Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)
2018-02-13 / 36. szám
2 I KOZELET 2018. február 13. | www.ujszo.com Csicsai: félrevezető SaS-kampány (Fotó: Michal Smrőok/Plus jeden defí) Az uniós alapok 11 százalékát merítettük ki Pozsony. A rendelkezésre álló uniós alapok csupán 11 százalékát sikerült eddig meríteni, a teljes 15,5 milliárd eurós pénzcsomag 2020-ig áll rendelkezésre - közölte tegnap Peter Pellegrini beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettes. Elismerte, hogy fel kell gyorsítani az alapok merítését, viszont arra is ügyelni kell, hogy minimalizálják a korrupció lehetőségét. Pellegrini elmondta, manapság az uniós támogatásoknak olyan bonyolult rendszere van, hogy két év alatt szülte lehetetlen elkezdeni valaminek a megvalósítását. A tárcáknál szükség lenne az egyes folyamatok átvizsgálására, és annak kiértékelésére, hogy ezekben a folyamatokban melyik hivatalnoknak mekkora szerepe van. „Ott, ahol azt találjuk, hogy a hivatalnoknak nagy a szerepe, fokozni fogjuk az ellenőrzéseket, ahogy az adott személyjogi felelősségét is” — magyarázta Robert Fico kormányfő. A kockázatok elemzése után minden tárcának egyéni korrupcióellenes stratégiát kellene kialakítania. A kormányfő szerint a korrupció bejelentőit védő törvénytervezet már előrehaladott állapotban van. „A cél egyértelműen az, hogy Szlovákiában működjön egy őket védő önálló hivatal” - magyarázta F ico. (TASR) IBOS EMESE Féligazságokkal, helyenként hazugságokkal kampányol a Szabadság ás Szolidaritás pártja Dál-Szlovákiában a csereföldek felülbírálása kapcsán - állítja Csicsai Gábor. Az SaS szerint a tárca elhanyagolja a lakosság tájékoztatását, ezárt készíttetett röplapokat. A Híd földművelésügyi államtitkára szerint Dél-Szlovákiát olyan, az SaS lógójával ellátott röplapok árasztották el, melyek a csereföldekkel kapcsolatban a szövegkörnyezetből kitépett féligazságokat, helyenként hazugságokat terjesztenek. A Szabadság és Szolidaritás röplapja szerűit, ha a polgárok február 28-ig nem kérvényezik a csereföldek bérleti szerződésének meghosszabbítását, akkor elveszíthetik a földjüket. Csicsai Gábor (Híd) szerint ez valótlan állítás, ahogyan a szórólapon feltüntetett, a használati jog meghosszabbításának 5 feltétele sincs rendben., A röplapok szlovák, illetve magyar verziója eltérő. Utóbbi, a legfontosabb részeknél tendenciózus. Míg a szlovák verzió nem utal a közelgő választásokra, addig a magyar röplap egyértelműen figyelmezteti olvasóját a 2020-as parlamenti választásokra” - közölte Csicsai Gábor. Az SaS ugyanakkor azt állítja, hogy röplapjaikon található információk helyesek. Kidolgozásukkor a vonatkozó törvényből és a földművelésügyi minisztérium sajtótájékoztatóján elhangzottakból indultak ki. „Ezért a tárca szórólapjainkkal kapcsolatos reakcióját alaptalannak tekintjük, a lakosságra nézve pedig zavarónak” - reagált Jarmila Halgasová, az SaS szakpolitikusa Csicsai Gábor államtitkár tegnapi sajtótájékoztatójára. Katarina Svrceková, az SaS szóvivője szerint a röplap magyar fordítása szakszerű és tárgyilagos. „A legfontosabb információk magyar és szlovák nyelven azonosak. Az, hogy a magyar változatban említés szintjén szerepel a 2020-as parlamenti választás, nincs hatással a témára, mivel a voksolás időpontja közismert”-közölte Svrceková. Azt, hogy a csereföldekkel kapcsolatban nagy a zűrzavar, Csicsai Gábor is elismeri. Ugyanakkor szerinte nem az a gond, hogy a tárca rosszul kezelte volna a témát, hanem az, hogy az érintettek nem olvasták el a törvénymódosítást. „Szájhagyomány útján terjednek a téves információk, és pánikhangulatot keltenek. Sokan félreinterpretálták a törvényt és politikai tőkét akarnak kovácsolni belőle” - állítja az államtitkár, aki mindenkinek azt ajánlja, hogy ebben a kérdésben forduljon a járási hivatal munkatársaihoz. Ők mindenkit megfelelően tájékoztatnak a teendőkről. Csicsai Gábor szerint a földek újraigazolására azért van szükség, mert az elmúlt években a földtulajdon feldarabolódott. „Gond, hogy nagyon sokan eladták az eredeti földjeiket, vagyis a jogviszonyukat elvesztették, a pótföldjeik ki vannak mérve, viszont már jogtalanul használják azokat. A módosítás valójában egy paszportizáció, vagyis egy új regiszter kialakításáról szól” - zárta az államtitkár. Fico átülne az Alkotmánybíróságba? ÖSSZEFOGLALÓ Robert Fico kormányfő állítólag nem várná meg a 2020-as parlamenti választást, ás már jövőre „átmentené" magát az Alkotmánybíróság élére, hogy fontos pozícióban tarthassa magát. 2019 februárjában kilenc alkotmánybíró mandátuma jár le, köztük Ivetta Macejkováé, az Alkotmánybíróság elnökéé is. A kilenc posztra tizennyolc jelöltet választ ki a parlament, közülük kell majd választania Andrej Kiska államfőnek. Ő nevezi ki az Alkotmánybíróság elnökét is. A Denník N arról ír, hogy több, egymástól független kormánypárti és ellenzéki forrás is úgy tudja, Fico fontolgatja, hogy elindul az alkotmánybíró-választáson, és megcélozná az elnöki posztot is. A kormányfő kommunikációja egyelőre nem utal erre. „Többször hangsúlyoztam már, hogy ötödik választási diadaláig, és negyedik kormánytagságáig szeretném vezetni a Smert” - jelentette ki Fico. Erik Tomás, a kormányfő sajtótanácsadója ehhez hozzáfűzte, hogy az alkotmánybírói poszttal kapcsolatos spekulációknak inkább az a céljuk, hogy zavart okozzanak a Smer tagjai Fico állítólag fontolgatja... (Képarchívum) között. A Denník N-nek ugyanakkor több smeres forrás is megerősítette az információt. Fico, aki néhány éve szívműtéten esett át, sokszor nyilatkozta a múltban, hogy nem marad már sokáig a csúcspolitikában, s korábban fia egészségére esküdött, hogy az államfői posztot biztos nem célozza meg. Az alkotmánybíróság elnökének posztjával kapcsolatban azonban nem tett ilyen fogadalmat. Ha sikerülne megszereznie a pozíciót, 54 éves korában foglalhatná el azt, és 66 éves koráig maradhatna egy kulcsfontosságú hatalmi pozícióban. Ő lenne az első olyan kormányfő Szlovákia történetében, aki nem egy elbukott választás után menne politikai nyugdíjba, hanem átnyergelne egy másik fontos posztra. Esetleges sikere azonban sok komoly kérdést vetne fel pártjában és a kormányban is, ugyanis nem tudni, ki vehetné át a helyét. Grigorij Meseznikov politikai elemző szerint, ha valóban igaz, hogy Fico fontolgatja az indulást, az több különböző okból is nagyon rossz gondolat lenne. „Nem emlékszem olyanra Európából, hogy egy kormányfőt politikai karrierje után kineveztek volna a Legfelsőbb Bíróság vagy az Alkotmánybíróság élére. Ehhez nagyon komoly jogi szaktekintélynek kellene lennie” - mondta lapunknak. Hozzátette, nagy merészség lenne, ha egy olyan ember szeretne beülni az Alkotmánybíróságra, akinek olyan a hozzáállása az alkotmányosság elvéhez és magához a testülethez, mint Ficónak. Egy tapasztalt politikusnak szerinte egy csomó más lehetősége van arra, hogyan töltse el politikai nyugdíjas éveit: előadhat egyetemeken, vagy tapasztalatait hasznosíthatja bizonyos szervezetek különmegbízottjaként több területen is. „De azt valóban nem tartom helyénvalónak, hogy valaki ennyi év pártpolitikai múlt után átkerüljön az egyik legfontosabb alkotmányos posztra” - zárta. (fm, Denník N) Nem jut orvos minden mentőkocsiba LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Továbbra is vonzó az orvosok számára a külföldi munka, évente mintegy 200-250-en hagyják el az országot. Az ok a magasabb fizetések mellett a nyugodtabb munkalégkör. A legnagyobb hiány továbbra is az általános orvosokból és a mentőorvosokból mutatkozik. „Az egészségügyi minisztérium törekszik a járóbeteg-kezelés feltételeinek javítására” - tájékoztatta lapunkat az egészségügyi minisztérium. 2018-ban 7 millió eurót költenek általános orvosok és gyerekorvosok képzésére, ez a két szakma ugyanis az, amelyikben a legnagyobb az orvoshiány, legtöbb az idős orvos. Tervezik az általános orvos képzés idejének a lerövidítését azok számára, akik már szakorvosi képzést kaptak egy másik szakon. A jelenlegi 3 évről 1,5 évre csökkentenék a képzés idejét. Komoly hiány mutatkozik a mentőorvosoknál is, ezeket a pozíciókat általában altatóorvosok látják el. Az ok, hogy a mentőorvosok a leggyakrabban nem kórházi alkalmazottak, így rájuk nem vonatkozik az előző Fico-kormány idején végrehajtott béremelés. A minisztérium ugyanakkor tavaly növelte a mentőállomások fenntartásának támogatását, az 5 ezer eurós emelés mintegy 25 százalékos növekedést jelent. A mentőautók többségében már csak mentőtiszt érkezik a beteghez, orvos nem, de a minisztérium szerint ez nem jelenti az ellátás romlását. „Kevés olyan eset van, amikor olyan rohamkocsit kell küldeni, amelyben orvos is van, az esetek többségében elég, ha mentőtiszt, szakápoló ül a kocsiban” - állítja a tárca. Csehország után a legtöbb szlovákiai orvos Németországban dolgozik. Ott a mentőorvosok is a kórházak alkalmazottai, tájékoztatta lapunkat egy Drezdában dolgozó, Csehországban végzett szlovákiai magyar orvos. „Az egészségügy színvonalán meglátszik, hogy Németországban hozzávetőlegesen 4-5-ször több pénz jut egy lakosra vetítve az egészségügyre, mint Szlovákiában” - mondta a neve elhallgatását kérő szakember. Az iskola elvégzése után néhány évet Csehországban dolgozott, de már közel 5 éve Németországban él. Nem tartja kizártnak, hogy visszatér Szlovákiába, de úgy véli, hogy az egészségügyi rendszer eltérései miatt ez gondot jelenthet számára. 15 éve működik a 112-es segélyhívó Mikor hívjuk ezt a számot, és mikor ne? Miért nem ment ki Párkányból a mentő egy lázas bényi ^WRr&Th ^ i Í kislányhoz? Milyen telefonszámot kell hívni, ha nincs vészhelyzet, de segítségre szorulunk?
