Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-26 / 47. szám
6 I KUTÚRA 2018. február 26. | www.ujszo.cort Ahol álmodni sem szabad Tegnap vetítette le a KACSINECZ KRISZTIÁN Megrendítő és hiánypótló alkotás az Örök tói. Szász Attila rendező ósKöbli Norbert forgatókönyvíró harmadik közös tóvófilmje A berni követ ós a Fólvilág után. A film, amely a „málenkij robotra” elhurcolt sváb-magyar nők és férfiak százezreinek állít emléket, feszes, lendületes cselekményével, a lágerborzalmak között kibontakozó szerelmi szállal akár egy hollywoodi mozinak is bediene, mégpedig a jobbik fajtából: úgy ragad magával és nyújt katartikus élményt, hogy közben végig mentes marad a giccstől és a hatásvadász közhelyektől. Azt viszont már az elején érdemes leszögezni, hogy az Örök tél erősségét nem az említett szerelmi történet adja, sokkal inkább az, hogy a láger borzalmait egy kezdetben végtelenül kiszolgáltatott és naiv fiatalasszony, a Gera Marina által alakított Irén szemszögéből, illetve részben a többi nő sorsán keresztül érzékelteti, olyan szuggesztív atmoszférát teremtve rögtön az első néhány percben, amely szinte azonnal beszippantja a nézőt. Talán a legerőteljesebb jelenet is a film első harmadában szerepel, amikor egy férfiakból álló „bizottság” előtt arra kényszerítik a főhősnőt, hogy meztelenre vetkőzzön. Bár a legrosszabbra végül nem kerül sor, megaláztatásának és kiszolgáltatottságának érzékeltetése, a félelemmel vegyes bizonytalanság Nu métáit küldenek a magyarok az Eurovízióra PUHAJÓZSEF A Dal napjaink legfontosabb magyar zenei tévéműsora, mivel új számoknak ad bemutatkozási lehetőséget - mint hajdan a Táncdalfesztiválok. Lényeges, hogy ki nyeri meg, hiszen az Eurovíziós Dalfesztiválon (idén Lisszabonban) képviselheti a magyarságot, gyakorlatilag azonban, a verseny zeneipari súlytalansága miatt szinte mindegy, kinek a dala a befutó. Ezúttal - nem kis meglepetésre - a 2006 óta létező AWS zenekar Viszlát nyár című szerzeményének szavazott bizalmat a közönség. S ez így rendben is van, a sok popprodukció után ideje a nu métáinak is lehetőséget adni. Vagyis, hogy pontosan fogalmazzunk, a nu métáiba oltott popzenének. A Dal megtalálta a visszautat a régi kerékvágásba. A tavalyi műsorfolyam kicsit elkeserített. Fel tudja-e valaki sorolni a 2017-es döntős mezőnyt? Nyilván a zenészek is ludasak ebben, bizonyára kevés igazán jó, a műsort elhagyva is életképes szerzeményt neveztek be, vagy a harmincas lista összeállítói nem vették figyelembe, mi kell a népnek. Végső soron a rádió is tehet arról, hogy a Soulwave Kalandorát leszámítva a dalokból nem lett sláger. A győztes Pápai Joci Origója viszont - az elvárásokat jócskán túlszárnyalva -az Eurovíziós Dalfesztivál előkelő, nyolcadik helyén végzett. Azt még nem lehet tudni, hogy a mostani harmincból hány dal lesz sláger. Legalább két felfedezettje mindenképpen van a hatrészes műsornak: a 2016-os X-Faktor élő show-iból már a második héten kieső Dánielfy Gergely, valamint az 50. életévében járó Sülé Zsolt. Televíziós felület nélkül az Azt mondtad és a Zöld a május című szerzemény is elkallódott volna, de újra bebizonyosodott, hogy az egyszerű, sallangmentes lírai dalok kis segítséggel célba érnek. Pápai Joci után az idei műsornak is van egy olyan nyertese, aki már évek óta próbálkozik, az internet világát leszámítva átütő siker nélkül. Ő Horváth Tamás. A Meggyfa puritán videoklipje felrobbantotta a netet, a nézettsége már bőven négymillió felett jár. Ha a zsűri beválogatja a négyes mezőnybe, amelyből a nézők választhattak, akkor nagy valószínűséggel ez a szám indult volna az Eurovíziós Dalfesztiválon. Király Viktor pályafutása egyik leggyengébb felvételével rukkolt elő, de a Budapest Girl még így is szép sikerre számíthat. A yesyes (Szabó Adám és Katona Tamás) vagy Ceasefire X tanúbizonyságot tett arról, hogy magyar közegben is születnek ötletes angol nyelvű szerzemények, az I Let You Run Away és a Satellites is rádiós játszásért kiált. sokban, arcjátékban, egy-egy meggyötört, riadt vagy reményteljes pillantásban törnek a felszínre. Ebből a szempontból kiemelkedik Gera Marina és Döbrösi Laura erőteljes játéka. Előbbi hitelesen alakítja karakterének személyiségfejlődését (torzulását?) is, azt a folyamatot, melynek során a jólelkű, empatikus fiatalasszonyból a lágerkörülmények és segítője, Rajmund (Csányi Sándor) hatására egy rideg és kemény, a túlélés érdekében az álmaiDuna Televízió a Szász Attila - Köbli Norbert alkotópáros Örök tél című új tévéfilmjét Afilm visszafogottan, tárgyilagosan mutatja be a szovjet munkatáborok poklát a tekintetében, a sikolyok a háttérben, majd a meggömyedt, remegő test látványa a sötét latrinában sokkal nagyobb hatást képes elérni, mint egy horrorisztikus képsor az őrök brutalitásáról. A film visszafogottan, tárgyilagosan mutatja be a szörnyűségeket, és inkább a szereplők belső szenvedésére, küzdelmére fókuszál, melyek nem annyira a kevés, egyébként is szűkszavú párbeszédben jutnak kifejezésre, hanem inkább a gesztu(Képarchfvum) ról is lemondó, sőt a társait sem kímélő, gyakorlott táborlakó válik. Érdekes kettőssége a történetnek, hogy ezzel a belső átalakulással párhuzamosan ismeri meg újra a szerelmet, mégpedig éppen azzal a férfival, aki arra tanítja: legyen kíméletlen és érzéketlen önmagával és másokkal szemben, mert csak így élheti túl a poklot. Végül azonban mégsem ez a kegyetlen pragmatizmus, vagy a Biblia lapjaiba csavart cigaretták, hanem éppen az érzelmei és a lelke legmélyén titkon tovább táplált remény tartják életben Irént és teszik lehetővé számára a szabadulást. A történelmi üzenet szempontjából a film egyik kulcsjelenete a táborparancsnok szónoklata: ti, németek Hitler nevében lemészároltátok a gyerekeinket, felrobbantottátok a gyárainkat és felégettétek a földjeinket, ezért most fizetnetek kell. Itt lepleződik le a rendszer és a kor abszurditása: a tiszt ugyanis nem náci hadifoglyokhoz, hanem tizen-, huszonéves svábmagyar lányokhoz és fiatalasszonyokhoz beszél, akik éppen úgy megszenvedték a háborút, mint orosz sorstársaik. Egyedüli „bűnük” a származásuk volt, ezért hurcolták el őket, hogy aztán rabszolgamunkát végeztessenek velük a legembertelenebb körülmények között. A közösségünk számára is oly baljósán csengő kollektív bűnösség elve alapján olyan gaztettekért kellett tehát bűnhődniük, amelyeknek nem elkövetőik, sokkal inkább elszenvedőik voltak. Ennek a sokáig kényszerűségből elhallgatott traumának a feldolgozásához és lebeszéléséhez vihet közelebb az Örök tél, melyet - ha már a mozikba nem jutott el - nagyon helyesen iskolákban is vetíteni fognak, rendhagyó történelemórákkal összekötve. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Saul fia és az 1945 című alkotásokhoz mérhető, lebilincselően izgalmas, de a pátoszt és modorosságot bölcsen kerülő történelmi dráma született, mely a másik két filmmel együtt méltó emléket állít a valaha létezett legembertelenebb diktatúrák magyarországi áldozatainak. Idén is van magyar győztese a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválnak Berlin. A világ legnagyobb filmes közönsógfesztiválja idén sem ért véget magyar vonatkozású díj nélkül. Tavaly Enyedi Ildikó azóta Oscarra is jelölt Testről és lélekről című filmje kapta a födíjat, idén pedig az egyetlen versenyben lévő magyar vonatkozású film a Solar Walk című rövid animáció volt Bucsi Rékától. A fiatal filmes dán színekben versenyző alkotásáért a 20 ezer euróval járó Audi Short Film Award nevű elismerést kapta meg a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. Bucsi Réka Dániában, a viborgi animációs műhelyben egy nemzetközi csapattal készítette a filmet: francia, amerikai, dán kollégákkal. Nagyjából azokkal, akik előző, Love címűrövidfilmjénis dolgoztak. Ezt az alkotást, a korábbi Symphony No. 42 című animációs rövidfilmmel együtt szintén vetítették a Berlinalén. A Solar Walk eredetileg 50 perces különleges összművészeti projektként debütált ősszel Dániában, ennek 21 perces rövidfilm-változatát hívta meg a Berlinale a versenyprogramba. A legjobb játékfilmnek járó Arany Medvét egy elsőfilmes román rendezőnő, Adina Pintilie kapta meg Touch Me Not (Ne érints meg) című alkotásáért, amelyet a kritikusok dokumentarista stílusban készített radikális kísérleti filmként jellemeztek. A szexualitás témáját tabuk nélkül fel-Bucsi Réka a díjátadón dolgozó román-német-cseh-bolgárfrancia koprodukció egy nő történetét meséli el, aki mások mellett pszichiáterhez és férfi prostituálthoz fordul segítségért, mert nem búja elviselni mások érintését. Tom Tywker rendező, a nemzetközi zsűri elnöke a szombat esti díjátadó gálán a döntéssel kapcsolatban elmondta, hogy társaival nagyon sokat beszélgettek a versenyfilmekről, nem egyszer hosszabban, mint az adott alkotás játékideje. „Rájöttünk, hogy nemcsak azt akarjuk méltatni az (Képarchívum) elismerésekkel, hogy mire képes a mozi, hanem azt is, hogy hová juthat el még” - mondta a többi között a Felhőatlasz és a Lé meg a Lola című sikerfilmeket jegyző német rendező. Adina Pintilie a legjobb első film 50 ezer euróval járó díját is megkapta. A 38 éves művész az első román rendezőnő, aki elnyerte az Arany Medvét, és öt éven belül a második román fődíjas a Berlinalén. Az elismerést 2013-ban Calm Peter Netzer Pozitia Copilului (A gyermek fekvése) című filmje kapta. (MTi.juk)
