Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-02 / 27. szám

Egzotikus termések, hazai újdonságok: mikor étel, mikor méreg? 2018. február 2., péntek, 19. évfolyam, 5. szám Hallottak már az egérdinnyéről? Az agyvelő-paradicsomról? Hát a physalisról, a rambutánról vagy a kumkvatról? Ettek már pitaját vagy burgundivörös okrát? Ma már a hazai boltokban, piacokon is előfordul, hogy újfajta, eddig még nem látott, olykor meghökkentő alakú, színű és ismeretlen ízű növényeket - ebben az esetben zöldségeket, gyümölcsöket - találunk. Jobb esetben az egzotikus terméseket ismeretterjesztő leírással látják el, de sokszor téves információkat kapunk nemcsak az áru eredetéről, hanem hatásairól és felhasználhatóságáról is. A fekete sereg Az utóbbi időben egyre több sötét, majdhogynem fekete növény és termés jelenik meg a pultokon. Fekete seregnek is nevezik ezeket az új zöldségeket. Könnyen ter­meszthetők és antioxidánsokban nagyon gazdagok. A fekete sárgarépának sötétbíbor héja, narancsszínű belseje van. A hüvelyesek családjának új tagja a fekete zöldbab: igazából világosbarna szemű, korai érésű, bő termésű, sötédilás-fekete színű hüvelyeket hozó bokorbabfajta. A feketeburgonya, vagyis a vitelotte noire nem génmanipulált, lilás színéért a céklában, szederben is fellelhető antocián nevű antioxi­­dáns felel, melynek fontos szerepe van a káros ultraibolya sugarak által létrehozott szabad gyökök elleni védekezésben. Hazája Peru és Chile. A fekete szépség paprika lilás kaliforniai papriká­nak tűnik, pedig csak determinált növekedésű blocky paprikafajta. Okölnyi termései lilásfekete színűek, vastag húsúak, édesek. A csokoládé cseresznyeparadicsom magas antioxidáns-tartalmú fajú, 50-60 grammos, kissé megnyúlt bogyókkal, melyek fantasztikusan édesek és aromásak. Hasonlók az indigókék paradicsom termé­nyei, melyek bogyói diónyiak, kékesfekete héjúak, húsuk éretten piros. Látványos, savanykás ízű különlegesség. Érdekes a sokféle színben pom­pázó, pattogatni való kukorica. Szeptemberben érik be. A kipat­togás után a színek természetesen halványulnak. A fekete-lila szín melett nagyon divatosak az új tökfajták, melyek szintén különböző színekben és formákban pompáznak a piacokon. A termesztett tökök nagy része négy tökfajhoz tar­tozik. A közkedvelt spárgatök, csillagtök, óriástök, valamint a cukkini mellett ma a hokaido tök és a különféle sütőtökök uralják a konyhát. A tök sok cukrot, vitaminokat, fehérjét és emészthető rostot tartalmaz, szénhidráttartalma pedig annyi, mint a burgonyáé. Édességekben, köretnek, levesnek, főzeléknek egyaránt nagyon finom. Újabban a szögletes szivacstök, valamint a szalámitok a befutó az érdekessé­gekre fókuszáló konyhákban. Kimondottan finom a méteres uborka - ez a sárgadinnyék közé tartozó, de uborkaszerű növény. Ugyanúgy neveljük, minta hagyományos sárgadinnyét, azzal a különbséggel, hogy éretlenül is szedhetjük, és ropogós, édeskés uborkaként ehetjük, még hámoz­ni sem kell. Ha teljesen érett, megjelenik a dinnyeillata, ekkor gyümölcsként használhatjuk. íztelőbimbóink nagy próbája A csilipaprikák berobbanása a paprikapiacra más, magasabb színvonalra emelte azok sokoldalú felhasználását. Míg sokáig csak a cseresznyepaprikával meg a kosszarvú paprikával tehettük pró­bára az ízlelőbimbóinkat, ma már évente jelennek meg erősebbnél erősebb paprikák, melyek csípőssé­ge, tiszu kapszaicintartalma lassan a fellegekben jár. (A kapszaicin mérésére Wilbur Scoville amerikai kémikus dolgozott ki egy eljárást 1912-ben. Az SHU - scoville heat unit - a hatóanyag relatív mennyiségét jelzi. Minél magasabb az SHU, annál erősebb a paprika. A tiszu kapszaicin 16 millió SHU. A magyar cseresznyepaprika csak 2500-6000 SHU-t tartalmaz, míg az egyik legerősebb csilifaju, a Carolina Reaper SHU-értéke más­fél miihó felett van, olykor eléri a kétmilliós határt is.) Sokan imád­ják a méregerős csilit, kivonatokat, őrleményeket készítenek belőle, de a kevésbé csípőseket érdekes csatnikba, befőttekbe, savanyúság­ba is bevethetjük. A Peter Pepper fejű mazsolával töltve, olajba éltévé nagyon finom csemege fehér húsokhoz, sajtokhoz. Az egérdinnye íze Az egzotikus gyümölcsök közül néhányat már mi is termeszthe­tünk, sokszor akár üvegház nélkül is. Az egérdinnye egy-másfél métert nem meghaladó, vékony hajtású kúszónövény, egres méretű termése önmagában is tetszetős, savanykás uborkaízű csemege, de salátának is elkészíthető. A.physalis, avagy a perui földicseresznye vagy poha (Physalis peruviana) Dél-Amerikából származik, de ma már sokfelé ter­mesztett növény. Hívják ananász­­cseresznyének: az érett termés édes vagy édeskésen savanyú, zamatos; leginkább az ananász és a szamóca ízei keverednek benne. A vita­­minban gazdag bogyókat a csésze eltávolítása után a magokkal együtt nyersen eszik vagy befőttnek, lekvárnak, zselének, dolgozzák fel, illetve italokba teszik. Gyümölcs­saláták és jégkrémek nyersanyaga; cukorral vagy mézzel párolva pedig desszert. Csokoládéba mártogatva ínyenc csemege. Nem árt az óvatosság Sok zöldség, gyümölcs ehető, de azért nem árt az óvatosság. Például a már említett physalisnak az európai kém változau, amely dísznövény, mérgező. A rebarbara levele is mérgező, oxálsavat tartal­maz, ami a fehérítőben is van. Ne együnk csillaggyümölcsöt, vagyis karambolét, ha veseprob­lémáink vannak. A zöld krumpli sem egészséges, mert szolanint tartalmaz, ami hányást és hasme­nést okozhat. Mindig mossuk meg és főzzük meg az articsókát. Ha nem tesz­­szük meg, akkor ciánt juttatunk a szervezetünkbe. A nyers és csírázó babszem is gondokat okozhat nagy mennyiségben, ám főzés hatására már ártalmadanná válik A paradicsombokorral sem árt óvatosnak lenni: szára, levelei, éretlen termése egy mérgezés­­kuutó központ szerint szintén szolanint tartalmaz. A bogyókban ez az anyag az érés vagy savanyítás során felbomlik, így a télire eltett zöldparadicsom veszélytelen. A táplálkozástudományi szak­értők ajánlása szerint naponta minimum öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasz­tanunk Ugyanakkor más szakértők azt állítják, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék több mint fele tartalmaz rákkeltő peszticidmaradványokat, valamint körülbelül 40%-ukban rovarirtók maradványai is kimutathatók. Akkor most egészséges vagy inkább káros a gyümölcs- és a zöldségfogyasztás? Tanulmányok százai igazolják, hogy sok zöldséggel és gyümölcs­csel nagymértékben csökkent­hetjük a rákos megbetegedések kockázatát. Bár a terményekben valóban lehetnek növényvédő­­szer-maradványok, koncentrá­ciójuk többnyire jóval kisebb a közegészségügyi hatóságok által megadott biztonságos határérték­nél. Emellett pedig mi magunk is sokat tehetünk a káros anyagok ellen. Mi legyen, ha nem bio Táplálkozzunk minél változato­sabban, mivel így csökkenthetjük az egyes peszticidekből elfogyasz­tott mennyiséget. Jó megoldás az is, ha igazoltan organikus módsze­rekkel termesztett bioterményeket vásárolunk, melyeket természetes növényvédő szerekkel kezeltek. Bár a vegyszermentesen termett zöldségek és gyümölcsök drágáb­bak, de több bennük a vitamin. Emellett ajánlott mindig az idény­nek megfelelő, hazai terményeket fogyasztani, mivel azok általában kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak, mint az impor­tált, idényen kívüli zöldségek és gyümölcsök. Általában a hazai termények közül is az őstermelői piacokon kaphatók a legbiztonsá­gosabbak. Az EU-ban rendszeres hatósági ellenőrzések alkalmával vizsgál­ják, hogy mely növényi minták tartalmaznak határérték feletti szennyeződést. Lehetőleg hagyjuk ki az étrendünkből az EU-n kívül­ről érkezett zöldségeket - főleg, ha azok hazaival pótolhatók. Hámozással általában a veszélyes növényvédő szerek nagyobb részétől megszabadulhatunk. A baj csak az, hogy a zöldségek és a gyümölcsök rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmának jelentős hányada szintén az ehető héjban és annak közelében található. Ezért, ha a héj nincs beviaszozva, inkább hagyjuk a gyümölcsön. A viaszos héjat azonban mindig távolítsuk el! A viasz ugyan ártalmadan, viszont nem engedi lemosni a vegyszereket. A zöldségek és a gyümölcsök alapos lemosásával a káros nö­vényvédő szerek jelentős részétől megszabadulhatunk A terménye­ket folyó víz alatt mossuk meg, és jó erősen dörzsöljük le. Van néhány olyan növény - eper, mál­na, paraj -, melynek nincs se héja, se külső levele, így a peszticidek közvetlenül a sejtjeikbe kerülnek. Ilyenkor a mosás sem segít, ezeket a gyümölcsöket, zöldségeket célszerűbb megbízható helyről, őstermelőtől beszerezni. A vegyszerek lebomlását elősegíti a meleg. Tehát a szüretelés, beta­karítás, szedés után a hűtőházban tartott terményekben nagyobb mennyiségben lehetnek vegyszer­maradványok. A piacos árut tehát, ha csak lehet, ne tegyük rögtön a hűtőbe. Kossár Lajos Luigi

Next

/
Oldalképek
Tartalom