Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-17 / 40. szám

2 I KÖZÉLET 2018. február 17.1 www.ujszo.com Uniós bírálat a romák diszkriminációj a miatt Elsősorban a roma gyerekeket segítené a kötelező óvodalátogatás (Martin Domok/Pius i dní) FINTAMÁRK Pozsony. Keményen bírálta Szlovákiát Vére Jourová európai esélyegyenlőségi biztos, mondván, megengedhetetlen, hogy Európa szívében diszkriminálják és szegregál­­ják a roma származású gyerekeket és diákokat. Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztosa kötelező óvodalátogatás bevezetését tartja az egyik megoldásnak. Miután Jourová találkozott Marti­na Lubyová (SNS) oktatási minisz­terrel Brüsszelben, kemény szavak­kal illette Szlovákiát. „Valóban na­gyon nyugtalanít a roma gyermekek és tanulók szlovákiai helyzete. Meg­engedhetetlen, hogy Európa szívében nem csak hogy túlsúlyban van a diszkrimináció és szegregáció, de még növekszik is” - közölte. Azt üzente a szlovák illetékeseknek, hogy hagyjanak fel a vádaskodó módsze­rekkel, és kezdjenek cselekedni. „Nem engedhetjük meg, hogy egy újabb generációnyi roma gyermek vesszen el saját hazájában. Ezt egyszerűen nem érdemlik meg” - tet­te hozzá. Hangsúlyozta, mindent megtesz azért, hogy javítson a hely­zeten, és ha elkerülhetetlen, jogi el­járást is kilátásba helyezett Szlovákia ellen, ami pénzügyi szankciókhoz is vezethet. Három intézkedés Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kor­mánybiztos egyetért Jourovával. „Valóban nem engedhetünk meg magunknak egy újabb elveszett ge­nerációt, azonnali lépésekre van szükség” - jelentette ki Ravasz. El­mondta, amikor Lubyová átvette az oktatási tárca irányítását, találkozá­sukkor három kulcsfontosságú intéz­kedést vázolt fel neki. Az első a gyer­mekek óvodalátogatásának kötele­zővé tétele, a második a diagnosztika kérdése, hogy ne kerüljenek roma gyerekek speciális osztályokba csak azért, mert például nem tudnak szlo­vákul, amikor alapiskolába mennek. A harmadik pedig a szociálisan hát­rányos környezetből származó gye­rekek támogatása, elsősorban az ala­piskolában. Etnikai konfliktus? Ravasz szerint több koncepciót bemutattak már. Az egyéves kötele­ző óvodalátogatás a környező orszá­gokban már régóta működik. Az el­lenzék csak a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára írná elő a kötelező óvodalátogatást, ám Ra­vasz szerint minden gyermekre ki kellene terjeszteni. „A szociálisan hátrányos helyzet nem jó indikátora a szegénységnek. 2016-ban ötven­ezer szociálisan hátrányos helyzetű gyermekünk volt, tavaly 18 ezerre csökkent a számuk, most ismét 40 ezerre emelkedett” - magyarázta a mutató megbízhatatlanságát. Szerinte azt is mérlegelni kell, hogy ha csak egy bizonyos csoport számára teszik kötelezővé az óvoda­látogatást, az nagyon komoly fe­szültségekhez vezethet. „Képzeljük el, hogy egy nem roma család óvo­dába szeremé adni a gyermekét, de az óvodának kötelezően csak roma gyermekeket szabad felvennie, a polgármester pedig úgy dönt, nem bővíti a kapacitást. Ez egy teljesen felesleges etnikai konfliktust indít el” - magyarázta. Ha mindenkire érvé­nyes a kötelező óvodalátogatás, az a polgármestereket is a kapacitásbőví­tésre utasítja. 10 ezer új férőhely A kormánybiztos elmondta, az ok­tatási minisztérium azon dolgozik, hogy számokban is meghatározza, mennyi pénzt kellene adnia az állam­nak az önkormányzatoknak az óvo­dai férőhelyek bővítésére, és abban bízik, hogy a tárca szeptemberig el­készíti az egész tervezetet. Hozzátet­te, az intézkedésnek nem kellene ko­molyabb problémát okoznia, mert a nem roma gyerekek nagy többsége már így is óvodába jár, a roma gye­rekeknek azonban csak a harmada. „Körülbelül tízezer új helyre lenne szükség. Erre vannak európai forrá­saink is, az önkormányzatok merít­hetnek belőlük” - tette hozzá. Ha sikerül megteremteni a szük­séges kapacitást és az egyéb feltéte­leket, a kötelező óvodalátogatás ké­sőbb két, illetve három évre is kibő­vülhet. Ravasz hozzátette, kivételek­re is lehetőséget akarnak teremteni. „Nem akaijuk arra kényszeríteni a szülőket, akiknek van lehetőségük otthon tanítani az óvodáskorú gyer­meküket, hogy kötelezően óvodába adják őket” - jegyezte meg. Motiváció: meleg ótel A kötelező óvodalátogatást nem szankciókkal, hanem motivációval szeretnék elérni. „Ha a környező or­szágok gyakorlatát nézzük, a legna­gyobb motiváció az ingyenes meleg étel lehet. Nagyon pozitív intézkedés lenne, ha sikerülne elérni, hogy min­den gyermek ingyen kapjon meleg ételt az óvodában. Ezzel nemcsak a szülőket bírnánk együttműködésre, hanem az önkormányzatokat is. Me­lyik polgármester ne szeretne iskola­­konyhát a falujában? Ezzel munka­helyeket teremthetünk” - vélekedett a kormánybiztos. Diagnosztika A diagnosztikával kapcsolatban Ravasz elmondta, az oktatási mi­nisztérium a többféle diagnosztikai központ összevonásával akar válto­zást elérni. A szegény gyermekek tá­mogatásával kapcsolatban az okta­tási minisztérium, a szociális tárca és a romaügyi biztosi hivatal egyeztet, és a jelenlegi szabályozások össze­hangolásán dolgoznak. A kormány­­biztos úgy véli, ha ezek a változtatá­sok a választási időszak végéig, de ideális helyzetben 2018-ban életbe lépnek, akkor Jourová is elégedett lehet. Nyárig meg önkéntesek végzik a halottvizsgálatot RÖVIDEN Középiskolai felvételi egy héttel később Pozsony. A középiskolai felvé­teli vizsgák első terminusa május 14-én, a második terminus pedig május 17-én lesz, azaz egy héttel később, mint ahogyan arról a kö­zépiskolai mellékletünkben be­számoltunk. A vonatkozó tör­vény nem fogalmaz egyértelmű­en a felvételi vizsgák időpontjá­val kapcsolatban. „A felvételi mindig az első teljes májusi hé­ten, két időpontban zajlik: hétfőn, valamint csütörtökön” - tájékoz­tatott az oktatásügyi minisztéri­um. Mivel idén „az első teljes májusi héten” kedd, május 8-a munkaszüneti nap, ezért több is­kolában az azt megelőző hétfőn igazgatói szabadot is elrendel­hetnek, a felvételi vizsgákat egy­ségesen mindenhol a következő héten, május 14-én és 17-én tart­ják. A tehetségvizsgákat március 25. és április 15. között bonyolít­ják le, a dátumot az iskola hatá­rozza meg. (ú) Kotleba „szlovákügyi biztost" akar Pozsony. Az ESNS a diszkrimi­nációellenes törvényt szeretné módosítani, méghozzá úgy, hogy felszámolja a kisebbségek általuk vélt pozitív diszkriminációját. A szélsőségesek szerint ugyanis az, hogy létezik a kisebbségekért fe­lelős kormánybiztos és a romaügyi kormánybiztos hivatala, pozitívan diszkriminálja a romákat, magya­rokat és más nemzetiségeket.,,Egy fehér szlovákot nem érhet hátrány azért, mert nem roma vagy nem magyar. Tiszteletben tartjuk, hogy van romaügyi kormánybiztosi hi­vatal, de akkor kapjon kormány­­biztost a többség is. Hogy törődjön valaki azzal, hogy a többségi la­kosság is jól érezze magát” - mondta Milan Uhrík, a párt képvi­selője. Szerintük senkit sem sza­bad pozitívan sem diszkriminálni, és a különböző állami szervek lét­rehozása csak azt bizonyítja, hogy az állam nem egyformán kezeli az egyes etnikumokat. (fm, TASR) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Elsősorban önkéntes or­vosokkal oldaná meg Tomás Dru­cker egészségügyi miniszter a halott­vizsgálatot. Csak végszükség esetén írják elő a kötelező szolgálatot. Januártól változott a halottvizsgá­lat ellátását szabályozó törvény. Jú­nius végéig ugyan a korábbi rend­szerhez hasonló átmeneti állapot van érvényben, júliustól viszont már az addig lebonyolított pályázaton kivá­lasztott szolgáltatók látják el a halott­vizsgálatot. Annyi azonban változott, hogy a halottvizsgálatot felügyelő Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (UDZS) szakorvosokat is kirendelhet halottvizsgálatra, ha nincs elég ön­ként jelentkező orvos. A változást el­sősorban az általános orvosok kérték, akik nem akarták egyedül vállalni ezt a feladatot. Az utóbbi hetekben egyes régiók­ban, például Nagyszombat megyé­ben, elfogytak az önkéntesek. „Igyekszünk önkéntesekkel megol­dani a halottvizsgálatot, de az utóbbi hetekben egyes orvosi szervezetek azért kampányolnak, hogy a már be­jelentkezett orvosok is visszavonják a jelentkezésüket - magyarázta a hely­zetet Drucker. -13 évig így működött a rendszer, most segíteni akarunk az orvosoknak, de egyesek ezzel vissza­élnek, azt akaiják elérni, hogy szak­orvosoknak is írják elő a halottvizs­gálatot.” A minisztert támogatja a legtöbb nagy orvosi szervezet, az orvosi ka­mara és a Magánorvosok Szövetsége (ASL) is. „Az új rendszerrel pro­­fesszionalizálódik a halottvizsgálat” - állítja Marián Sóth, az ASL elnöke. Június végéig az UDZS-nek ki kell választania azokat a szervezeteket, amelyek megyénként megszervezik a halottvizsgálatot. Ennek eredménye lesz, hogy nem a körzeti orvosnak kell majd otthagynia a rendelést, ha meg­halt valaki a körzetében, hanem a pá­lyázaton kiválasztott szervezet küld orvost a halotthoz. Cisty den: bezárt a központ Nagyszombat/Galánta. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz a Cisty den reszocializációs központnak otthont adó két épü­let sorsa azután, hogy a szociális ügyi minisztérium megvonta a galántai intézet működési enge­délyét. Erre a napokban került sor, és bár a döntés ellen fellebbezhet a központot működtető Tománek házaspár, másodfokon a minisz­ter dönt. ,Ján Richter munkaügyi miniszter nem lát okot arra, hogy másodfokon megváltoztassa a döntést” - közölte Barbora Pero­­vá, a tárca sajtóosztályának mun­katársa. Jozef Viskupic (OEaNO), Nagyszombat megye elnöke már tárgyalt a Tománek házaspárral az épületek sorsáról, azok ugyanis a megye tulajdoná­ban vannak. Viskupic szerint a jövőről eltérnek az elképzeléseik. „Azt kell eldönteni, hogy milyen típusú szociális intézmény léte­sülhet az épületekben, és kérdés az is, hogy a Tománek házaspár kérvényezi-e azok működtetését” - mondta a megyeelnök. (TASR, ie) Fico államosítaná a szakközépiskolákat Szakértők szerint az oktatási rendszerünk túlságosan rugalmatlan. Sikerül-e a munkaerőpiaci igényekhez igazítani a szakmunkásképzést?

Next

/
Oldalképek
Tartalom