Új Szó, 2018. február (71. évfolyam, 26-49. szám)

2018-02-01 / 26. szám

KÖZÉLET 2 i 2018.febuár 1. | www.ujszo.com VILLÁMINTERJÚ Megbüntették a Pátriát A magyar adás most a legkisebb büntetést kapta (Mate] Kaima/Pius jeden de«) Lovász Attila az RTVS nemzetiségi műsorainak igazgatója Mi a véle­ménye a Frekven­ciatanács döntéséről? Meglepőnek tartom. Ami­kor a bead­ványt meg­kaptuk, hosszú és részletes elemzésben ír­tuk le a tanácsnak, hogyan viszo­nyultunk a kifogásolt témához: milyen megszólalókat kerestünk hozzá, kik a megszólalók, és mely oldalon állnak—egyszóval meg­próbáltuk igazolni, hogy nem a feljelentő állítása igaz, hanem pont az ellenkezője. Ezt a Frek­venciatanács számomra ismeret­len okból nem vette figyelembe, és figyelmeztetést kaptunk tőle. Mi következik ebből a Pátria rádió számára? Különösebb hátrányunk nem származik belőle, ám így is megle­pett a dolog, és méltánytalannak tartom. Állásfoglalásunkban ugyanis részletesen kifejtettük, miért nem érezzük úgy, hogy hi­báztunk volna. Aki a műsort hal­lotta, tudja, hogyaCEU témájáról jobbára konzervatív-jobboldali értékeket valló értelmiségiekkel, politikusokkal és expolitikusokkal beszélgettünk, tehát még csak nem is a Magyarországon balliberá­lisnak nevezett oldal képviselőivel. Van a tanácsnak egy korábbi ha­tározata, mely szerint a műsor­szolgáltatásnak, a mi esetünkben a Pátria rádiónak, nem pedig egy konkrét műsornak kell kiegyensú­lyozottnak és pártatlannak lennie. Ez csupán a hírműsoroknál vár­ható el. Márpedig az a műsor, amelyre a feljelentés érkezett, nem hírműsor, hanem egy délutáni magazin. Ezek szerint nem érzi úgy, hogy változtatni keli a rádió irá­nyultságán? Azt gondolom, a Pátria rádió azon kevés műsorszolgáltatók közé tar­tozik a térségben, ahol megszólal­tatunk minden érintettfelet, s azok mégis hallgatják egymást. Arról mi a véleménye, hogy pont a magyarországi belpolitika lett a vita tárgya? Az, hogy felmerül annak a gyanú­ja, hogy a magyarországi belpo­litikai törésvonalak beköltöznek Szlovákiába. Nem különös, hogy a Frekven­ciatanács asszisztál ehhez? Azt gondolom, hogy ezt tájékozat­lanságból tette. Am nincs felleb­bezésilehetőségünk, így a döntést kénytelenek vagyunk tudomásul venni. (czk) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Elmarasztalta a Pátria rádiót a Frekvenciatanács, mert az egyik műsorában a döntés szerint egyoldalúan tájékoztatott. A névtelen feljelentés alapján indult síjárásban a Pátria a legenyhébb büntetést kapta. Kiegyensúlyozatlan tájékoztatás miatt marasztalta el a Frekvenciata­nács a Pátria rádiót egy tavaly ápri­lisi műsor miatt. A Hangadó című délutáni magazinműsort egy anonim feljelentő panaszolta be a Frekven­ciatanácsnál, azt állítva, hogy a Pát­ria kiegyensúlyozatlanul tájékozta­tott az akkor elfogadott magyaror­szági felsőoktatási törvényről. Ez a jogszabály volt az, amely miatt ko­moly tiltakozás indult, mivel az egyik legszínvonalasabb magánegyetem, a Közép-európai Egyetem működését akarta ellehetetleníteni. A Frekvenciatanács döntése sze­rint a Hangadó című műsorban 2017. április 18-án, hozzávetőleg 16.25- kor leadott sajtószemle hírblokkban, amelyben a magyarországi aktuális helyzettel kapcsolatban, az elfoga­dott felsőoktatási törvényről hang­zottak el információk, és mutattak be Orbán Viktor kormányával szem­ben kritikus véleményeket anélkül, hogy a Pátria ezeket megfelelően el­lensúlyozta volna. „Ezzel megsér­tették a hírműsorokra vonatkozó ob­jektív és pártatlan tájékoztatás kö­vetelményét” - áll a tanács dönté­sében. A határozatot a tanács 9 tagja közül 8-an támogatták, köztük Pék Zoltán, a tanács magyar tagja is. Pék nem kívánta kommentálni a döntést. „Testületi döntés született, amely nyilvánosan hozzáférhető, eh­hez nem tudok mit hozzáfűzni, nem tisztem kommentálni” - mondta la­punknak Pék. A testület a legeny­hébb szankciót szabta ki a rádióra. „A határozat megállapítja, hogy a Pátria törvényt sértett, a második részben pedig megállapítja, hogy a szankció figyelmeztetés a törvény be nem tar­tására. Más következménnyel ez nem jár, sem pénzbírságot nem szabott ki, sem arra nem kötelezte, hogy ezt hoz­za nyilvánosságra” - magyarázta Pék. Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) nemzetiségi műsorainak igazgatója nem tartja megalapozottnak a tanács döntését, szerinte nem sértettek törvényt. „Állásfoglalásunkban részletesen kifejtettük, miért nem érezzük úgy, hogy hibáztunk volna” - mondta lapunknak Lovász. Ezt a tanácsnak egy korábbi határozatára hivatkoz­va állítja, amely szerint a műsor­szolgáltatásnak, vagyis ebben az esetben a Pátria rádiónak, nem pe­dig egy konkrét műsornak kell ki­egyensúlyozottnak és pártatlannak lennie. „A teljes kiegyensúlyozott­ság csupán a hírműsoroknál várha­tó el, márpedig az a műsor, amelyre a feljelentés irányult, nem hírműsor, hanem egy délutáni magazin” - magyarázta Lovász. Kotleba után nem megy a szekér Besztercebánya megyében Ján Lunternek nincs könnyű dolga képviselőivel FINTA MÁRK Aki azt hitte, hogy a szélsőséges Marian Kotleba leváltásával ideális állapot áll be Besztercebánya megyében, az tévedett. Furcsa helyzet állt elő Besztercebánya megyében csaknem három hónappal a megyei választások után. Pedig tavaly év végén még úgy tűnt, Ján Lunternek függetlenként sikerül áthidalni a pártok közti feszültsége­ket, és viszonylag könnyűnek ígér­kezett a dolga: a képviselő-testület mindhárom frakciója támogatásáról biztosította, 49 képviselőből 42-en lettek,.kormánypártiak”. Aztán eltelt három hónap, és fokozatosan érkez­tek a hírek arról, hogy a megyei frak­ciók között nem alakul idilli módon a szövetség. Mindez az első rendes plenáris ülésen csúcsosodott ki a múlt héten. A helyi sajtó pedig már arról ír, hogy Lunternek valószínűleg nincs is igazi többsége a megyében. Mi történt az ülésen? A megyei testületben három frak­ció állt fel, mindhárom Luntert támo­gatja. Az egyik a függetlenek 20 tagú csoportja - a csoport nem teljesen független, itt tömörülnek a jobboldali ellenzéki pártok képviselői, a hidas Agócs Attila, valamint a Lunter kö­rüli független regionális politikusok, valamint más függetlenek. A másik frakció a 17 tagot számláló Smer­­klub, a harmadik pedig az öttagú MKP-ffakció. A múlt pénteki testü­leti ülésen azonban finoman szólva sem jött össze az együttműködés - egymásnak feszült ugyanis a függet­lenek csoportja, és a Smer-MKP tan­dem, melyet a helyi sajtó nem for­mális koalícióként kezel. A testület az első akadályt sem tud­ta átugrani: a költségvetés módosítá­sa ugyanis rögtön el is bukott. Az anyag számolt egy 200 ezer eurós médiabüdzsével, melyet a megyei lap kiadására fordítottak volna, va­lamint kiszélesítette volna Lunter jogköreit az egyes költségvetési té­telekkel kapcsolatban. A Smer és az MKP-ffakció azonban nem szavazta meg a kompetenciákat. A költség­­vetési módosítás elhasalása után pe­dig váratlan dolog következett: a függetlenek vezetője, Mikulás Pál visszavonta a bizottságok kialakítá­sáról szóló beteljesztést, majd Lun­ter is így tett az alelnökökről szóló anyaggal. Ezután hosszas huzavona alakult ki a tárgyalási rendről, ki, mi­kor és mit vonhat vissza, egy ponton pedig a Smer, az MKP és a nem be­sorolt képviselők egy része ki is vo­nult az ülésteremből. Ki a bűnbak? Agócs Attila, a Híd függetlenek között ülő képviselője szerint az kü­lönösen fájdalmas, hogy elbukott a költségvetés módosítása, mivel sür­gős útfelújítások, tetőjavítások és ha­sonló munkálatok tolódnak el, még közbeszerzés szintjén sem tudnak el­indulni. Szerinte Lunternek meg kel­lene kapnia a 200 ezer eurós médi­abüdzsét és a költségvetési kompe­tenciákat, hiszen ezek Vladimír Manka korábbi megyefonöknek is megvoltak. Juhász Péter, az MKP frakciójának vezetője is azt mondja, hogy a költ­ségvetés módosítását mihamarabb el kell fogadni, hogy elinduljanak a sür­gős munkálatok. A médiabüdzsét és az elnöki kompetenciák kibővítését is el tudja fogadni, azonban Manka és Lunter helyzetét alapvetően másnak látja. „Kétszer nem lép az ember ugyanabba a folyóba” -jegyezte meg. A probléma azonban szerinte ott van, a Lunter-függetlenek nem is tárgyal­tak az MKP-val és a Smerrel a médi­abüdzsé és a kompetenciák kérdésé­ről, hanem elkészítettek egy anyagot, és ezt akarták véleményeztetni a két másik frakcióval. „200 ezer euró azonban nem kis pénz, és a kompe­tenciák is szélesek - ezek olyan dol­gok amiről tárgyalnunk kell, mind­azoknak, akik támogatják Luntert” - mondta Juhász. A titokzatos paktum Az általunk megszólaltatott régiós politikusok egyébként nem is igazán tudják megfogalmazni, miért áll fenn ez a tárgyalásképtelenség a frakciók között. Ágócs Attila azt mondja, a három tábor valójában kettő, és a 20- as Lunter-csapat, valamint a Smer és az MKP 22 képviselője között azon (Somogyi Tibor felvétele) megy a huzavona, ki lesz az erő­sebb. Emlékeztet, utóbbi két frakció még decemberben valamiféle titok­zatos paktumot kötött a tárgyaláso­kon való közös fellépésről, ám úgy tűnik, a megállapodás már túlmutat ezen, hiszen együtt cselekednek: együttesen tartózkodtak a költség­­vetési szavazásnál, együtt is vonul­tak ki a teremből. Juhász szerint azonban erről nincs szó: az összefogás nem formális, az, hogy a testületi ülésen közösen lép­tek fel (és vonultak ki), nem volt meg­beszélt dolog, és tulajdonképpen a függetlenek hajszolták őket bele eb­be. „Mindkét frakcióval szemben ugyanazt követték el: nem kérdez­ték meg a véleményünket” - mond­ta. Szerinte a függetlenek annak el­lenére gondolják úgy, hogy a döntés az ő kezükben van, hogy belső fe­szültségekkel küzdenek, rendezetle­nek, és kifelé sem mutatnak egyértelmű képet. Le kell higgadni Csúsz Péter, az MKP besztercebá­nyai kerületi elnöke hasonlóan érvelt, de rámutatott még egy dologra, ami indokolja ezt a furcsa, „van is, nincs is” Smer-MKP együttműködést. El­mondása szerint ugyanis a Smer és az MKP képviselőinek döntő többsége újraválasztott képviselő, ismerik egymást, és tudnak tárgyalni. A füg­getlenek több mint fele azonban újonc. Ugyanezt említette Agócs is: szerinte a régi képviselők mintha azt akarnák megmutatni az új aknak, hogy sokkal kompetensebbek náluk. Azt azonban minden politikus megjegyezte, ideje lesz elkezdeni dolgozni. A legközelebbi rendes testületi ülés márciusban lesz, de úgy tűnik, rendkívüli ülésre - melyen a költségvetésről szavazhatnak majd a képviselők - már februárban sor ke­rülhet. „Mindenkinek van egy el­képzelése arról, hogyan kellene tá­mogatni Luntert. A bizalmatlanság és aggodalom ellenére itt az ideje, hogy mindenki lehiggadjon. Át kell esni a gyerekbetegségeken” - mondta Csúsz, aki ugyan nem került be a testületbe, de ő töltheti majd be azt az elnöki megbízotti posztot, melyet az MKP a megegyezés sze­rint az alelnöki hely helyett kap majd. Ha a testület megszavazza, feladatul kaphatja például a határon túli kapcsolatok fejlesztését, vagy épp a déli járások ügyeit - ponto­sabbat azonban erről a posztról még nem tudni. Agócs is azt mondja, valószínűleg lehiggadnak majd a kedélyek. „Nem hinném, hogy ez a feszültség fenn­marad, így nagyon nehéz lenne működni” —jegyezte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom