Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-23 / 69. szám

„ÉN INKÁBB HÁZIEMBER VAGYOK, MINT KONYHAMŰVÉSZ” Csema-Szabó Andrást nevezték már hasnovellistának, levesírónak és gasztroesszéistának is. írásaiból nem hiányozhat a humor, mert úgy véli, az író profi bohóc,hát szórakoztasson. Ha gasztronómiáról esik szó, személye megkerülhetetlen, hiszen nemcsak híresen jól főz, hanem rengeteget tett azért, hogy a gasztronómia kultúrtörténetével is megismertesse az olvasókat. Vän meghatározó gye­rekkori élménye a főzéssel kapcsolatban? Rengeteg. Édesanyám szorgos szakácsnő volt, minden hétvégén hatalmas lákomákvoltak nálunk. Nyá­ron bográcsozások, gril­lezések apámmal. Néhány gyermekkori gasztroélmé­­nyemet meg is írtam, példá­ul a bulgáriai és jugoszlávi­ai tengerparti nyaralásaink „kempingkulináriáját", vagy apám és nagyapám tárko­nyos bárányfej levesét egy novellában (Veszett para­dicsom - Héra). Hogyan kezdődött a gasztroesszéista, hasno­vellista, levesíró pályafu­tása? Miután kb. 3 év elteltével eljöttem a Magyar Konyha magazintól, és már nem kellett recepteket korrek­túráznom, szakácsokkal in­terjúznom, rájöttem, hogy nekem íróként is van mon­danivalóm erről a témáról. Akkor kezdtem esszéket és novellákat írni ebben a tárgykörben. Nagyon egyedi és az olvasókra nézve igazán szerencsés találkozás volt ez, több remek könyv is született ebből. A legnép­szerűbb a csak másnapos­ságbibliaként ismert Nagy macskajajkönyv, amit Darida Benedek barátjával írt. Egy kocsmában fogant kósza ötletként indult, amit meg is valósítottak. A negyedik magyar kiadásá­nál jár, és két nyelvre lefor­dították. Mi lehet a könyv népszerűségének a titka? Lengyelül már megjelent, és - úgy tudom - készül a vietnami fordítás. Ez egy vicces, ironikus, önironikus, gunyoros könyv, tele pa­ródiákkal. Tulajdonképpen önmagunk züllöttségén röhögünk. És önmagunkat kiröhögni mindig jó, meg­tisztító érzés. Az volt az alap­ötletünk Daridával, hogy egy komolytalan témáról írunk egy álkomoly, áltudo­mányos könyvet, és akkor mindenki jól szórakozik, mi is, az olvasó is. Nagyjából így is történt, de azért néha komolyra fordult a dolog: kiderült, hogy a katzenjam­­mer kapcsán olyan filozófi­ai mélységek nyílnak meg, mint a bűnhődés, a purga­­tórium, a mágia, a tetszhalál vagy a feltámadás. Önnek milyen ételek vál­tak be macskajajra? Főként a savanyú levesek (román pacal, magyar ká­poszta, korhely stb.) és a gyógysör. „Akárhogy készül is az igazi Újházi-leves, az egyszer bizonyos, hogy a magyar nemzeti katzenjammerológia legromantikusabb fejezete. Szerelemmel harcolni a másnapos halál ellen - ez oly fokú költészet, amilyet csak a honi gasztrozófia ismer. És hogy a nagyszülék miért nem árulják el a titkos recipét? Mert az Újházi-leves tudása nem öröklődik. Nem öröklődhet. Mindenkinek saját magának kell azt kikísérleteznie, éppen úgy, mint a szerelem tudományát.” (Csema-Szabó András-Darida Benedek: Nagy macskajajkönyv, Magvető, 2012) •jO Izvilág EXTRA 2018. Március ■■■■■■■ mmmmmmm mm 'mm iiiw >iwn ' mi» r m »uh mii »uniu» »1 <■ De haladjunk tovább a könyvei útján. A Levin kör­út kötetet a párom rakta elém, amikor dúltam-fúl­­tam, hogy a konyharu­ha nem felmosórongy. A konyharuha dicséneke címnél nyitotta ki, csak annyit mondott, olvassam el. Elszállt a mérgem, mert nemcsak egy remek és szórakoztató írást olvas­hattam, hanem elgondol­kodtatott, vajon mennyire állnak másként a főzés­hez, az evéshez-iváshoz, a konyhai eszközökhöz a nők, mint a férfiak. Ön szerint melyek a főbb elté­rések? A nemi szerepek folya­matosan változnak - a konyhában is. Én még abban a korban nőttem fel, amikor a nők a konyha rabszolgái voltak, szinte mindennap főztek, mert főzniük kellett. Elvárta a család. A férfi, az apa volt a konyha művésze, aki két­hetente bement a konyhá­ba (vagy odaállt a bogrács mellé), és készített valami különlegességet, aztán otthagyta a mosatlant. Én inkább háziember vagyok, mint „konyhaművész". Ha nem is mindennap, de sokszor főzök, általában magamra . vagy a csalá­domra. Állandó repertoá­rom van, nem szívesen kí­sérletezek, ugyanazt a kb. harmincféle ételt készítem. Tegnap például a fiamnak sütöttem kacsacombot édesburgonyával, tegnap­előtt orjalevest a lányom anyjának, előtte pásztor­­tarhonyát magamnak. Nagy valószínűséggel a pacal is egy olyan étel, ami nagyon megosztja nem­csak a nőket és a férfiakat, hanem a bendőt-bendő­­jét szerető közönséget. A 77 magyar pacal, avagy a gyomor csodálatos élete remekül bemutatja, meny­nyi minden rejlik egy étel mögött. Ott van a történe­te, egy-egy nép kultúrája és az irodalma is, hiszen

Next

/
Oldalképek
Tartalom