Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-21 / 67. szám
www.ujszo.com I 2018. március 21. KÖZÉLET I 3 „Kiska jogosan utasította el Pellegrinit" Ján Drgonec alkotmányjogász (TASR-feivétei) LAJOS P. JÁNOS Andrej Kiska államfő az alkotmányos szabályok ás hagyományok alapján járt el, amikor elutasította Peter Pellegrini javaslatát. Ján Drgonec alkotmányjogász szerint erre a kormányoldalnak számítania kellett volna. Andrej Kiska nem nevezte ki Peter Pellegrini kormányát. Hogyan értékeli ezt alkotmányossági szempontból? Ez nemcsak a köztársasági elnök lépéséről szól, hanem Peter Pellegrini javaslatáról is, aki előteijesztette a jelöltlistát. Az alkotmányosság szempontjából meg kell említeni Michal Kovác elnököt, aki elutasította Eudovít Hudek és Ivan Lexa kinevezését is. Az alkotmányos hagyományok szempontjából tehát csak egy olyan lépésről van szó, amelynek van előzménye. Amikor ezt Michal Kovác megtette, pozitív lépésnek tartotta az akkori ellenzék. Kiska elnök csak utánozta Kovác lépését, más jelöltekkel kapcsolatban tette meg ugyanazt. Most azonban az egész kormányról van szó, nem csak egy miniszterről. Ezt nem lehet egymástól elválasztani. Milyen feltételeket szabhat Andrej Kiska? Lexa és Hudek esetében komoly okai voltak a kinevezés elutasításának, jelenleg Jozef Ráz esetében - ha valóban miatta nem nevezte ki a kormányt az államfő - ilyen okokról nem beszélhetünk. Én nem ismerem a pontos okokat, erről nem nyilatkoznék. Annyit tudok csak mondani, hogy a Kiska az alkotmányos hagyományoknak megfelelően járt el. Nem lehet ezt egyfajta precedensként értékelni? A későbbi miniszterelnök-jelölteknek, akár rendes, akár előrehozott választások után akarnak kormányozni, számolniuk kell majd azzal, hogy a köztársasági elnök nem biztos, hogy kinevezi a kormányukat. A választások nyerteseinek, ha tudnak olvasni, akkor azt is tudniuk kell, Michal Kovác óta számolniuk kell azzal, hogy a köztársasági elnöknek nem kell kineveznie azt, akit ők javasolnak. Ez már negyedszázada így van, ezzel a kormányoldalnak számolnia kellett volna. A korábbi évek hibájának tartom, hogy Gasparovic elnök rendkívül készséges volt a Smerrel szemben, minden javaslatot elfogadott anélkül, hogy bármit is mérlegelt volna. Amikor ő volt az államfő, kialakult egy szokás, hogy bárkit javasolhatnak a pártok, a köztársasági elnök mindent elfogad. Az alkotmány alapján meg lehet határozni, hogy a köztársasági elnök milyen követelményeket támaszthat a jelöltekkel szemben? Azt én nem tudom, hogy ő mi alapján utasította el a kormány kinevezését, nem akarok spekulálni. De az alkotmány megszab bizonyos határokat a számára? A határokat az Alkotmánybíróság szabta meg, a Centés-ügyben. A határozat tartalmazza, hogy a köztársasági elnök mit kezdhet egy személyi javaslattal, és mit nem. De ez egy mintegy 20 oldalas határozat, nem mondható el egy újságcikk keretében. Andrej Kiska megteheti azt is, hogy Peter Pellegrini újabb javaslatát is elutasítja? Alapjában véve igen. A kérdés az, hogy milyen lesz a javaslat. Az esetleges többszöri elutasítás nem eredményezi azt, hogy kicsit közelebb kerül Szlovákia egy elnöki rendszerhez, amelyben csökken a parlament szerepe? Minden rendszerben az első feltételnek a józan észnek kellene lennie. Amitől nem szabadna távolodnunk, a a józan ész. Az első feladat a kialakult helyzet megoldása lenne, ezt követően lehet beszélni a helyzet megnyugtatásáról. Az egyik kormánytag személyére tett értelmetlen javaslat elfogadása, úgymond a helyzet megnyugtatásának érdekében, biztosan kárt okozna az államnak. Babos: A Smer érdeke, hogy csökkentse a feszültséget FINTA MÁRK Pavol BaboS politikai elemző szerint a Smer igyekszik csökkenteni a társadalmi feszültséget, ám Andrej Kiska értésükre adta, hogy amit tesznek, az nem elég. El tudja képzelni, hogy a Smer a koalíció megtartása érdekében végül lepasszolja másnak a belügyminisztériumot. Mit gondol Andrej Kiska államfő Pellegrini kormányát elutasító döntéséről? Az államfő bizonyára elégedetlen volt a nevekkel, és arra a következtetésre jutott, hogy ez a névsor nem nyugtatná meg a közhangulatot. Ám második esélyt adott Pellegrininek. Kiska szavaiból kitűnt, hogy Jozef Ráz jelölésével volt elégedetlen. Valóban csak a belügyminiszterijelölésről lehet szó? Kiska nyilatkozata alapján sok mindenről lehet spekulálni, de az államfő nyiltan csak Ráz jelölését, illetve a belügyminiszteri posztot említette. Másokra nem utalt olyan nyíltan, hogy abból bármit is ki lehetne olvasni. Említette a közhangulat megnyugtatását. Mikor következne be ez tulajdonképpen? Minek kellene történnie? Ez csak a belügyminiszter személyén múlik? Ezt nem tudom megmondani. Ám ha ez a feszültség abból ered, hogy a társadalomnak és az államfőnek kétségei vannak Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolása, és a Kuciak által feltárt ügyek független vizsgálata felől, akkor kulcsfontosságú a belügyminiszter személye, és azok a posztok is, melyek a közvetlen hatáskörébe tartoznak, például a rendőrkapitány személye is. Az már komolyabb kérdés, ki tölthetné be ezt a posztot. Nekem lenne ötletem, de ez nem az én feladatom. Az államfő szavaiból azt lehetett kivenni, hogy politikai trükknek tartja Ráz jelölését, hiszen a jelölt Robert Kaliűák barátja. Megtörténhet, hogy Kiska végül kikényszeríti, hogy a Smertől elvegyék a belügyminiszteri posztot? A kikényszerítés erős kifejezés - az viszont egészen elképzelhető, hogy nem formálisan javaslatot tesz erre, és zárt ajtók mögött az államfő és Pellegrini tárgyalhat erről. Kiska megpróbálhatja elérni, hogy a Smer a közhangulat megnyugtatása érdekében cserélje el valakivel a belügyi tárcát. Peter Pellegrini tegnap délután bejelentette, Ráz után - bár megfelelőnek tartja a posztra - Tomás Drucker egészségügyi minisztert jelöli. Őt válságmenedzsernek tartják, és még az ellenzék sem tartotta korábban alkalmatlan miniszternek. Mit gondol, ő megnyugtathatja a jelenlegi helyzetet? Nehéz megmondani. Drucker valóban elfogadhatóbbnak tűnhet, a másik oldalon azonban nem szabad elfelejteni, hogy mikor csak egy kicsit merészebb javaslatokkal állt elő az egészségügyben, azonnal jött Robert Fico, aki nagyon határozottan megálljt parancsolt neki - néha úgy, hogy Drucker csak a tévéből tudta meg, hogy leállították. Emiatt feltételezhető, hogy miniszterként döntéseiben nem teljesen autonóm. Kiska több elemző szerint jogköreinekhatáraitfeszegeti azzal, hogy nem nevezi ki Pellegrini kormányát. Milyen messzire mehet el tulajdonképpen? Szerintem továbbra is van tere. Robert Fico átadta lemondását Kiskának, az alkotmány pedig nem korlátozza Kiskát abban, kit bíz meg a kormányalakítással. Nem tudok azonosulni azokkal a véleményekkel, melyek szerint kihasználta volna a lehetőségeit - akár hivatalnokkormányt is kinevezhet. Mit tehet most a Smer? Fico jelenlegi helyzetében kiélezheti a Kiska ellen folytatott harcát? Elméletileg igen, de nem tudom elképzelni, miben segítene ez rajtuk, és miért indulnának el ezen az úton. Azt azonban el tudom képzelni, hogy megpróbálják megnyugtatni a helyzetet akár azzal is, hogy átadják a belügyi tárcát, és tárgyalni kezdenek a Híddal egy cseréről mondjuk az igazságügyi minisztériumra. A feszültség további fokozása ugyanis az ellenzék és a politikai ellenfél Kiska malmára hajtja a vizet, így maguk ellen cselekednének. A koalíció túlélése függ attól, hogy olyan lépéseket tegyenek, melyek csökkentik a társadalmi nyomást. Van annak jelen pillanatban reális esélye, hogy a koalíció valamilyen formában kihúzza 2020- ig a kormányban, akár Peter Pellegrinivel, akár nélküle? Ennek továbbra is megvan az esélye. A terük azonban a válság megoldására tett minden sikertelen próbálkozással csökken. Kiska keddi elutasítása pedig egy ilyen sikertelen próbálkozás volt. Pavol Baboá (TASR-felvétel)