Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-22 / 44. szám
KÖZÉLET 2 I 2018. február 22.1 www.ujszo.com Látszatintézkedések a korrupció ellen Gabriel Sipoä, a TIS igazgatója (Tony Stefunko/Plus Jeden deft) IBOS EMESE Pozsony. Szlovákiában már harmadik áve stagnál a korrupció elleni harc - derül ki a Transparency International nemzetközi civil szervezet áves jelentéséből. Ráadásul idehaza korrupció gyanújával csak a kishalakat csípik el. Közzétette a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet az éves korrupcióérzékelési indexét (CPI), melyen Szlovákia az előző két évhez hasonlóan az 54. helyen végzett. A CPI listáján a lehetséges 100-ból mindössze 50 pontot szerzett, vagyis eggyel kevesebbet, mint korábban. A lengyelek a V4 ólén A legnagyobb zuhanást Magyarország produkálta, a korábbi 57. helyről idén 45 ponttal a 66. helyre esett, azaz 9 helyet csúszott vissza. A V4-es tagországok közül a lengyelek állnak a legjobban, ők 60 ponttal a 36. helyen, a csehek pedig 57 ponttal a 42. helyen zártak. A korrupcióérzékelési index a politikusok körében és a hivatalokban érzékelt korrupció mértéke alapján rangsorolja az országokat. Idén a nemzetközi szervezet 180 országot rangsorolt. Az élen idén is az északi országok, Új-Zéland és Dánia végzett. A lista végén Szomália és Dél-Szudán áll. A korrupció érzékelésében 81 ország javított, míg 62-ben romlott a helyzet. A listán szereplő országok kétharmada 50-nél kevesebb pontot kapott. A korrupció elleni harcban az elmúlt hat évben a legnagyobb előrelépést Elefántcsontpart, Szenegál és Nagy-Britannia tette meg. Egy helyben toporgunk „Szlovákiában immár harmadik éve stagnál a korrupció elleni harc, idén egy pontot veszített, s ezzel a rangsorolt országok azon harmadához csatlakozott, melyek eredménye éves összehasonlításban romlott” - mutatott rá Gabriel Sipos, a TI hazai fiókjának igazgatója. A korrupció elleni harc stagnálásához az állami hivatalok is hozzájárulnak. „Ha a következő években Szlovákiában nem javul a helyzet, és Románia, Görögország és Olaszország olyan ütemben fog fejlődni, mint eddig, akkor Szlovákia 2020-ig az Európai Unió négy legkorruptabb országa között találhatja magát” - figyelmeztetett Gabriel Sipos. ítólet 10 6v utón A Transparency International Slovensko (TIS) igazgatója arra is emlékeztetett, hogy Szlovákia történetében először tavaly októberben ítélt el a bíróság magas beosztású politikusokat, Igor Stefanovot és Marián Jamiseket, a két volt SNS-es építésügyi és régiófejlesztési minisztert. Mindkettőjüket a faliújságtender miatt ítélte el a bíróság. Az első ítélet, mely még nem jogerős, tíz évvel a bűncselekmény elkövetése után született. Ráadásul a megrendelők közül senkit nem állítottak bíróság elé, így a korrupció sem bizonyított. A TIS arra is emlékeztetett, hogy az utóbbi két évben ötödével csökkent a korrupció miatt elítéltek száma. Ráadásul jobbára kis halakat csípnek el, és az esetek 94%a feltételes büntetést kap. Az elítéltek mintegy felét 100 euró alatti kenőpénzért csípték nyakon. Nincs felelősségre vonás A közelmúltban módosult ugyan a korrupció bejelentőiről szóló jogszabály, ugyanakkor senkit sem vontak felelősségre a külügyminisztériumban az uniós elnökség rendezvényeinek vitatható finanszírozása miatt. Annak ellenére sem, hogy az Állami Számvevőszék (NKU) szerint is hibázott a tárca. Az oktatásügyi tárca éléről a mintegy 600 millió eurós uniós botrány miatt ugyan menesztették Peter Plavcan volt tárcavezetőt, de büntetőjogi következménye nincs az ügynek. A TIS azt is kifogásolja, hogy a kormány ugyan kialakított egy új korrupcióellenes osztályt, de az ellenőrző szervek élére és az Alkotmánybíróságra is saját jelöltjeit küldi. Á civilek szerint a korrupció elleni harcban előrelépést hozna, ha politikamentessé tennék a rendőrséget és az ügyészséget. Zitfianská átdolgozza a vitatott drogtörvényt DEMECS PÉTER Pozsony. Elismerte a kormány tegnapi ülése után Lucia Zitnanská (Híd) igazságügyi miniszter, hogy jelenleg nincs meg a politikai akarat a kábítószertörvény radikális enyhítésére. A jogszabályt szerinte csak akkor fogja megszavazni a kormány és később a parlament, ha csak a marihuánát fogja érinteni a dekriminalizáció. Zitnanská eredetileg azt akarta, hogy szabadságvesztés helyett csak 165 eurós pénzbírság fenyegesse azt, akinél évente egyszer egy gramm marihuánát, 0,2 gramm kokaint, 0,2 gramm pervitint, 0,5 gramm heroint és 0,8 gramm heroint vagy egy darab extasy tablettát találnak. A jogszabály egy rendelettel azt is meghatározta volna, pontosan mi számít egyszeri kábítószer-mennyiségnek, ez ugyanis jelenleg egyetlen törvényben vagy előírásban sem szerepel. Például a pozsonyi és a zsolnai kerületi bíróságok az 500 milligramm marihuánát tartják egyszeri adagnak, függetlenül attól, milyen a THC-tartalma, ami a marihuána hatóanyaga. A Smer és az SNS a kemény drogok miatt nem volt hajlandó támogatni a törvényt. Az igazságügyi miniszter elismerte, hogy koalíciós partnereivel nem tárgyalt a javaslatról, mert abban bízott, hogy kifogásaikat a tárcaközi egyeztetés során fogják megfogalmazni, ezt viszont nem tették meg. „A sajtónak adott nyilatkozatokból viszont úgy látom, hogy a kemény és könnyű drogok elkülönítése járható út lehet” - mondta a kormányülés után Zitnanská. Emlékeztetett, hogy becslések szerint a 18 évesnél fiatalabb személyek 30 százaléka kipróbál valamilyen kábítószert, évente 300^-00 olyan drogfogyasztót ítélnek el a bíróságok, akik nem számítanak függőnek. „Valami itt nem működik, a megfélemlítés nem hatékony, a megelőzést pedig alábecsüljük. Javaslatom elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a fiatalkorúakat szükség esetén kezelésre, s ne bíróságra küldjük” - állítja Zitnanská. Andrej Danko házelnök, az SNS elnöke tegnap kijelentette, a drogtémát lezártnak tekinti ezért Zitnanská szerinte fölöslegesen dolgozik az újabb módosításon. Bugár: van fontosabb az útjelzőknél FINTAMÁRK Csak az új magyar helysógnóvtábláknak szól a koalíciós támogatás, közölte lapunkkal Bugár Béla, a Híd elnöke. A kétnyelvű útjelző táblákra minden bizonnyal még sokat kell várni. Pozsony. Bugár szerint az új magyar településtáblák elleni hangok annak köszönhetők, hogy a koalícióban vannak olyan képviselők, akiknek ilyen kérdésekben „alacsonyabb az emocionális küszöbük”, ám ezt tárgyalással oldották meg, és az új táblák zöldet kaptak a koalíciós tanácsban. Ugyanakkor korábban a Híd komplex kétnyelvűsítési céljai közt szerepelt az is, hogy az útjelző táblákat és egyéb közlekedési jelzéseket is kétnyelvűsítse - legalábbis ez derül ki Érsek Árpád közlekedési miniszter korábbi nyilatkozataiból, valamint Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos legutóbbi sajtótájékoztatójából is. Bukovszky akkor azt mondta: a közúti közlekedésről szóló törvény belügyi végrehajtó rendeletének módosításával elhárult az adminisztratív akadály a kétnyelvű közlekedési táblák elől, és most arról Bugár Béla (Somogyi Tibor felvétele) tárgyalnak, hogy a kétnyelvűséget a táblák minél szélesebb körére kiterjesszék. „Ezt ki kell tárgyalnia. Amennyiben úgy érzi, hogy erre van akarat a koalíciós partnereknél, akkor rendben van“ - mondta Bugár, aki szerint Bukovszkynak erről Igor Federiccsel, a kisebbségi kormánybiztosi hivatalt magába foglaló kormányhivatal smeres vezetőjével is tárgyalnia kell. Bugár szerint komplex módon, törvénnyel jelen pillanatban csak a vasúti kétnyelvűséget akarják megoldani, és idén tervezik megnyitni a vasúti törvényt, melynek módosításával már a megállóhelyekre is ki lehet helyezni a kisebbségi nyelvű helységnévtáblát, nem csak az állomásokra. A Híd elnöke lapunknak azt mondta, ha komplex kétnyelvűségről beszélünk, akkor látni kell például azt is, hogy már vannak olyan kórházak, ahol már vannak magyar nyelvű táblák. Bukovszky pedig tárgyalt több üzletlánccal is, és megegyezett az elektromos művekkel és a gázmüvekkel is, hogy helyezzék ki a veszélyre figyelmeztető táblákat a kisebbségek nyelvén is. A figyelmeztető táblák kihelyezése egyébként eddig is kötelező volt, ám nagyon sok esetben ennek nem tettek eleget, korábban ennek kapcsán az Őry Péter (MKP) vezette Pro Cívis tömeges beadvánnyal fordult a kisebbségi kormánybiztosi hivatalhoz. Bugár szerint a kétnyelvű útjelző táblák nem jelentenek prioritást. „Őszintén szólva nem hiszem, hogy az energiánk nagy részét arra kellene fecsérelnünk, hogy ki legyen írva a Komámo 78 km alá a Komárom 78 km. Sokkal fontosabb, hogy azok a dolgok legyenek kétnyelvűek, amelyekkel az emberek naponta találkoznak, ha belépnek egy községbe, vagy akár egy középületbe” - jegyezte meg Bugár. Mágikus ereje van a mesének Beszélgetés Németh Luca bábszínésszel arról, gyerekként miért nem rajongott a bábszínházért, és miként segítették át élete egy nehéz szakaszán a fogyatékos felnőttek, akiknek bábozott i A Holnap az Új Szóban
