Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-14 / 37. szám
6 KULTÚRA 2018. február 14.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Szlovákia kedvenc izraeli zenekara Az égi vándorok festőjéről Kiss-Szemán Zsófia Jaszusch Antalról írt könyve a festő drámáját is tartalmazza Pozsony. Lapzártánkkor még lehetett jegyeket kapni a Lola Marsh mai koncertjére a Refinery Gallerybe. Az izraeli zenekar első (ingyenes) pozsonyi klubkoncertjére alig három óra alatt elfogytak ajegyek, atnásodik is telt házas volt. Ennek egyik oka talán az, hogy zsinórban háromszor léptek fel a Pohoda fesztiválon, 2015-ben például Björk előtt játszottak a nagyszínpadon. Az indie folkot dream poppal keverő csapat öt tagból áll, de meghatározó eleme egyértelműen a bársonyos hangú, karizmatikus énekesnő, Yael Shoshana Cohen. A Lola Marsh a trencséni fesztivál talán legnagyobb felfedezettje. Első alkalommal kezdőkként érkeztek, azóta viszont nemcsak a szlovákiai klubokat járták be, hanem egész Európát, márciusban pedig az Egyesült Államok meghódítására készülnek. A mai koncert 19 órakor kezdődik. (juk) A Lola Marsh a Pohoda legnagyobb felfedezettje (Képarchívum) Shakespeare újabb forrására leltek London. Brit kutatók szerint Shakespeare több mint 20 monológjához George North egy 1576-ban írott, kiadatlan kéziratából merített. A tudósok egy plágiumszoftverrel mutatták ki az egyezéseket - számolt be róla a The Guardian. Shakespeare darabjait George North A Brief Discourse of Rebellion című művével vetették össze, amely egy király elleni lázadás veszélyeiről értekezik, és több mint 20 Shakespeare-monológban találtak egyezést az esszé szövegével. Köztük van Gloucester nyitó monológja a III. Richárdból, Macbeth hasonlata, amelyben a különböző kutyafajokhoz méri a férfiak csoportjait, valamint a Lear királyból a Bolond Merlin jóslata is.,»Mindeddig egyetlen Shakespeare-kutató sem tanulmányozta ezt a kéziratot, amit kevesen ismernek. Elemzésünk során kiderült, hogy a Discourse egyike azoknak a forrásszövegeknek, amelyek a legnagyobb hatással voltak Shakespeare-re” - hangsúlyozták a kutatók. A felfedezés a szakemberek körében vegyes fogadtatásra lelt. John Mullan professzor óvatosságra intett ajelentőségével kapcsolatban. „Már nyolc kötet foglalja össze Shakespeare forrásait, és jó figyelmeztetés ezzel kapcsolatban, ha az ember a IV. Henrik első felvonását vizsgálja, amelyben kilenc hosszú passzus szerepel különböző művekből. Ezeket forrásnak, lehetséges forrásnak, valószínű forrásnak, esetleg történelmi analógiának is minősítették.” (MTI) TALLÓSI BÉLA Anton Jasusch Pútnici nebies (Égi vándorok) címmel jelent meg Kiss-Szemán Zsófia művászettörtánász szép kivitelű tanulmánykötete, mely a kassai modernek jeles kápviselöjánek áletművát ás életrajzát taglalja. A színes képekkel, dokumentumokkal illusztrált kötet különleges hozománya, hogy tartalmazza a festő magyarul írt drámáját. Mi ösztönözte Jaszusch Antal életművének feldolgozására? A kassai modem művészettel foglalkozva idestova húsz évvel ezelőtt találkoztam vele először, azóta figyelem, elemzem, és folyamatosan dolgozom fel a munkásságát. 2007-ben kiállítást rendeztem a festményeiből a Pozsonyi Városi Galériában. Ezt az anyagot aztán prezentáltuk a Keletszlovákiai Galériában is. Amit akkor össze lehetett gyűjteni tőle, azt bemutattuk, köztük az ún. nagy sorozat darabjait, kettő volt jelen a pozsonyi, három a kassai tárlaton, mert még nem volt mind restaurálva. Azóta terveztük ezt a könyvet, mert 1966-ban jelent meg az első Jaszusch-monográfia Tomás Strausstól, és az volt az egyetlen ilyen jellegű munka egészen mostanáig. Miben különbözik a két monográfia, miben más az ön kötete? Tomás Strauss munkája személyesebb kötődésű. O még ismerte Jaszuscht, kapcsolatban álltak egymással. Strauss fiatal művészettörténészként erősen figyelt a modem, ezen belül a kassai művészetre. 1958- ban Jaszusch-kiállítást is rendezett, akkor sokat találkoztak. A könyvön is együtt dolgozott a művésszel, ezért nem mindennek járt utána dokumentumokban, hanem Jaszusch elbeszélése alapján dolgozott. így a szövegbe az akkoriban elterjedt mítoszok is belekerültek, amelyeket a festő maga is szívesen táplált. Én viszont csak levéltári kutatás és dokumentumok alapján dolgozhattam fel az életrajzot, ez adja a két munka közötti alapvető különbséget. Művészi örökségét viszont már ismertem, képeit a kiállítás rendezése során volt alkalmam alaposabban tanulmányozni. De azt követően is, például amikor a Kassa - Európa kulturális fővárosa projektre készültem. Hol kutatott az életrajzi adatok után? A levéltári anyag több helyen található. Az egész dokumentumértékű hagyaték, Jaszusch akarata szerint a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériába került. Fotók, levelezésének egy bizonyos része, de ott található A szellem komédiáj a című színházi műve is. Kutattam a kassai archívumokban, a város levéltárában és az államiban is. Ráleltem egy olyan dokumentumra például, amelyben fontos adatokat találtam a Malom utca 5. szám alatti épületről, ahol a festő lakott. Szólhatnánk a névhasználatról és a család eredetéről? Az édesapja német családból származik a szepességi Ovízről, németül Altwasser. Édesanyja pedig bobrói szlovák lány volt. A Jaszusch családnak valószínűleg németországi gyökerei voltak. A nevüket pedig többféleképpen írták. Jasuschnak, németesen, a felmenők így szerepelnek az altwasseri anyakönyvi kivonatokban. A Jaszusch későbbi változat, de már a festő édesapja így, magyar átírással írta a nevét, következésképpen a fiát is így anyakönyvezték. De írták a nevet Jassuschnak és Jasszuschnak is, sőt a Jaschusch változat is megtalálható a festő nagyapjának keresztlevelében például. Én az Anton Jasusch változat mellett döntöttem, mivel Strauss monográfiája is úgy jelent meg, szlovák transzkripcióval és az Anton keresztnévvel. Ugyanígy volt feltüntetve a név a ’62-es kiállításon. S ha akkor a művésznek nem volt ellene kifogása, úgy gondolom, most se lenne. Ha a könyvnek születik magyar változata, abban Jaszusch Antal szerepel majd. A kötet szövegrészében viszont már most is valamennyi névváltozat előfordul. Vázolná a könyv struktúráját? A bevezetőben bemutatom a kassai modem művészet térhódítását, ismertetve a történelmi hátteret, a város korabeli művészeti és társadalmi életét. Megmagyarázom, hogyan alakult ki a kassai modemek fogalom, ami tudvalévőén nem egy művészeti csoportosulást jelöl, hanem művészettörténészek alkották meg olyan gyűjtőnévként, amelybe belefér az avantgárd, meg az is, ami a múlt század húszas éveiben született ugyan, de nem tartozott az avantgárdba. Kijelölöm Jaszusch szerepét, helyét a kassai és a modem művészetben, kitérve arra is, hogyan értékelte, hova sorolta be a művészettörténet. Külön résszel a közép-európai, a szlovákiai és a magyar kontextusba is elhelyezem. Az általános áttekintés után, a második részben Jaszusch alkotómunkájával, művészetével, képeivel foglalkozom. Az életművet nem időrendben, hanem témák szerint tárgyalom, mert a legtöbb téma - visszatérőn - minden periódusában megjelenik nála, pályája legelejétől a befejezéséig. Néhányat említek: a táj, a nő-férfi kapcsolat, a nő szerepe, a mindennapi élet a munkával, a szórakozás a karnevállal, a cirkusszal, a bohóccal. A harmadik részből az életút ismerhető meg. Egyrészt a dokumentumok alapján feldolgozott szövegből, másrészt magukból a dokumentumokból. A levéltárakban talált iratok reprodukcióját és a fotókat is beszerkesztettem a könyvbe. Van köztük egy géppel írott rövid, egyoldalas életrajz is, Jaszusch aláírásával. „Sikerű Itfelkutatnom A szellem komédiájának kéziratát, és ez a könyvben most megjelenhetett magyarul." Kiss-Szemán Zsófia Az élete vége felé írta. Azért tartottam érdekesnek megmutatni, mert kiderül belőle, hogy majdnem nyolcvanévesen hogyan értékelte a pályáját, mit tartott fontosnak feltüntetni. Itt akár végződhetne is a tanulmány, de ahogy belelapoztam a 320 oldalas kötetbe, feltűnt, hogy a törzsanyagot érdekes és hasznos részekkel egészítette ki. Egy olvasókönyvet állítottam össze a Jaszusch művészetéről 1909-től 1925-ig napvilágot látott cikkekből. A magyar vagy a német megjelenések eredetiben és szlovák fordításban olvashatók. E cikkek tükrében értékelni tudjuk azt a nagy, szenvedélyes képzőművészeti vitát, amely 1924- ben zajlott a festő munkásságáról. A viharos diskurzust az 1920 utáni három-négy évben alkotott képciklusaival váltotta ki, amelyekből 1924- ben kiállítást rendezett Kassán és Pozsonyban. Jaszusch 1920-ban tért haza a szibériai fogolytáborból. A fogság és az első világháború megpróbáltatásai megrendítették belső világát. Az említett években született munkái az ember alapvető egzisztenciális kérdéseivel, az élet értelmével, a saját, vagyis a festő kötelességével, elkötelezettségével foglalkoznak, és a festő-moralista mély erkölcsi megújulásáról szólnak. Ä vita tárgya volt ez is, és sok minden más, mint a nemzetisége, művészetének európaisága, nem utolsósorban pedig az, ahogyan a férfi-nő viszonyt ábrázolta. Egyesek szerint meglehetősen provokatívan, belevonva tabutémákat is. Akkori megítélése két táborra osztotta a szakmát és a közvéleményt, az egyik imádta, a másik felháborodva támadta Jaszuscht, köztes állapot nemigen létezett. A kötetet Jaszusch irodalmi műve zárja. Igen, A szellem komédiája című, háromfelvonásos színpadi mű. A Strauss-könyvből tudtuk, hogy 1925- ben írta. Ugyanebből a forrásból az is kiderül, hogy 1926-ban a Szlovák Nemzeti Színház tervezte a színpadra állítását szlovákul, és elkezdte próbálni, de bemutató nem lett belőle. Ebben bizonyára közrejátszott a már említett vita is. A műnek valószínűleg több változata készült, az eredetinek A majom volt a címe. A darab az embernek a kozmoszban betöltött szerepével foglalkozik, s a világ Jaszusch által elképzelt rendje tükröződik belőle. A mű arról szól, hogy a mai emberiséget meg_ kellene semmisíteni, majd egy új Ádámmal és Évával újból el kellene indítani az ember történetét. A pusztulás, a megsemmisülés egy ember-majom által kiváltott katasztrófa következménye. A mű számomra Jaszusch nagy sorozatának újszerű értelmezése végett fontos, mivel ugyanaz jelenik meg benne, amit a ciklus képein megalkotott. 1922 végén kezdte el festeni, és tíz nagy méretű kompozícióból áll. Nem mindegyiket ismerjük, jelenleg a Lélekvándorlás, a Forradalom, az Egy ember élete, az Utolsó ítélet és az Egy planéta halála címűeket tudjuk azonosítani. Sikerült felkutatnom A szellem komédiájának kéziratát, amelyről eddig csak annyit tudtunk, hogy létezik, és ez a könyvben most megjelenhetett magyarul. Biztosan érdemes lenne, ha irodalomtörténész is megvizsgálná. Nagyon szívesen közreműködnék egy színházi előadás megszületésénél.
