Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2018-03-21 / 67. szám

KÜLFÖLD 4 2018. március 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: Merkel az ír határellenőrzésről Berlin. El kell kerülni, hogy a brit EU-tagság megszűnése (brexit) miatt állandó ellenőr­zéssel járó „kemény határ” ala­kuljon ki Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak­írország között - jelentette ki Angela Merkel német kancellár az ír kormányfővel folytatott megbeszélése után. Leo Varad­­karral tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Németor­szág a dublini vezetést támogatja az ír-északír határ igazgatásának ügyében. Az ír-szigetet ketté­osztó határ igazgatása „nagyon érzékeny és központi jelentő­ségű kérdés”-mondta. (MTI) A szocializmus mentheti meg Kínát Peking. Egyedül a szocializmus mentheti meg Kínát - jelentette ki Hszi Csin-ping államfő 3 nap­pal azután, hogy a törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés ellen­­szavazat nélkül újraválasztotta tisztségében. A politikus a már­cius 5-én kezdődött ülésszak zá­rónapján mondott beszédében ismételten megerősítette a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezető szerepét. Szólt arról is, hogy az ország 4 évtizede tartó felemel­kedése nem jelent veszélyt senki számára. A hivatalos bejelenté­sekből kitűnt, Kína a reformok és a modernizáció újabb szakaszába lépett, amelynek során nagyobb mértékben nyitja meg majd pia­cát a külvilág előtt. (MTI) Hadgyakorlat lesz Dól-Koreában Szöul. Április elsején kezdődnek az amerikai és a dél-koreai had­sereg szokásos évi nagyszabású hadgyakorlatai, amelyeket a pjongcsangi téb olimpia miatt halasztottak el —jelentette be az amerikai és a dél-koreai védelmi tárca. A Key Resolve és a Foal Eagle fedőnevű hadgyakorlat megtartásáról James Mattis amerikai és Szong Jong Mo dél­koreai védelmi miniszter hozott döntést. Az nem derült ki, hogy a hadgyakorlatok meddig tartanak és mekkora katonai kontingenst vonultatnak fel rajtuk. Elemzők szerint a szárazfoídi hadgyakor­latok várhatóan április végéig befejeződnek, mert akkor talál­kozik Mun Dzse In dél-koreai államfő Kim Dzsong Unnál. (MTI) Dzsihádista roham Damaszkuszban Damaszkusz. A szíriai kor­mányerők három tucat fegyve­resével végeztek az Iszlám Ál­lam dzsihádistái egy rajtaütésszerű támadásban egy dél-damaszkuszi városrészben - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). A terrorszervezet fegyveresei teljes ellenőrzésük alá vonták Kadam városrészt, és 36 katonát, illetve velük szövetséges fegy­verest öltek meg. Többtucatnyi­­an vannak olyanok, akik megse­besültek, fogságba estek vagy eltűntek a rajtaütésben. (MTI) Nicolas Sarkozy rendőrkézen Egy líbiai kampányfinanszírozási ügy miatt őrizetbe vették a volt francia köztársasági elnököt Nicolas Sarkozynek bonyolult kapcsolata volt Moammer Kadhafival. Azután, hogy 2007-ben elnökké választották, meghívta őt látogatásra, és államfőnek ki­járó pompával fogadta. Később azonban Sarkozy révén Párizs állt a líbiai had­sereg elleni NATO-hadjárat élére, amely Kadhafi bukásához vezetett, (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Egy több millió eurós líbiai kampányfinanszírozási ügybsn őrizetbe vették, és ki­hallgatják Nicolas Sarkozy volt francia elnököt. A Le Mon­de napilap szerint a vizsgálat tárgyát az a gyanú képezi, hogy Líbiából finanszírozták Sarkozy 2007-es kampányát. A Le Monde vezető lap szerint Ni­colas Sarkozyt beidézte kihallgatásra a Párizs mellett Nanterre-ben széke­lő, korrupcióval, pénz- és adóügyi csalásokkal foglalkozó rendőrköz­pont, és ott őrizetbe is vették. Sar­kozyt 48 órán át tarthatják őrizetben, s ha nem emelnek vádat ellene, akkor szabadlábra kell helyezni. A hatósá­gokhoz közeli források közölték, ez ügyben kihallgatják a volt államfő egykori szövetségesét, Brice Horte­­feux-t is, aki több fontos tisztséget töltött be Sarkozy elnöksége idején. A volt elnök ellen a többi között korrupció, befolyással való üzérke­dés, állami pénzek elherdálása és adóelkerülés miatt is vádat emelhet­nek. Először Moammer Kadhafi né­hai líbiai vezető egyik fia, Szeif al-Megkezdődött azoknak az orosz diplomatáknak a haza­költöztetése, akiket a brit kormány a délnyugat-angliai Salisburybon március elején idegméreggel elkövetett gyil­kossági kísérlet miatt utasí­tott ki Nagy-Britanniábél. London/Moszkva. A brit kor­mány múlt szerdán a londoni orosz nagykövetség 23 olyan diplomatáját szólította fel egy héten belüli távo­zásra, akikről megállapította, hír­szerzési tevékenységet folytatnak Nagy-Britanniában. London emellett felfüggesztett minden tervezett ma­gas szintű kétoldalú diplomáciai Iszlám az EuroNews hírtelevíziónak 2011 márciusában adott inteijúban állította azt Sarkozyről, hogy pénzt kapott a líbiai kormánytól. Az inteijú után francia oknyomozó újságírók kezdtek el foglalkozni az üggyel, de a francia ügyészség csak 2013-ban kezdte el vizsgálni azt, hogy a Sar­kozyt 2007-ben a hatalomra juttató választási kampányát finanszírozták­­e Kadhafi titkos pénzalapjaiból. Sar­kozy mindig is tagadta ezt, az ügy azonban három évvel később, 2016 novemberében lendületet vett, mi­után egy francia-libanoni üzletem­ber, Ziad Takieddine elárulta, ő to­vábbította a pénzt Párizsba. A fran­cia fegyverszállítási ügyekben soká­ig közvetítőként fellépő Takieddine későbbi kihallgatásán megerősítette, 2006-ban és 2007-ben a francia bel­ügyminisztérium épületében három alkalommal adott át pénzzel teli bő­röndöt, összesen 5 millió eurót Ni­colas Sarkozynek, aki akkor belügy­miniszter volt, illetve kabinetfőnö­kének, Claude Guéant-nak. A francia hatóságok feltételezése szerint Sarkozy összességében 50 millió eurót kapott a Kadhafi­­rezsimtől, ami több mint kétszerese a 21 millió eurós kampányfinanszí­rozási limitnek. Az ügylet azért is érintkezést Moszkvával, és ennek je­gyében visszavonta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter londoni láto­gatásra szóló meghívását. Tegnap költöztetőcégek teherautóinak sora hagyta el a londoni orosz nagykövet­ség hivatalainak és rezidenciáinak otthont adó hatalmas épületegyüttes parkját, a diplomaták és hozzátarto­zóik - hozzávetőleg 80 ember - pe­dig buszokkal távoztak a komple­xumból. Moszkva válaszul ugyan­ennyi brit diplomatát utasított ki és egyéb intézkedéseket foganatosított. Feltételezéseken és bizonyítatlan értékeléseken alapszik az európai uniós tagállamok külügyminisztere­inek hétfői nyilatkozata Szergej törvényellenes, mert a törvények tiltják a kampányok külföldi finan­szírozását. Januárban a francia ha­tóságok kérésére csalás és pénzmo­sás gyanújával Nagy-Britanniában őrizetbe vettek egy francia-algériai üzletembert, Alexandre Djouhrit, aki kulcsszerepet játszott a törvénytelen Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya megmérgezésének ügyében - közölte az orosz külügyminisztéri­um. A minisztérium szerint értetlen­séget vált ki, hogy az uniós tagálla­mok milyen kapkodással igyekeztek kijelenteni, hogy „rendkívül komo­lyan veszik a brit kormány értékelé­sét, miszerint valószínűleg Oroszor­szág felelős a történtekért”. Az orosz külügy egyben javasolta az EU-nak, hogy látogasson el a Salisburyhez közeli Porton Down tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó laboratóri­umaiba. „Oroszországban Novicsok nevű mérgező anyagokat nem állí­tanak elő, s nem is tárolnak. Lehet, az Európai Uniónak érdemes lenne in­ügyletben. Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke. Korábban egy másik kampányfi­nanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték. Korábban Jacques Chirac szintén volt jobboldali elnököt 2011- ben két év felfüggesztett börtönbün­tetésre ítélték. kább magához az Egyesült Király­sághoz, vagy egy sor más tagország­hoz fordulnia, ahol látszólag tovább­ra is folyik ilyen szerek gyártása” - tette hozzá a minisztérium. Andrzej Duda lengyel elnök nem vesz részt az oroszországi labdarúgó­világbajnokság ünnepi megnyitóján - közölte Krzysztof Szczerski külügyi államtitkár. Eddig csak az Egyesült Királyság jelentette be, a királyi csa­lád és a kormány tagjai bojkottálják a nyáron megrendezendő világbajnok­ságot, miután Theresa May kormá­nya Oroszországot tette felelőssé a Szergej Szktipal egykori orosz kettős ügynök és lánya ellen idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletért. (MTI) Már csomagolnak a kiutasított orosz diplomaták A török hadsereg akár Észak-Irakba is bevonulhat Damaszkusz sem biztonságos, dzsihádisták csaptak le a szír fővárosra (Sita/ap) Az északnyugat-szíriai Afrín kerületben folytatott török hadművelethez haeonláan a török hadsereg az észak-iraki Szindzsár térségét is „meg­tisztítaná" a terrorszervezet­nek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyvereseitől - jelezte Recep Tayyip Erdogan török elnök. Ankara/Damaszkusz. A Kur­disztáni Munkáspárt (PKK) 1984 óta folytat felkelést Délkelet-Törökor­­szágban, de a lázadók főhadiszállása az észak-iraki Kandi 1-hegységben van. A nyugatabbra található Szin­­dzsár-hegységet Ankara a PKK má­sodik fellegvárának nevezi. A török légierő rendszeresen hajt végre csa­pásméréseket PKK-célpontok ellen Észak-Irakban, de főként a határhoz közeli területeken. Szindzsár távo­labb, 115 kilométerre fekszik a török-iraki határtól. A török elnök arra szólította fel az iraki központi kormányt, ha tudja, „intézze el” a j szindzsári PKK-táborok ügyét. Egy­úttal kijelentette, hogy ha Bagdad ezt nem tudja megtenni, akkor a török erő „egy éjjel váratlanul” bevonulhat : Szindzsárba. Ankara és Bagdad i egyetért abban, hogy a terrorszerve­zetnek tekintett PKK ellen közös ka­tonai beavatkozásra van szükség. A török hadsereg január 20. óta Afrín kerületben a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia ellen harcol, amelyet Ankara a PKK-val szövet­séges terrorszervezetnek tekint. A damaszkuszi vezetés a török csapatok kivonulását követelte a szír Afrinból. Szíria katasztrofális felda­rabolás felé tart, amely elősegítheti az Iszlám Állam szervezet visszatértét, amennyiben nem jön létre a konflik­tus szereplői között egy átfogó béke­megállapodás - figyelmeztetett Staf­­fan de Mistura, az ENSZ szíriai kü­­lönmegbízottja. Az igazság az, hogy nemcsak Szíria, de az egész térség számára katasztrofális lenne az or­szág apránkénti, hosszú távú felda­rabolása különböző erők ellenőrzése alatt álló területekre, mint aminek most tanúi lehetünk - hangsúlyozta a világszervezet különmegbízottja. A 80%-ban visszafoglalt és ost­romlott szíriai Kelet-Gútából a napi humanitárius tűzszünetek bevezetése óta 79 702 polgári lakost sikerült ki­menekíteni - közölte az orosz védel­mi minisztérium. A tárca szerint az evakuált civilek többsége gyerek. Hétfőn a humanitárius folyosókon keresztül 6046 ember hagyta el a Da­maszkusz melletti, a szíriai kormány­erők által körbevett területet. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom