Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-23 / 45. szám

2 I KÖZÉLET 2018. február 23. I www.ujszo.cor Amnesty: közeleg az „emberjogi tél 55 FINTAMÁRK Meglehetősen sötét képet fest a világ helyzetéről az Amnesty International 2017-es globális jelentése. A szervezet képviselői szerint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilat­kozata megszületésének 70. évfordulóján úgy tűnik, senki sem veheti magától értetődőnek emberi jogait. „Közeleg az emberjogi tél” - je­lentette ki Marta Simecková, az Am­nesty International Slovensko mun­katársa a nemzetközi embeijogi szervezet 159 országra kiteijedő em­beri jogi világjelentésének pozsonyi bemutatóján. Elmondása szerint en­nek oka elsősorban az, hogy míg ko­rábban a világ demokratikus vezetői az emberi jogok koncepcióját kép­viselték, ez mára megváltozott. „Már nem feltétlenül érvényes a világ dik­tatúrákra és demokráciákra való bontása. Sok demokratikus úton megválasztott vezető építi le a de­mokráciát” - magyarázta. 2017 a ki­sebbségeket démonizáló politika erősödésének éve volt. Ennek következményeképp pedig a világ pedig egyre érzéketlenebbé válik az emberi jogok megsértésére. Ennek tipikus példája, hogy milyen kevés reakciót váltott ki a mianmari rohingja népirtás, mely a maga ne­mében a legkomolyabb etnikai tisz­togatás a 21. században, annak elle­nére, hogy a tömegkommunikációs technológiák elterjedésének kö­szönhetően alaposan és explicit mó­don dokumentálták is. A rohingjákkal- akika század eddigi legszörnyűbb etnikai tisztogatását szenvedik el-nem sokan törődnek (SiTA-feivétei) Minket is érint Az emberi, szociális, gazdasági és kulturális jogok erodálódása azonban nemcsak a rohingjákat érinti, hanem Közép- és Kelet-Európa lakosságát is. Az Amnesty jelentése kifejezetten kritikus a dolgok itteni alakulásával kapcsolatban — Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban a de­mokrácia komoly leépüléséről be­szélnek. Menekültek és civilek A magyar országjelentés arról be­szél, hogy az országban folytatódik a menekültek jogainak korlátozása, a kormány pedig a külföldi finanszíro­zású egyetemek, illetve civilszerve­zetek ellen is támadást indított. Mérő Vera, az Amnesty International Ma­gyarország kampánykoordinátora a pozsonyi sajtótájékoztatón arról be­szélt, hogy a kormánykritikus civil­­szervezetek elleni harc már odáig ju­tott, hogy a kormány kommunikáci­ójában már nemzetbiztonsági kocká­zattá minősítette ezeket. Eközben négy uniós kötelezettségszegési eljá­rás is folyik Magyarország ellen, mert a kormány egyes törvényei sértik az EU által garantált szabadságjogokat. Az országjelentés arról is beszél, hogy Magyarországon 2017-ben az emberek több mint negyedét veszé­lyezteti a szociális szegregáció, 16 százalékuk pedig komoly anyagi szükséghelyzetben van. A menekül­tek és migránsok helyzetével kapcso­latban Mérő Vera megjegyezte, a magyar hatóságok március óta hatá­rozatlan időre fogva tartják a tranzit­zónában menedékkérelmet benyúj­tókat, köztük a gyerekeket is, kivételt csak a 14 évesnél fiatalabb kisérő nél­küli kiskorúak jelentenek. A tranzit­zónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drámaian lecsök­kent: már csak naponta 1-2 menedék­kérelmet regisztrálnak - állítja a szer­vezet. A legalizált visszakísérések és a kérelmek benyújtásának korlátozá­sa pedig azt jelenti, hogy 6-8 ezer em­ber rekedt rossz körülmények között Szerbiában, kitéve a hajléktalanság vagy a Macedóniába és Bulgáriába való jogellenes visszaküldés veszé­lyének. Folytatódó szegregáció Szlovákiában a demokratikus in tézményrendszer az Amnesty sze rint még viszonylag jól működik, án a romák folytatódó szegregációja, é: a hivatalok cselekvésképtelenségt miatt a szervezet bírálja az országot Kamila Gunisová, az Amnesty szlo­vákiai irodavezetője elmondása sze­rint aggasztóak Robert Kalinák bel­ügyminiszter tervei a roma telepe­ken tapasztalható bűnözés vissza­szorítására, mert büntető jellegűek, és diszkriminációhoz vezethetnek. Ráadásul tartanak a folytatódó rendőri túlkapásoktól is, pláne an­nak fényében, hogy az eddigi túlka­pások nagyrészt büntetlenek ma­radtak. Sőt, a hírhedt, 2013-as szep­­si roma telepi razzia kapcsán a szer­vezet megjegyzi, az ügy végül oda torkollott, hogy az ügyet a szőnyeg alá söpörték, és végül az aránytalan rendőri beavatkozás sértettjei ellen emeltek vádat rágalmazás miatt. „Mi is látjuk a bűnözést a roma telepe­ken - ez a jelenség pont ugyanaz, mint bárhol a világban, ahol a kire­kesztett közösségek tagjai napról napra élnek, és nem látják saját jö­vőjüket. A megoldás bonyolult, ám a represszió még soha, sehol nem segített” - fűzte hozzá Marta Simecková. A romákat az Amnesty szerint to­vábbra is diszkriminálják az okta­tásban, az ígért reformok pedig nem jelennek meg a gyakorlatban. A ro­ma gyerekek továbbra is aránytala­nul nagy számban kerülnek speciá­lis iskolákba, a normális általános iskoláknak pedig nincs se pénzük, sem emberük arra, hogy megoldják a roma diákok szegregációját. Harc az Isztambuli Egyezmény miatt LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Közös nyilatkozatban támadta meg 11 szlovákiai törté­nelmi egyház, köztük a római ka­tolikus és a református is az Isz­tambuli Egyezményt. Arra kérik a kormányt, hogy vonja vissza Szlo­vákia aláírását az Európa Tanács által kidolgozott dokumentum alól, mivel az „a családon belüli erőszak gyökerét a férfiak és nők bevett szerepeiben is látja”. Robert Fico miniszterelnök teg­nap bejelentette, hogy a kormány nem fogja kezdeményezni a szer­ződés ratifikációját, de az aláírását sem szünteti meg. Ugyanakkor az alkotmánnyal ellentétesnek nevez­te az egyezmény egyes részeit, ez­zel magyarázta álláspontját. Az SNS parlamenti frakciója az egy­házakhoz hasonlóan az aláírás visszavonását kéri. A Híd úgy véli, egy komplex törvényben kellene kezelni a nők elleni erőszak meg­előzését, de az egyezmény aláírását nem szüntetné meg. „Vannak az egyezménynek megkérdőjelezhető részei a családon belüli szerepekkel kapcsolatban” - véli Bugár. A kér­désben az ellenzék is megosztott, csak az SaS támogatja egyér­telműen az egyezmény ratifikáció­ját. Bolemant Lilla nőjogi aktivista szerint az egyházak nem akaiják el­ismerni, hogy a társadalomban még mindig él a hierarchikus viszony a férfi és a nő között, amely valóban forrása lehet a nők elleni erőszak­nak. „Még mindig a férfi szerepek a dominánsak a társadalomban, az egyházak attól félnek, hogy az úgy­nevezett hagyományos szerepek, amelyek a nők alárendelt szerepét hirdetik, megváltoznak” - magya­rázta lapunknak a nőjogi aktivista. Szerinte az egyházakban is aláren­delt szerep jut a nőknek. „A gyüle­kezetekben sem veszik őket egyen­rangúnak, a katolikus egyházban pedig nem lehetnek papok - ma­gyarázta Bolemant. - Az egyház még mindig a régi férfi és női sze­repekben gondolkodik, a hagyo­mányos család szerintük az, ahol a férfi a családfenntartó, a nő pedig csak nevelje a gyerekeket.” Többet kell beszélni az EU-ról ÖSSZEFOGLALÓ A miniszterelnök a szorosabb uniós együttműködést, a házelnök viszont a tagállamok szerepének erősítését hangsúlyozta tegnap, az Európai Unió szerepéről szervezett nemzeti konventen. Az államfő szerint az uniós tagság egyértelműen hasznos Szlovákiának. Pozsony. Robert Fico továbbra is annak a híve, hogy Szlovákia az unió gyorsabban integrálódó magjába tartozzon. „Ez a mi életterünk, ha Szlovákiáért harcolunk, akkor az Európai Unióért is harcolunk” - je­lentette ki Fico. Szerint az unió jö­vője szempontjából három fontos feladatot kell elvégezni: be kell fe­jezni az eurózóna kiépítését, haté­konyabbá kell tenni a migráció el­lenőrzését és szorosabb együttmű­ködésre van szükség a védelem és a belbiztonság területén. Szerinte el kell fogadni, hogy a jö­vőben csökken majd a támogatás a hagyományos fejlesztési területek­re, mint például az egyes tagállamok közti különbség csökkentése. „Ha vannak új prioritások, amelyek ed­dig kisebb támogatást élveztek, mint például a migráció vagy a biztonság, akkor várhatóan nem számolhatunk azzal, hogy a jövőben a kohézióra, a különbségek csökkentésére szánt források változatlanok maradnak” - jelentette ki a miniszterelnök. Az El kell fogadni, hogy a jövőben csökken a támogatás a hagyományos fejlesztési területekre, mint például az egyes tagállamok közti különbség csökkentése. Európai Tanács már holnap tárgyal­ni fog az unió 2021-27-es költség­­vetéséről, aminek összeállítása már csak azért is nehezebb lesz, mivel Nagy-Britannia jövőre kilép a szer­vezetből. Ez a költségvetés csökke­nését is jelentené, hiszen a britek nettó befizetők voltak. Ezzel szemben Andrej Danko (SNS) házelnök arról beszélt, hogy el kell gondolkodni arról, hogy ne a nemzeti parlamentek képviselőiből állítsák-e össze az Európai Parla­mentet. Szerinte ugyanis az Európai Unió elszakadt a realitástól. Andrej Kiska köztársasági elnök szerint már csak azért is beszélni kell az Európai Unióról, mert a szlovák politikai életben is vannak olyan hangok, amelyek közvetve vagy közvetlenül megkérdőjelezik az uniós tagság előnyeit. „Ezt nem ve­hetjük félvállról, a lakosság jelenle­gi magas támogatását nem tekint­hetjük természetesnek” - jelentette ki Andrej Kiska. A legutóbbi felmé­rések szerint a lakosság csaknem 70 százaléka tartja előnyösnek Szlová­kia számára az uniós tagságot. Andrej Kiska úgy véli, hogy a tag­ságnak köszönhetően is javulnak a lakosság életkörülményei, ám egyre kevesebb jó hangzik el az unióról. „Helyette hallgathatjuk, hogy mi­lyen rossz Brüsszel, hogy elveszi szuverenitásunkat. Ennek az ellen­kezője igaz” - jelentette ki az állam­fő. A konvent résztvevői abban is megállapodtak, hogy a jövőben egységes álláspontot fognak képvi­selni az unióról. (ipj, TASR) 70 éve volt a kommunista fordulat Mi történt 1948 februárjában, s mit hozott a kommunizmus Csehszlovákia számára? A Elkerülhető volt-e a vörös hatalomátvétel, s mit jelentett a hazai magyarság szempontjából? _ A Holnap az Új Szóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom