Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-23 / 45. szám

KÖZÉLET /vww.ujszo.com I 2018. február 23 3 Már a kisebb települések is pályázhatnak Van olyan település, ahol két év kell a hálózat megépítésére (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia egyik vállalása szerint 2015-ig minden 2000 fő feletti telepiilásen megépül, illetve meg kellett volna épülnie a csatornahálózatnak. Bár ezt a feltételt még nem teljesítjük, most már a 2000 fő alatti önkormányzatok is pályázhatnak uniós forrásokért. A környezetvédelmi minisztéri­um adatai alapján Szlovákiában 1999-től európai uniós támogatás­ból 607 községben épült, vagy újult meg a csatornahálózat. A környezet operatív programon keresztül (2007-2013) 162 229 lakos csatlako­zott a csatornahálózatra, és további 134 692 lakos csatlakoztatásával szá­molnak. A minőségi környezet ope­ratív program jóvoltából pedig a 2014—2020 közötti időszakban to­vábbi 241 871 csatlakozóval számol­nak. Ezt a számot attól a 79 telepü­léstől várják, melyek pályázata a kö­zelmúltban kapott zöldet a környe­zetvédelmi tárca 400 millió eurós fel­hívása során. Több településen már zajlik az építkezés. Csatlakozás teljesítése Sikeresen pályázott a csatornahá­lózat és a tisztítóberendezés megépí­tésére Naszvad önkormányzata. „A pontos támogatási összegről a köz­­beszerzési eljárás lezárását követően beszélhetünk, a költségeket 17-18 millió euróra becsültük a pályázat­ban” — magyarázza Haris József, Naszvad első embere. O egyelőre leginkább attól tart, hogy tudják-e majd teljesíteni azt a vállalást, mely szerint a lakosság 80%-ának csatla­kozni kell a rendszerhez. „A január­ban elfogadott törvény valóban lehe­tővé teszi, hogy kényszerítsiik a la­kosságot a hálózatra való csatlako­zásra. Ugyanakkor polgármesterként hogyan kötelezzek olyan háztartáso­kat több száz eurós beruházásra, me­lyeknél a 100 eurós kiadás is komoly gondot jelent” - jegyezte meg Haris József. Ők eddig három alkalommal pályáztak sikertelenül az uniós for­rásokra. Óriási szerencse Eddig jobbára a 2000 fő feletti ön­kormányzatok pályázhattak támoga­tásért. A szerencsének is köszönhető, hogy épül a csatornahálózat két bod­rogközi településen, a mintegy 1520 fos Nagytárkányban és a 1155 fos Kistárkányban. A települések helyett ugyanis a Kelet-szlovákiai Vízmüvek pályázott. „Számukra ugyan a tisza­­csemyői víztisztító berendezés fel­újítása volt a cél, de a támogatáshoz csak további 2000 lakos csatlakoz­tatásával juthattak hozzá. így jött képbe a két község” - magyarázta la­punknak Kopasz József, Nagytár­­kány polgármestere. Ennek köszön­hetően a hálózat kiépítésével kapcso­latos összes munka, adminisztrációs feladat és az önrész előteremtése is a vízművekre hárul. „Az építkezést két év alatt kell megvalósítani, a rend­szer egy évig próbaüzemben fog működni” - tájékoztatott Kopasz Jó­zsef. Nagytárkányban egyébként ko­rábban már kiépült egy rövidebb sza­kasz, erre azonban csak az önkor­mányzati épületek, az iskola, az óvo­da, a három bérház és a községi szál­láshely csatlakozott. „Ennek a működtetését is szeretnénk átadni a vízműveknek, ha kiépül a teljes rend­szer” - magyarázta a polgármester. Hozzátette azt is, hogy Nagytárkány az önrészt nem tudta volna előterem­teni. Városokban sincs Bár Szlovákia vállalta az uniós csatlakozáskor, hogy 2015-re min­den 2000 lakosúnál nagyobb telepü­lésen megépíti a csatornahálózatot, több városban sincs még kész a rend­szer. A csatornahálózat megépítésé­nek fedezetét eddig Tornaija és Ki­­rályhelmec sem tudta előteremteni. A Kelet-szlovákiai Vízmüvek Király­­helmec válláról is levette ezt a gon­dot, a beruházást itt is - több mint 15 millió eurós pályázati forrásból - a vízmüvek valósítja meg. „A hiányzó csatornahálózat megépítése mellett korszerűsítik a helyi szennyvíztisztí­tó állomást is” - tájékoztatott Pataky Károly polgármester. A teljes csatornahálózat még Tor­naiján sem épült meg. A város évekig nem pályázhatott, mert kényszerfel­ügyelet alatt állt. Sok a sikertelen pályázó Ugyanakkor számos településen még mindig komoly gond a rendszer megépítése. Hodos önkormányzata például a szomszédos Nagyabonnyal közösen pályázott a csatornahálózat megépítésére. Sikertelenül. Balódi László polgármester szerint a két há­lózat kiépítésének költsége eléri all millió eurót. Balódi László szerint tá­mogatás nélkül nem képesek hozzá­látni az építkezéshez, már az önrész előteremtése is komoly feladat lesz az önkormányzatoknak. Hasonló cipő­ben jár Buzita község is. „Közsé­günkben már 8-10 éve elkészült a szennyvízhálózat tervdokumentáci­ója, de mivel az utóbbi években csak a 2000 vagy ennél több lakosú tele­pülések pályázhattak uniós források­ra, nem rúghattunk labdába” - állítja Mohnánsky József polgármester. Fólig meddig Több településen részben, néhány utcában épült meg a szennyvízháló­zat. Ilyen település például az 1434 lakosú Andód község. „Eddig a vízművektől kapott támogatással ol­dottuk a problémát, jelenleg ott tar­tunk, hogy a község mintegy 35-40 százalékában már van csatornaháló­zat. Bizakodva váijuk a március vé­gére ígért eredményeket, a környe­zetvédelmi alaptól remélünk támo­gatást a folytatáshoz” - mondta Czu­­czor Mária, az érsekújvári járásbeli község polgármestere. Lejjebb tették a lócet A mezőgazdasági minisztérium­ban már a kisebb településekre is gondolnak a csatornahálózat, illetve a tisztítóberendezés megépítésének tá­mogatására kiírt uniós pályázatoknál. A tárcánál január végén zárult le an­nak a mintegy 55 millió eurós pro­jektnek a második fordulója - a be­érkezett pályázatok kiértékelése fo­lyamatban van -, melybe már a 2000 lakos alatti települések is bekapcso­lódhattak. Zuzana Peiger Acjaková tájékoztatása alapján az említett fel­hívásban régiók szerint különítettek el forrásokat. Nyitra és Kassa megyé­ben még nem kötötték le a rendelke­zésre álló forrásokat. Jó hír a Csallóköznek „A környezetvédelmi minisztéri­um hamarosan kiírja a védett vízgaz­dálkodási terültekre vonatkozó felhí­vását, melyben olyan 2000 fo alatti települések is pályázhatnak a csator­nahálózat kiépítésére, melyek vízvé­delmi területeken helyezkednek el. A célra 17,5 millió euró áll a rendelke­zésre” - tájékoztatott Szabó Mónika, a tárca munkatársa. A pályázati fel­tételekről később tájékoztatnak. Újabb gondok jönnek A csatornahálózat megépítését kö­vetően az önkormányzatokra újabb gondok várnak. Van, ahol a lakosok nem akarnak csatlakozni a rendszer­hez. A 2400 lakosú Csallóközara­­nyoson a KOMVaK komáromi víz- és csatornaművek építette ki a csator­nahálózatot 2016-ban. „Amikor el­készült a rendszer, a kivitelezővel és tulajdonos képviselőivel kértük a polgárokat, hogy a környezetük, és a talajvizek megóvása érdekében mi­előbb csatlakozzanak” - mondta Varjú Éva polgármester. A községi ingatlanokat már rákötötték a háló­zatra, a háztartásoknak azonban csak a 35%-a csatlakozott. Nádszegen a folyamatos javításra kell áldozni. A községben néhány éve épült meg a csatornahálózat, a település 60%-át sikerült lefedni. Deák László polgár­­mester szerint az okozza a legtöbb gondot, hogy a hálózatba kerülő hul­ladékok eltömítik a motorokat, ezért gyakran javítani kell a berendezése­ket. (vkm, száz, béva, Iz, nr, ie) Az Új Szó szerkesztősébe rajz- és fotópályázatot hirdet „Petőfi köztünk él” címmel. A pályázatra olyan rajzokat és fotókat várunk, amelyek szellemes, frappáns és eredeti módon kötődnek egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15. szellemiségéhez. A beérkezett pályázatok közül a szerkesztőség zsűrije választja ki a győzteseket, amelyek készítői értékes nyereményekben részesülnek, alkotásukat pedig a március 15-én megjelenő ünnepi mellékletünkben közöljük. ,A rajzokat A4-es méretben várjuk a szerkesztőség címére: DUEL - PRESS, s. r. o., Új Szó szerkesztősége, P. O. BOX 222, 830 00 Bratislava 3, a fotókat pedig .jpg formátumban, 300 dpi felbontásban az ujszo@ujszo.com címre. A borítékon, illetve az e-mail tárgyában, kérjük, tüntessék fel a pályázat címét: „Petőfi köztünk él”. A pályázókat kérjük elérhetőségeik feltüntetésére is. PETŐFI KÖZTÜNK ÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom