Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-29 / 23. szám
KULTÚRA 2018. január 29.1 www.ujszo.com Márciusban mutatják be a Vándorszínészeket Budapest. Március 8-án kerül a magyar mozikba Sándor Pál Vándorszínészek című legújabb, az 1800-as évek első felében játszódó kosztümös filmje, amely egy színtársulat utazásának humorral és iróniával átszőtt történetét meséli el. A Bohóc a falon, a Régi idők focija, a Ripacsok, a Szerencsés Dániel és a Miss Arizona című alkotások rendezőjének új filmjében egy maroknyi vándorszínész játéka dühös verekedést robbant ki. A kavarodásban egy fiatal katona is beszáll a verekedésbe, majd miután emiatt bujdosni kényszerül, a társulat befogadja és együtt zötykölődnek faluról falura Pest felé. A történet azonban számos fordulatot tartogat még nemcsak az ifjú katona, de a színészgárda számára is - olvasható a film forgalmazójának közleményében. A forgatás több évszakon keresztül tartott és több mint 30 helyszínen rögzítették az egyes jeleneteket. A témaválasztásról a rendező korábban elmondta, hogy egy súgó naplója alapján írták az 1840-es évekelejénjátszódó film forgatókönyvét. A történet néhány mániákus, tehetséges emberről szól, akik elindulnak Pest felé, hogy a kőszínházba keveredjenek - ázva-fázva, éhezve, mindent odaadva, egymás között megtapasztalva az árulást, a szerelmet, a barátságot. A forgatókönyv csaknem ötéves munka eredménye, eközben producerként egy játék- és egy dokumentumfilmet is készített. „Amikor úgy éreztem, hogy most már nem bírok magammal mint filmrendező, akkor leültünk, előbb Szekér Andrással, később Péterfy Gergellyel és megírtuk a forgatókönyvet közösen” - mondta. A film főbb szerepeiben Martinovics Dorina, Mohai Tamás, Gáspár Sándor, Hegedűs D. Géza, Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter, ifj. Vidnyánszky Attila és Kovács Krisztián láthatók. Az operatőr Garas Dániel. (MTI) RÖVIDEN Megnyílt a kultúra európai óve Leeuwarden. Zenészek és mesemondók estjével nyílt meg a kultúra európai éve a hollandiai Leeuwardenben. A Friesland tartomány fővárosa szombat óta Európa Kulturális Fővárosa. 2018-ban a másik európai kulturális főváros a máltai Valetta. Szombat este Leeuwardenből hatalmas koncertteremet varázsolt több száz zenész és énekes. Az évad alkalmából több száz eseményt terveznek, egyebek mellett olyan kérdésekkel is foglalkoznak majd, mint a szegénység, az idősödés és az éghajlatváltozás. „Megmutatjuk, hogy a kultúra lehet a változás eszköze” —emelte ki Claudia Woolgar, a kulturális program igazgatója. Leeuwarden az évad alatt mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére törekszik. (MTI) A festő utolsó levelének útja A Loving Vincent, a világ első festményfilmje Van Gogh halálának körülményeit kutatja TALLÓSI BÉLA Azok lelik kedvüket a Loving Vincent című filmben, akik rajonganak Van Gogh művészetóért, és akik szeretik az animációs technikával elmesélt történeteket. Ez az egész estés animációs film látványban egászen különleges: Vincent Van Gogh festményeinek textúráját idéző kockákon követhetünk nyomon egy sztorit, amely a festőóriás titkait kutatja. Ilyen technikával, ilyen vizuális megoldással, ilyen festői képi világgal még nem készült animáció: az angol Hugh Welchman és felesége, a lengyel Dorota Kobiela műhelyéből kikerült film Van Gogh festői stílusát idéző kockákból építkezik. Az alkotók a festészetet és a filmet házasítva varázslatos művel rukkoltak elő, nem véletlen, hogy a Loving Vincent bekerült a műfaj Oscar-várományosainak mezőnyébe. Előbb Van Gogh egyes festményeit alapul véve élő szereplőkkel leforgatták a filmet, majd a rögzített képeket, jeleneteket hat évig tartó szenzációs munkával több mint száz festőművész kockánként olaj festékkel átfestette. Ennek köszönhetően a filmvásznon lassú átfolyással, vibráló dinamikával, pompázatos színekkel éled, elevenedik meg a posztimpresszionizmus Van Gogh élettörténetének rejtélyes epizódjaival, érzékeltetve a festő vásznait, alakjait és a helyszíneket, melyeket megörökített. A festményfilm története egy évvel Van Gogh halála után játszódik. Jopseph Roulin, az arles-i postamester, akit a festő barátjának is tartott, arra kéri a fiát, Armandot, hogy keresse meg Vincent testvérét, Theó-t, és kézbesítse neki a festő utolsó levelét. Armand, a sárga felöltős férfi elindul azokra a helyszínekre, ahol a festő utolsó éveit töltötte. Találkozik a mester egykori ismerőseivel, akiknél a fivér holléte felől érdeklődik. A múltban kutakodva sok mindent megtud Van Gogh baráti köréről, a Armand a Van Goghhoz közel állók vallomásai alapján úgy véli, a festő nem öngyilkos lett (Fotó: Continental film) testvéréről, aki a festőt anyagilag támogatta, de Armand a prostituáltnak ajándékozott levágott fűiről is megpróbálja kideríteni a valóságot. Kiderül, a levelet nem kézbesítheti a címzettnek, mert Theo is elhunyt. Armandot azonban magával ragadja mindaz, amit a halott festő halálának körülményeiről megtud. Egyre erősebb benne a gyanú, hogy a labilis lelkiállapotú festő nem öngyilkos lett, hanem valaki rálőtt - nyomozásba kezd, s a film ezzel átfordul a krimi műfajába. Egy Van Goghról szóló moziból - még ha a halála után játszódik is - természetesen kihagyhatatlanok a legfontosabb életrajzi motívumok: az angol-lengyel rendezőpáros ezeket a múltba visszalépő, beékelt flashbackekben mondja el - fekete-fehér képekre átfordítva az Armandnak a festő életéről, kapcsolatairól, munkájá-FILMKOCKA Loving Vincent ■ Szlovák dm: S láskou Vincent ■ Angol-lengyel anim. film, 2017, 95 perc ■ Rendező: Dorota Kobiela, Hugh Welchman ■ Forgatókönyvíró: Jacek Dehnel, Dorota Kobiela, Hugh Welchman ■ Operatőr: Tristan Oliver, Lukasz Zal ■ Zene: Clint Mansell A film előzetesét megnézhetik i|| az ujszo.com-on. ról, festésmódszeréről vallók szóbeli közlését. A levél kézbesítésére megkért férfit a festőhöz közel állók sokszor ellentétes tartalmú állításai nyomozásra késztetik. Beleveti magát, hogy feltálja az (ön)gyilkosság körülményeit, amihez előbb meg kell állapítania, kitől származott a fegyver, amely a halálos sérülést okozta. A tét a filmben - és Armand szemében innentől - az: ha nem öngyilkosság történt, akkor ki lőtt rá a festőre, s a két nap alatt, amíg haldoklóit, miért nem árulta el a támadója nevét. Ez a nyomozás a Loving Vincent legizgalmasabb, legsejtelmesebb része, még úgy is képes felkelteni a kíváncsiságot, hogy tudjuk, nem ebből a filmből fog kiderülni az, amit a mai napig homály fed. A történetmesélés módjában több ponton is hagy maga után hiányérzetet a Loving Vincent: helyenként túlbeszéltnek tűnnek a dialógusok, a felvezetés pedig vontatottnak hat. Eredetisége, hagyományos ábrázolásmódja azonban - hogy bámulatos, páratlan szépségű kockákban jeleníti meg a Van Gogh-i világot - nem mindennapi filmélményt nyújt. A napokban kezdték el Bodzsár Márk Drakulics elvtárs című szatirikus vígjátékának a forgatását. A képen a Kádár-korszakban játszódó film főszereplői, Nagy Zsolt, Nagy Ervin és Walters Lili a forgatáson a Gyermekvasút fűtőházában. . (MTi-feivótei) Jubilál a Nemzetközi Rovás Alkotóközösség Rozsnyó. Nagyszabású kiállítás nyílik holnap 17 órakor a Rozsnyói Bányászati Múzeumban a Nemzetközi Rovás Alkotóközösség (eNRA) tagjainak műveiből. A 2012-ben létrehozott közösség kiállításán négy Munkácsy-díjas és egy Kössuth-díjas alkotó is vállalta a közös szereplést, ezzel is biztosítva támogatásáról a Rovást. A Nemzetközi Rovás Alkotóközösség immár ötödik alkalommal állít ki a városban, a bányászati múzeummal kötött együttműködésnek köszönhetően. Az alkotóközösség tagjai minden évben sokszínű, változatos technikákat felvonultató alkotásokkal jelentkeznek, a kiállítás összhangját pedig az azonos hullámhossz és az összetartozás igénye teremti meg. Az eNRA kiállításainak anyaga nagyrészt a nemzetközi nyári táborok terméséből áll össze, ám ezúttal, az ötödik, jubileumi kiállítás során a Rovás Alkotóközösség tagjai és a hazai alkotók mellett, mint Szabó Ottó festőművész vagy Zeman Zoltán tervezőgrafikus, olyan neves művészek önálló tárlatát is megtekintheti a közönség, mint Szurcsik József Munkácsy-díjas festőművész, Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, Barabás Márton Munkácsy-díjas festőművész, Dienes Attila Munkácsydíjas szobrászművész, Gaál Tamás Munkácsy-díjas szobrászművész, Nemes László festőművész és Juhász Vica tervezőgrafikus. A neves alkotók személyesen is részt vesznek a holnapi megnyitón. További kiállítók: Ágoston Lóránt, Bott Maya, Borisza József, Bódis Barnabás, Diénes Kinga, Gráf Dóra, Mucza Viktória, Kiss László, Koren András, Orosz Andrea, Ponyiczky Szilvia. A kiállítás kurátora Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója. Quk) 6 1_______
