Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-17 / 40. szám
2 I KÖZÉLET 2018. február 17.1 www.ujszo.com Uniós bírálat a romák diszkriminációj a miatt Elsősorban a roma gyerekeket segítené a kötelező óvodalátogatás (Martin Domok/Pius i dní) FINTAMÁRK Pozsony. Keményen bírálta Szlovákiát Vére Jourová európai esélyegyenlőségi biztos, mondván, megengedhetetlen, hogy Európa szívében diszkriminálják és szegregálják a roma származású gyerekeket és diákokat. Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztosa kötelező óvodalátogatás bevezetését tartja az egyik megoldásnak. Miután Jourová találkozott Martina Lubyová (SNS) oktatási miniszterrel Brüsszelben, kemény szavakkal illette Szlovákiát. „Valóban nagyon nyugtalanít a roma gyermekek és tanulók szlovákiai helyzete. Megengedhetetlen, hogy Európa szívében nem csak hogy túlsúlyban van a diszkrimináció és szegregáció, de még növekszik is” - közölte. Azt üzente a szlovák illetékeseknek, hogy hagyjanak fel a vádaskodó módszerekkel, és kezdjenek cselekedni. „Nem engedhetjük meg, hogy egy újabb generációnyi roma gyermek vesszen el saját hazájában. Ezt egyszerűen nem érdemlik meg” - tette hozzá. Hangsúlyozta, mindent megtesz azért, hogy javítson a helyzeten, és ha elkerülhetetlen, jogi eljárást is kilátásba helyezett Szlovákia ellen, ami pénzügyi szankciókhoz is vezethet. Három intézkedés Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos egyetért Jourovával. „Valóban nem engedhetünk meg magunknak egy újabb elveszett generációt, azonnali lépésekre van szükség” - jelentette ki Ravasz. Elmondta, amikor Lubyová átvette az oktatási tárca irányítását, találkozásukkor három kulcsfontosságú intézkedést vázolt fel neki. Az első a gyermekek óvodalátogatásának kötelezővé tétele, a második a diagnosztika kérdése, hogy ne kerüljenek roma gyerekek speciális osztályokba csak azért, mert például nem tudnak szlovákul, amikor alapiskolába mennek. A harmadik pedig a szociálisan hátrányos környezetből származó gyerekek támogatása, elsősorban az alapiskolában. Etnikai konfliktus? Ravasz szerint több koncepciót bemutattak már. Az egyéves kötelező óvodalátogatás a környező országokban már régóta működik. Az ellenzék csak a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára írná elő a kötelező óvodalátogatást, ám Ravasz szerint minden gyermekre ki kellene terjeszteni. „A szociálisan hátrányos helyzet nem jó indikátora a szegénységnek. 2016-ban ötvenezer szociálisan hátrányos helyzetű gyermekünk volt, tavaly 18 ezerre csökkent a számuk, most ismét 40 ezerre emelkedett” - magyarázta a mutató megbízhatatlanságát. Szerinte azt is mérlegelni kell, hogy ha csak egy bizonyos csoport számára teszik kötelezővé az óvodalátogatást, az nagyon komoly feszültségekhez vezethet. „Képzeljük el, hogy egy nem roma család óvodába szeremé adni a gyermekét, de az óvodának kötelezően csak roma gyermekeket szabad felvennie, a polgármester pedig úgy dönt, nem bővíti a kapacitást. Ez egy teljesen felesleges etnikai konfliktust indít el” - magyarázta. Ha mindenkire érvényes a kötelező óvodalátogatás, az a polgármestereket is a kapacitásbővítésre utasítja. 10 ezer új férőhely A kormánybiztos elmondta, az oktatási minisztérium azon dolgozik, hogy számokban is meghatározza, mennyi pénzt kellene adnia az államnak az önkormányzatoknak az óvodai férőhelyek bővítésére, és abban bízik, hogy a tárca szeptemberig elkészíti az egész tervezetet. Hozzátette, az intézkedésnek nem kellene komolyabb problémát okoznia, mert a nem roma gyerekek nagy többsége már így is óvodába jár, a roma gyerekeknek azonban csak a harmada. „Körülbelül tízezer új helyre lenne szükség. Erre vannak európai forrásaink is, az önkormányzatok meríthetnek belőlük” - tette hozzá. Ha sikerül megteremteni a szükséges kapacitást és az egyéb feltételeket, a kötelező óvodalátogatás később két, illetve három évre is kibővülhet. Ravasz hozzátette, kivételekre is lehetőséget akarnak teremteni. „Nem akaijuk arra kényszeríteni a szülőket, akiknek van lehetőségük otthon tanítani az óvodáskorú gyermeküket, hogy kötelezően óvodába adják őket” - jegyezte meg. Motiváció: meleg ótel A kötelező óvodalátogatást nem szankciókkal, hanem motivációval szeretnék elérni. „Ha a környező országok gyakorlatát nézzük, a legnagyobb motiváció az ingyenes meleg étel lehet. Nagyon pozitív intézkedés lenne, ha sikerülne elérni, hogy minden gyermek ingyen kapjon meleg ételt az óvodában. Ezzel nemcsak a szülőket bírnánk együttműködésre, hanem az önkormányzatokat is. Melyik polgármester ne szeretne iskolakonyhát a falujában? Ezzel munkahelyeket teremthetünk” - vélekedett a kormánybiztos. Diagnosztika A diagnosztikával kapcsolatban Ravasz elmondta, az oktatási minisztérium a többféle diagnosztikai központ összevonásával akar változást elérni. A szegény gyermekek támogatásával kapcsolatban az oktatási minisztérium, a szociális tárca és a romaügyi biztosi hivatal egyeztet, és a jelenlegi szabályozások összehangolásán dolgoznak. A kormánybiztos úgy véli, ha ezek a változtatások a választási időszak végéig, de ideális helyzetben 2018-ban életbe lépnek, akkor Jourová is elégedett lehet. Nyárig meg önkéntesek végzik a halottvizsgálatot RÖVIDEN Középiskolai felvételi egy héttel később Pozsony. A középiskolai felvételi vizsgák első terminusa május 14-én, a második terminus pedig május 17-én lesz, azaz egy héttel később, mint ahogyan arról a középiskolai mellékletünkben beszámoltunk. A vonatkozó törvény nem fogalmaz egyértelműen a felvételi vizsgák időpontjával kapcsolatban. „A felvételi mindig az első teljes májusi héten, két időpontban zajlik: hétfőn, valamint csütörtökön” - tájékoztatott az oktatásügyi minisztérium. Mivel idén „az első teljes májusi héten” kedd, május 8-a munkaszüneti nap, ezért több iskolában az azt megelőző hétfőn igazgatói szabadot is elrendelhetnek, a felvételi vizsgákat egységesen mindenhol a következő héten, május 14-én és 17-én tartják. A tehetségvizsgákat március 25. és április 15. között bonyolítják le, a dátumot az iskola határozza meg. (ú) Kotleba „szlovákügyi biztost" akar Pozsony. Az ESNS a diszkriminációellenes törvényt szeretné módosítani, méghozzá úgy, hogy felszámolja a kisebbségek általuk vélt pozitív diszkriminációját. A szélsőségesek szerint ugyanis az, hogy létezik a kisebbségekért felelős kormánybiztos és a romaügyi kormánybiztos hivatala, pozitívan diszkriminálja a romákat, magyarokat és más nemzetiségeket.,,Egy fehér szlovákot nem érhet hátrány azért, mert nem roma vagy nem magyar. Tiszteletben tartjuk, hogy van romaügyi kormánybiztosi hivatal, de akkor kapjon kormánybiztost a többség is. Hogy törődjön valaki azzal, hogy a többségi lakosság is jól érezze magát” - mondta Milan Uhrík, a párt képviselője. Szerintük senkit sem szabad pozitívan sem diszkriminálni, és a különböző állami szervek létrehozása csak azt bizonyítja, hogy az állam nem egyformán kezeli az egyes etnikumokat. (fm, TASR) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Elsősorban önkéntes orvosokkal oldaná meg Tomás Drucker egészségügyi miniszter a halottvizsgálatot. Csak végszükség esetén írják elő a kötelező szolgálatot. Januártól változott a halottvizsgálat ellátását szabályozó törvény. Június végéig ugyan a korábbi rendszerhez hasonló átmeneti állapot van érvényben, júliustól viszont már az addig lebonyolított pályázaton kiválasztott szolgáltatók látják el a halottvizsgálatot. Annyi azonban változott, hogy a halottvizsgálatot felügyelő Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (UDZS) szakorvosokat is kirendelhet halottvizsgálatra, ha nincs elég önként jelentkező orvos. A változást elsősorban az általános orvosok kérték, akik nem akarták egyedül vállalni ezt a feladatot. Az utóbbi hetekben egyes régiókban, például Nagyszombat megyében, elfogytak az önkéntesek. „Igyekszünk önkéntesekkel megoldani a halottvizsgálatot, de az utóbbi hetekben egyes orvosi szervezetek azért kampányolnak, hogy a már bejelentkezett orvosok is visszavonják a jelentkezésüket - magyarázta a helyzetet Drucker. -13 évig így működött a rendszer, most segíteni akarunk az orvosoknak, de egyesek ezzel visszaélnek, azt akaiják elérni, hogy szakorvosoknak is írják elő a halottvizsgálatot.” A minisztert támogatja a legtöbb nagy orvosi szervezet, az orvosi kamara és a Magánorvosok Szövetsége (ASL) is. „Az új rendszerrel professzionalizálódik a halottvizsgálat” - állítja Marián Sóth, az ASL elnöke. Június végéig az UDZS-nek ki kell választania azokat a szervezeteket, amelyek megyénként megszervezik a halottvizsgálatot. Ennek eredménye lesz, hogy nem a körzeti orvosnak kell majd otthagynia a rendelést, ha meghalt valaki a körzetében, hanem a pályázaton kiválasztott szervezet küld orvost a halotthoz. Cisty den: bezárt a központ Nagyszombat/Galánta. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a Cisty den reszocializációs központnak otthont adó két épület sorsa azután, hogy a szociális ügyi minisztérium megvonta a galántai intézet működési engedélyét. Erre a napokban került sor, és bár a döntés ellen fellebbezhet a központot működtető Tománek házaspár, másodfokon a miniszter dönt. ,Ján Richter munkaügyi miniszter nem lát okot arra, hogy másodfokon megváltoztassa a döntést” - közölte Barbora Perová, a tárca sajtóosztályának munkatársa. Jozef Viskupic (OEaNO), Nagyszombat megye elnöke már tárgyalt a Tománek házaspárral az épületek sorsáról, azok ugyanis a megye tulajdonában vannak. Viskupic szerint a jövőről eltérnek az elképzeléseik. „Azt kell eldönteni, hogy milyen típusú szociális intézmény létesülhet az épületekben, és kérdés az is, hogy a Tománek házaspár kérvényezi-e azok működtetését” - mondta a megyeelnök. (TASR, ie) Fico államosítaná a szakközépiskolákat Szakértők szerint az oktatási rendszerünk túlságosan rugalmatlan. Sikerül-e a munkaerőpiaci igényekhez igazítani a szakmunkásképzést?