviselet sokszor rosszallva is tekintett erre a zárványszerűségre, ahogy a sárosi kastélyok a tömegek problémáitól elfordulva felépítették a maguk mesevilágát. És ma újra egy mesevilágban járunk itt: a kastély új tulajdonosa maga nevezi így az interjúkban az itt létrehozott életet. Jó is ez és furcsa is, az elegáns kastélyszállónak ma sincs sok köze a sárosi valósághoz. De ha sikerül itt piaci alapon „kastélyt működtetni”, az jó perspektívát jelenthet a vidék jobb sorsra érdemes hasonló birtokainak is. FIGYELŐ Navigált szavazás A Magyar Nemzet birtokába jutott információk szerint a Fidesz 1-től 10 pontig terjedő skálán osztályozza a saját aktivistáit is, a holnapi választási napon a tervek szerint csak a legmegbízhatóbbakat küldik mozgósítani. Aki maximális pontszámot kap, annak a kezébe nyomnak egy iPadet, a település Fidesz-szimpatizánsainak névsorával, és az aktivista dolga lesz felkeresni és szavazásra buzdítani őket. Mivel ezekben az iPadekben navigáció is van, a pártban ellenőrizni tudják, hogy az aktivista valóban kiment-e a megadott helyekre. A többi aktivistát a helyi pártközpontokba hívják, hogy vasárnap telefonon hívogassák az embereket. A Magyar Nemzet szerint szerveznek kisbuszokat is, amikkel szavazni viszik az embereket, de ezek nem lehetnek önkormányzati vagy sportegyesületi járművek, hiszen azokat az ellenzékiek könnyen felismerik. A Fidesz aktivistái igyekeztek minden szimpatizánst felkeresni, hogy átadjanak egy buzdító levelet és egy hűtőmágnest - személyesen. Azt csak szombaton szabad bedobniuk a postaládába, és csak abban az esetben, ha addig nem sikerült személyesen találkozni a szimpatizánssal. A lap arról is írt, hogy a szavazókörök fideszes delegáltjainak lehet olyan feladata is, hogy ellenőrizzék, hányán szavaztak már a szavazókörben a Fideszszimpatizánsok listájáról. (mno) Voksolás Orbánról Ezzel a címmel közölt kommentárt a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ). Az írás kiemeli: kétségtelen, hogy Orbán Viktor és a Fidesz az utóbbi nyolc évben alaposan átalakította az államot és a törvényeket a saját javára, de a döntés arról, hogy folytassa-e tevékenységét az eddigi kormány, még a nyolcmillió választópolgár kezében van, és a sajtóban zajló viták is azt mutatják, hogy megvan a véleménynyilvánítás szabadsága. Emellett továbbra is az a legvalószínűbb, hogy Orbánnak meglesz a többsége. Hozzátette, hogy Orbán Magyarországa messze a súlycsoportja felett bokszol az európai ringben, és a miniszterelnök jóval nagyobb figyelmet kap a külföldi, főleg a német nyelvű sajtóban, mint a hasonló méretű országok kormányfői. Általában rossz sajtója van, de ez a belpolitikában inkább használt neki -írtaa FÁZ. (MTI)
