Új Szó, 2018. március (71. évfolyam, 50-75. szám)
2018-03-15 / 62. szám
A zöldségtermesztés szezonja akkor kezdődik, amikor szabad földbe vagy termesztőedényekbe magot vetünk; a kinevelt palánták edzés után a szabadba kerülnek majd kiültetésre. ELŐKÉSZÜLETEK A VETEMÉNYESBEN A legtöbb mag minden különös kezelés nélkül kicsírázik. Akkor fogjunk hozzá az ágyások előkészítéséhez, ha a talajunk száraz és már kellően felmelegedett. Ne siessünk feleslegesen a vetéssel! Várjuk ki a megfelelő talajhőmérsékletet, így növényeink is gyorsabban, egyenletesebben fognak fejlődni. A talajmunkák megkezdéséig a nehéz agyagtalajnak több időre van szüksége, mint a könnyű homoktalajnak. A finom, morzsalékos, kellőképpen fellazított talajba a kapa szegélyével húzhatunk barázdát, amibe majd a magok kerülnek, melyeket vékony földréteggel takarunk, és a későbbiekben nedvesen tartunk. Ha szükséges, védőhálót is teríthetünk rá a madarak ellen. TANÁCSOK A VETÉSHEZ Ne vessünk túl mélyre, mert a mag megfulladhat. Ha módunkban áll, szerezzünk be vetési szalagokat, hogy a vetőmagokat kényelmesen, pontosan az optimális talaj mélységbe vethessük. A szalag használata azt is jelenti, hogy a későbbiekben nem kell majd a növényeket egyelni, ritkítani. A vetési szalagok környezetkímélő anyagokból készülnek, amelyek lebomlanak majd. A vetőmag csomagolásán általában minden fontos adatot megtalálunk, amit a vetőmagról tudnunk kell. Jó, ha az egyes sorokat megjelöljük, lehetőleg mindkét végét, bár jelzőnövényként gyorsan fejlődő retekmagot, salátamagot is használhatunk. A fejes salátának nincs szüksége külön ágyra, mert jelző növénynek vetve a lassan kelő zöldségek között vagy vegyes ágyásokban is jól díszük. Vannak olyan magok is, amelyeket a sűrű kelés után ki kell egyelnünk, azaz a megfelelő tőszámot be kell állítanunk. Néhány zöldségféle esetében egy fészekbe több magot is vethetünk. A lassabban, nehezebben csírázó magokat elő is csíráztatjuk (nedves itatóson, meleg helyen. A csírázó magvakat nehéz elvetni anélkül, hogy a gyenge, érzékeny kis gyököcskék meg ne sérüljenek; a nagyobb borsó- vagy babszemek nem sérülnek meg olyan könnyen. MAGVAS IGÉNYEK Folyékony vagy oldatos vetést végzünk, amikor a magokat zselészerű anyaggal keverjük, és úgy vetjük el. Tartsuk szem előtt, hogy az elvetett magvaknak nem szabad kiszáradniuk. Vannak fényben (azaz a talaj felszínén), és vannak sötétben csírázó magok (ezeket földdel kell takarnunk). A hidegkedvelő magok fagyhatás nélkül nem indulnak csírázásnak, míg vannak hőigényesek, amelyek magasabb hőmérséklet esetén csíráznak csak ki. PALÁNTANEVELÉS EGYSZERŰBBEN A palántanevelés megkönnyítése érdekében a vetéshez rekeszekre osztott tálcákat, különálló vagy öszszekapcsolt tőzegcserepeket is lehet kapni. Az egyes rekeszeket nedves, tőzeges földkeverékkel töltsük meg, majd készítsünk kis bemélyedéseket a közepükbe. Ebbe szórjunk 1-2 magot (növénytől függően) késhegy segítségével, rájuk pedig kevés finom homokot. Öntözzük meg, takarjuk le fekete fóliával, és a tálcát tegyük meleg helyre. A kicsírázás után a fóliát levesszük, és kissé hűvösebb helyen hagyjuk növekedni a növénykéket. Ha elérték az átültetéshez szükséges nagyságukat, az egyes tőzegkockákat alulról egyenként kinyomhatjuk, és áthelyezzük a növényünket nagyobb élettérbe. VETÉSIDŐ Március közepén vessük el a paradicsommagokat. A paprikamagokat hamarabb is lehet vetni. Palántanevelés céljából ebben a hónapban elvethetjük még a zeller és a póréhagyma vetőmagját is. Több zöldségféle vetésidejét és így szedését is előbbre hozhatjuk fólia- vagy üvegtakarással. A fátyolfólia véd a hidegtől, melegtől, kártevőktől, széltől, jégveréstől. Korábbi és gazdagabb terméshozamot tesz lehetővé. Jobb lesz a termék minősége. Egészségesebb növényzetünk lesz, csökken az öntözővíz szükséglete. Kora tavasszal szinte minden zöldségféle hajtatóágyba kerülhet. Fóliasátorban már ebben a hónapban kiültethetők a karalábé-, karfiol-, fejessaláta-palánták. A sorok közé hónapos retket is vethetünk. Tél végén a talaj hőmérsékletétől függően közvetlenül szabad földbe kerülhetnek a hidegnek ellenálló zöldségfélék: a fejes és madársaláta, hónapos retek, lóbab, borsó, hagyma, mángold, sárgarépa, spenót, petrezselyem, pasztinák. Ezek egy része tavasz végére betakarításra kerül, és az ágyak felszabadulnak majd a melegigényes palánták számára (paprika, paradicsom, dinnye vagy uborka). Egyre több növényfaj FI hibrid magját lehet megvásárolni. A hibridek hozama nagyobb, s ellenállóbbak a betegségekkel, kártevőkkel szemben is. Ha megfelelő az ízük, zamatuk, termésük biztonságos, akkor érdemes kipróbálnunk. Fucsek Margit KERTÉSZMÉRNÖK vélnyélmángold Legjobb, ha minden évben kipróbálunk valami új, még ismeretlen zöldségfélét, melyek közé ez a levélzöldség is tartozik. Rikítóan piros, rendkívül ízletes, dísznövényként is megállja a helyét. Húsos levelei sok vizet és tápanyagot tartalmaznak, s magas a vitamintartalma is. Ennek a széles levelű zöldségfélének a levélnyelét és a levéllemezét is felhasználhatjuk. A spenót rokona, fehérjetartalma magas, íze finom. A levelei nagy menynyiségben tartalmaznak bétakarotint, amely a szervezetben A-vitaminná alakul át. Leveleit úgy használhatjuk, mint a spenótét, levélnyelét párolva vagy főzve, mint a spárgát. Április elején sekély barázdába, 30 cm-es sortávolságra 2-3 magot vessünk; a tőtávolság 15-20 cm legyen. Ne vessük önmaga, spenót és cékla után. Másodszor júliusban vethetjük, téli fogyasztása esetén takarása is lehetséges. Tápanyagban gazdag, jó vízháztartású, közömbös vagy lúgos kémhatású talajt igényel. Legjobb, ha ősszel komposzttal, mulccsal és némi szerves trágyával dúsítottuk a talaját. Tenyészidőben megfelelő fejlődéséhez fontos az egyenletes vízellátás. Tágas, szellős helyre kerüljön. Csigakártétellel és a levélzöldségeket károsító hernyókkal, legyek lárváival találkozhatunk a védelme során. Már júliusban szedhetjük; mindig a külső, alsó leveleit szedjük (egyszerűen lecsavarjuk), a szívleveleit hagyjuk érintetlenül, mert csak így képes megújulni. Levélmángold Vetése márciusban történhet; 30 cm tőtávolságba 2-2 magot vessünk, és csak az erősebb magoncot hagyjuk majd meg. Termesztése még a spenótnál is egyszerűbb, igénytelen kétnyári növény. Tenyészidőben kapáljuk, öntözzük. Minden növényről a zsenge, külső leveleket szedjük, majd új levelek nőnek a régiek helyébe; az összes levelet nem szabad leszednünk. Téli szedésre szintén júliusban vessünk újra. (FM) Vessünk mángoldot! Bordás vagy fodros le-KERTésUDVAR 2018. március
