Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-31 / 75. szám

6 I KULTÚRA 2018. március 31. lwww.ujszo.com Egy búcsú, amelyik nem fájt Az apostolok apostolnője Húsvétra került a hazai mozikba Garth Davis bibliai tárgyú filmje, a Mária Magdolna Pozsony. „Én elmegyek, de a harcos itt marad” - így hangzik a Simon and Garfunkel duó talán legszebb dalának (The Boxer) utolsó sora. Ezzel a dallal zárta pozsonyi búcsúkoncertjét Joan Baez, aki 77 évesen úgy döntött, szögre akasztja a gitárt, de előbb még végigturnézza a világ szá­mára kedves országait. A főszervező szerint Pozsony­ba ő akart jönni. Ez hihető is, hi­szen amikor 1989-ben ugyanitt, az Istropolisban fellépett a Po­zsonyi Lírán, a titkosrendőrség 20 perc után kikapcsoltatta az ára­mot a színpadon, provokációt szimatolva. Baez aznap találko­zott Václav Havellel és több más ellenzékivel is, tapasztalt béke­harcos aktivistaként megérezte az új szelek fűjdogálását. Nem cso­da, hogy beégett emlékezetébe ez a város. És azt is tudja, hogy megint változnak az idők errefe­lé. Bob Dylan újból aktuális, The Times They Are A-Changin' című dalát azok buzdítására énekelte, akik ismét az utcákra vonulnak. A pozsonyi tüntetések szervezőivel koncert után találkozott is. Az Utolsó album (Fotó: SITA/AP) A búcsúturné nem a szomor­­kodásról szól. Hol meghitt, hol emelkedett, hol kifejezetten vi­dám volt a hangulat a koncerten. Ráadásul nem is csak Joan Ba­­ezről szólt ez az este. Hiába van vagy harminc saját albuma — a deklaráltan utolsó néhány napja jelent meg Whistle Down the Wind címmel -, pályatársak da­lait is beválogatta a műsorába. Velünk volt Pete Seeger, Dave Van Rönk, Karen Carpenter, a Simon and Garfunkel duó, Do­novan, John Lennon és Bob Dy­lan. Egy egész zenészgenerációra szerette volna ismét ráirányítani a figyelmet. Zenészekre, akik a slágerlisták meghódítása mellett mást is elértek: emberek gondol­kodására hatottak szókimondó, bátor dalaikkal, amelyek tele vol­tak társadalomkritikával. Régeb­ben bevett szokás volt egymás dalait énekelni koncerteken, Joan Baez a kezdetek óta praktizálja ezt. Donovantól a Donna Donnát azon a bizonyos Pozsonyi Lírán is elénekelte, méghozzá úgy, hogy a spontán színpadra szólított szlo­vák kollégák vokáloztak neki. Hosszú lenne felsorolni a po­litikai aktivista Joan Baez jótet­teit, nézzenek utána a neten. A dalszerző-előadó Joan Baez ref­lexióit, érzéseit pedig a lemeze­ken lehet újrahallgatni, amelyek nemhogy koptak volna az idők során, 1960 óta, de olyan pati­naréteg rakódott rájuk, amely megóvja őket az utókor számá­ra. A harcos itt marad. Ez egé­szen biztos. (juk) Mária (Rooney Mara) a történet elején Magdalában, a kis halászfaluban hatodik században Gergely pápa ál­lította. 2016-ban a Vatikánban egy dekrétummal Szent Mária Magdolna emléknapját ünnep rangjára emelték. A „nők szolgálatának példaszerű alakjaként”, „az evangélium hirdető­jének igazi és hiteles példájaként” ünnepelve őt, végleg tisztázódott a kiléte. Az apostolok apostolnője, aki elvitte a tanítványoknak Jézus feltá­madásának üzenetét. Az ausztrál rendező ugyanígy tekint rá: az apos­tolok apostolnőjének ábrázolja Má­ria Magdolnát, igazságot szolgáltat­va neki. A film tisztára mossa a bűnösnek kikiáltott asszonyt, akit a tanítványok közül sem mindenki lá­tott szívesen Jézus mellett. Lenyűgöző szentföldi panorámák-FILMKOCKA Mária Magdolna • Eredeti cfm: Mary Magdalene ■ Szlovák cfm: Mária Magdaléna ■ Angol dráma, 2018,120 perc ■ Rendező: Garth Davis ■ Forgatókönyvfró: Helen Edmundson, Philippa Goslett ■ Operatőr: Greig Fraser • Zene: HildurGudnadottir, Jóhann Jóhannsson ■ Szereplők: Rooney Mara, Joaquin Phoenix, Chiwetel Ejiofor, Ariane Labed, Ryan Corr, Tahar Rahim, Denis Menochet A film előzetesét megnézhetik azufmMm-on. TALLÓSI BÉLA Jézus (Joaquin Phoenix) és Júdás (Tahar Rahim), aki arra vágyik, hogy elhunyt szeretteivel találkozhasson Garth Davis, aki mesterien készít nagy ívű, történet­mesélő mozit (Oroszlán), új munkájában bibliai történetet dolgoz fel. Mária Magdolnát, Jézus leghűségesebb tanít­ványát állítja a középpontba, s az ő szemével láttatja Jézus életútját a kereszthalálig. Hosszú lista kerekedne ki azokból a mozgóképből, azokból a Biblia­adaptációkból, amelyek Jézus életét dolgozták fel. Említsünk csupán két alapvető művet. A filmtörténet egyik legszebb művészi feldolgozását, Pier Paolo Pasolini Máté evangéliuma című, 1964-ben készült klasszikusát, és Mel Gibson - Jézus életének utol­só tizenkét óráját bemutató - A Pas­sió című, 2004-es moziját, amelyet szinte mindenki ismer. Ezek az evan­géliumi tanításokat hűen követve keltik életre a megváltót, és ábrázol­ják a szenvedéseit. Vannak olyan mozgóképek is, amelyek sajátos in­terpretálással, más nézőpontból tár­gyalják a messiástörténetet. Közülük Martin Scorsese Krisztus utolsó megkísérlése (1988) című alkotása emlékezetes. Némileg ebbe a sorba illeszkedik Garth Davis munkája, melyben jelen vannak ugyan Jézus életének fejezetei, ám nem ezek ké­pezik a film a gerincét. Az ausztrál rendező Mária Magdolna életével együtt ábrázolja a messiás útját. Azt mutatja meg, ahogy Mária találkozott a megváltóval, majd ahogy követte őt Jeruzsálembe, s mellette volt egészen haláláig, Jézus pedig megjelent neki, és általa üzente meg a föltámadását. A messiás személyét, földi útját, tanait a vászonról első alkalommal kapjuk nem kizárólag az apostolok szemszö­géből, hanem úgy, ahogy egy nő lát­ta. Új nézőpont, ahogy a film az apos­tolokat, mindenekelőtt Pétert és Jú­­dást ábrázolja. De Jézus személye is újszerű vonásokat kap - beszédstílu­sával, energiáival, külsejével. Mária Magdolna mindig is vita tár­gyát képezte, szentnek kikiáltott bű­nös asszony volt; prostituált, ahogy a (Fotók: CinemArt) kai kezdődik a film. Mária (Rooney Mara) Magdalában, a kis halászfalu­ban él a családjával. A nyitókockák Mária kivételességére, erős spirituá­lis képességére utalnak: szinte cso­dával határos módon segít egy prob­lémás szülés levezetésében. Másra vágyik, mint ami a faluban várhat rá. Ezért sem akar hozzámenni a férfi­hoz, akit választottak számára. Úgy vélik, démon lakozik benne, és szertartásszerűen megkísérlik kiűzni belőle. A „betegségéből” a názáreti Jézus (Joaquin Phoenix) gyógyítja ki. Mária vonzódni kezd hozzá, majd követi, csatlakozva a tanítványok­hoz. Ahogy a mag kisaijad és ágakat hajt, Máriában úgy terebélyesedik és mélyül el a hit Jézus példabeszédek­ben kifejtett és csodákkal (a halott feltámasztása) alátámasztott tanítá­sait hallgatva. A hit, amelynek alapja a szeretet, az alázatosság, a könyörü­­letesség, a megbocsátás, az irgalmas­ság. Mária megérti, amit a tanítvá­nyok, Júdás (Tahar Rahim) és Péter (Chiwetel Ejiofor) nem. Ők forrada­lom kirobbantását váiják a Mestertől, amellyel földi változásoknak kellene bekövetkezniük. Mária tudja: a földi királyság helyett a megüdvözülést kell keresni. A Föltámadott első ta­núja lesz, aki a tanítványoknak elhoz­za Jézus üzenetét. Azt követően, hogy a sírnál beszélt a föltámadott Jézus­sal, megpróbálja jó irányba terelni Péter gondolatait és érzéseit. Hogyan lehet élni ennyi haraggal a szíved­ben? - fordul Péterhez, aki megkér­dőjelezi Mária szavahihetőségét. Bár súlyos epizódokban Garth Davisnél is jelen vannak a szenve­déstörténet mozzanatai, rendezése nem a passió ábrázolására és érzé­keltetésére irányul. Davis minde­nekelőtt Máriát kívánta azonosítani­­tisztázni, és inkább a megdicsőülést, a mennyei boldogság elnyerését igyekszik láttatni szép, lassú ritmu­sú, monumentális képekből építke­ző, átszellemülést nyújtó filmjében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom