Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-14 / 37. szám
www.ujszo.com I 2018. február 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Csak semmi pánik Furcsa, de a túl jól teljesítő amerikai gazdaság miatt zuhant a tőzsde DUDÁS TAMÁS Nehéz hetet zártak a tőzsdék világszerte. New Yorktól Tokióig zuhantak a részvényárfolyamok, és évek óta nem látott bizonytalanság lopta be magát a befektetők gondolataiba. ANew York-i tőzsde hétfői fekete napja, amely a Dow Jones tőzsdeindex 1175 pontos történelmi esését hozta, rányomta a bélyegét az egész heti kereskedésre. A pánikhangulat a hét végére kicsit alábbhagyott, de a tíz évvel ezelőtti globális pénzügyi és gazdasági válság emléke ott kísért a háttérben. Az a válság is az amerikai pénz- * ügypiacokról indult, és romlásba döntötte az egész világgazdaságot. Ma mindenki azt szeretné tudni, hogy most van-e komoly ok a pánikra, vagy ez csak egy múló rosszullét a világ tőzsdéin. A jó hír az, hogy a világgazdaság helyzete ma stabilabb, mint a tíz évvel ezelőtti válság kezdetekor volt. A kulcsfontosságú gazdaságok egészséges növekedést mutatnak, és még az elmúlt években gondokkal küszködő eurózóna gazdasági kilátásai is jelentősen javultak. A munkanélküliség sokéves mélyponton van szinte mindenhol, és a vállalati szféra nyereségessége is növekszik világszerte. Nem meglepő ezért, hogy a tőzsdék jelentős árfolyamesése felkészületlenül érte az elmúlt években növekedéshez szokott befektetőket. Még a sokat látott elemzők is gyakran tanácstalanul tárták szét a karjukat, a piacokon uralkodó pánikhangulatot nem tudták teljesen megmagyarázni. Lehet, hogy furcsának hangzik, de az elmúlt hét eseményeire az amerikai gazdaság túl jó teljesítménye a leggyakoribb magyarázat. A befektetők ugyanis attól tartanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés inflációt gerjeszt, erre pedig az amerikai jegybank agresszív alapkamatemeléssel fog válaszolni. A magasabb kamat megnehezíti a háztartások és a vállalati szféra hitelezését, ez pedig a befektetési kedv és a fogyasztás csökkenéséhez vezet. Innen már nincs messze a gazdasági visszaesés, amely az USA-ból kiterjedhet az egész világgazdaságra. Persze, ma senki sem tudja, mikor és milyen mértékben emel kamatot az amerikai jegybank, de a piaci szereplők számára már ennek a lehetősége is elég volt a részvények kiárusításának elkezdéséhez. Ahogy az lenni szokott, gyorsan megjelent a tőzsdékre jellemző csordaszellem is, és sok befektető azért adott el, mert kitört a pánik és a többiek is eladtak. A nehéz napok ellenére azonban szinte teljesen biztos, hogy ez még nem a következő pénzügyi válság. A hét végére lenyugodtak a kedélyek, és a befektetők elkezdték józanabbul mérlegelni a piacok helyzetét. Ok is látják, hogy a világgazdaságban jelenleg nincsenek olyan töréspontok, amelyek a nemzetközi tőkepiacok gyors összeomlását tudnák okozni. Fel kell készülni azonban a piaci bizonytalanság növekedésére, a közeljövőben egy-két rossz hír is elég lesz ahhoz, hogy a piacok újra hullámvasúttá váljanak. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Egy kis infúzióra szorul a Wall Street bikája rr Trump eladja a Nemzetközi Űrállomást Az ok egyszerű: nem termel nyereséget. Mondjuk nem is ezért építették. A tudósokat megdöbbentette a bejelentés. A Trump-kormányzat Föld körüli kereskedelmi vállalkozást csinálna a Nemzetközi Űrállomásból (ISS), amelyet nem a kormány, hanem magáncégek üzemeltetnének - írta a Washington Post a NASA egyik belső dokumentumára hivatkozva. A Fehér Ház azt tervezi, hogy 2024 után felhagy az űrállomás közvetlen szövetségi finanszírozásával, és átadja azt a magánszektornak. A döntés nem jelenti azt, hogy az űrállomást fel kell számolni, elképzelhető, hogy az iparnak szüksége lehet az ISS egyes részeire vagy képességeire, így egy jövőbeli kereskedelmi platformként szolgálhat - írta az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA). „A NASA a következő hét évben kitelj eszti nemzetközi és kereskedelmi kapcsolatait, hogy biztosítsa a folyamatos emberi hozzáférést és jelenlétet az alacsony Föld körüli keringési pályán” - tette hozzá a szervezet. 2019-es költségvetéséhez a NASA 150 millió dollárt kér a kormánytól. Ezt az összeget évente növelné, hogy kifejleszthesse a szükséges kereskedelmi kapacitásokat, és az átadásig működőképessé tegye azokat. Bár az ISS privatizációjának mikéntjéről nem derültek ki részletek, már most többen bírálták a terveket, főleg annak fényében, hogy az Egyesült Államok eddig csaknem 100 milliárd dollárt költött az űrállomás megépítésére és működtetésére. Ted Cruz, Texas állam republikánus szenátora azt mondta, reméli, hogy az ISS állami támogatásának megszüntetéséről szóló hírek „annyira alaptalanok, mint a jetiről szóló történetek”. „Az egyik legostobább dolog, amit tehetsz, az az, hogy törlőd azokat a programokat, amelyekbe milliárdokat öltél, amikor még sokáig hasznukat vehetnéd” - mondta. Az ISS kutatási, nem pedig nyereségmaximalizálási céllal készült - mutatott rá Andrew Rush, az űrállomáson 3D nyomtatási technológiával tárgyakat készítő Made In Space vezérigazgatója. A tervekhez a nemzetközi partnereknek is lesz egy-két szavuk — hívta fel a figyelmet egy másik szakértő, Frank Slazer. A Nemzetközi Űrállomás „mindig is egy nemzetközi építmény lesz, amelyhez az amerikai kormány részvételére és a nemzetközi együttműködésre egyaránt szükség van” - tette hozzá. Az űrállomás üzemeltetésében 16 ország vesz részt: az USA, Oroszország, Japán, Kanada, Brazília és az Európai Űrügynökség 11 állama. (MTI) I 7 Cyberböjt VERES ISTVÁN ájberböjtnek ejtjük magyarul, és azt jelenti, hogy bizonyos ideig tartózkodunk a digitállis csatornákról befogadott információ fogyasztásától. Például böjti megfontolásból, mint Bandika és Ervin, akik azon kapták magukat reggeli kapucsínójukat kevergetvén, hogy máma van hamvazószerda és Valentinnap egy személyben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak Bandika kevergette a kapucsínót, elősegítve a kristálycukor feloldódását, Ervin cukor és kevergetés nélkül hörpölte a kávéízü habolmányt. A lényeg pedig, hogy ez a két jó barát cyberböjtöt hirdetett az idei nagyböjtre, megfogadván, hogy megfosztják magukat a képernyő kínálta kellemes és kellemetlen jelenségektől, negyven napig. Olyannyira komolyan vették a fogadalmat, hogy majdnem közölték munkaadójukkal is, hogy nem ülnek számítógéphez a következő hetekben, tehát vagy adjon nekik számítógépet nem igénylő feladatot, vagy ne legyen tekintettel eredményeikre. Aztán felderengett előttük a lépés feleslegessége, hiszen munkanélküliek voltak mindketten. Hosszú idő óta ették a munkanélküliek keserű kenyerét, ami számukra igazából csak papíron volt keserű, hiszen nem voltak megélhetési gondjaik. Családi örökségük eltartotta őket, ők pedig zavartalanul figyelhették a világjelenségeit. Az idei nagyböjt idejére viszont a befelé fordulást választották, a digitális világ helyett az analógban próbálnak túlélni, és a negyven nap letelte után összevetik az eredményt, majd beszámolnak róla egy külföldi tudományos szaklapban. Lelki tisztítókúrának is elnevezhették volna elképzelésüket, viszont Bandika és Ervin nem szerették az olyan kifejezéseket, mint a lelki tisztítókúra. Ennél jobban már csak az olyan kifejezések idegesítették őket, mint a müvészlélek vagy a szürke eminenciás. A böjttel kapcsolatban pedig arra jutottak, hogy a lakosság böjtorientált része egyáltalán nincs könnyű helyzetben a mai modem viszonyok között. Mert ha ötven-száz évvel ezelőtt (vagy még régebben) futott neki valaki a nem evésnek és nem fogyasztásnak, viszonylag könnyű dolga volt, hiszen a lakosság tetemes hányada egész évben éhezett. Nem voltak Jednoták, sem egyéb boltok, kiszámíthatatlan volt az ellátás. Az információfogyasztásról nem is beszélve: azt a kevés hírt, ami eljutott hozzájuk, egymástól hallották. Most meg ám- és információcsömörben vergődünk, és teljes képtelenség kivitelezni egy negyvennapos böjtöt. Talán időszerű lenne egy törvénycsomag a komolyan böjtölni szándékozóknak, hogy legalább a munkaadójuknál ne élje őket hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy a megtisztulás reményében néhány hétig beérik kevesebbel. FIGYELŐ Rezsibiztos: az olcsó gáz brüsszeli ármány Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a Terrorelhárítási Központban tett látogatása során fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy az E.ON energiaszolgáltató olcsóbban adja gázt, mint a magyar állami gázszolgáltató, és ezzel beavatkozik az országgyűlési választásokba. Az E.ON Hungária hétfőn alákínált a rezsicsökkentett, állami földgázáraknak, és évente legalább 13 ezer forinttal alacsonyabb számlát ígér, mint amennyit az állami NKM Földgázszolgáltató Zrt.-nél kell fizetni. Egy ideje már nyilvánvaló, az állam által megállapított hatósági ár drágább a szabadpiaci árnál. Az E.ON a Világgazdaságnak azt mondta, pont azért tudja olcsóbban adni a gázt, mert nem a hatóságilag szabályozott forrásból, hanem a szabadpiacon vásárolja a szénhidrogént. Ezen a rezsibiztos Németh Szilárd felháborodott és azt mondta, aki elfogadja az E.ON ajánlatát, az „kimegy a szabadpiacra” két évre. Az energiacégnek pedig azt üzente:„kicsit fogja vissza az agarakat, és ne avatkozzon be a választásokba!” Úgy véli, az E.ON beszállt a választásokba, Brüsszel oldalán, és az EU meg kívánja szüntetni minden tagállamban a védett piacot. Azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy sajtóhírek szerint saját plakáttörvényüket megszegve, a listaárnál olcsóban jutottak plakáthelyekhez. Erre úgy reagált, ez „ócska hazugság”. Arra a felvetésre, hogy ellenzéki pártok nem tudnak plakáthelyekhez jutni, mert a Fidesz mindent lefoglalt, Németh megállapította: a választási rendszer egyforma lehetőséget biztosít minden pártnak, egyforma a pénzügyi támogatásuk és a hirdetési piachoz is egyformán fémek hozzá. (MTI, ú) Törpepártok, pártnak látszó valamik Újabb négy pártot és egy nemzetiségi önkormányzatot vett nyilvántartásba a magyar Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Ezzel 88-ra emelkedett a nyilvántartásba vett pártok száma, négy évvel ezelőtt 71 párt indult a választáson. A négy új nyilvántartásba vett párt a következő: Egyenlőség Roma Párt (ERP); Közös Nevező 2018 (Közös Nevező); Civil Mozgalom; Európai Alternatíva Párt (EU Alternatíva). Az induló pártok között többtucatnyi van, amelyről nagy valószínűséggel soha nem hallottak a magyar választók. Az április 8-ai parlamenti választáson országos listát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat, ehhez a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplők legalább egy százalékának ajánlása szükséges. Az országos listákat március 6-áig kell bejelenteni az NVB-nél. (MTI, ú)
