Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-29 / 23. szám

www.ujszo.com | 2018. január 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Félelemország A mai magyar politika a félelemkeltésen kívül mást nem ismer SZALAY ZOLTÁN Nem szakadt rá az ég a magyar kormányra, és nem állt a feje tetejére minden a magyar poli­tikában, miután a Fidesz elszen­vedte saját „Őszödét”, ahogy az el­lenzék előszeretettel emlegeti azt az ügyet, amely Altusz Kristóf helyet­tes államtitkár egy máltai lapnak adott inteijúja nyomán pattant ki. Magyarország eszerint „titokban” befogadott 1300 menekültet, mi­közben a gigantikus állami propa­gandagépezet az utolsó csavarjáig attól zengett és rázkódott az utóbbi bő két évben, hogy Magyarország a magyaroké, és a határokat hermeti­kusan le kell zárni az idegenek előtt. Alig több mint két hónappal a vá­lasztások előtt a Fidesz leleplező­dött - az ellenzéknek ehhez fogható ziccer már aligha jön össze áprilisig. Az elmúlt napok azonban arra mutattak rá, mindez már későn jött. Hogy magát Orbán Viktort para­­ffazeáljuk, a magyaroknak már annyit hazudtak migránsügyben, hogy alighanem maguk sem tudják, mit higgyenek. A legegyszerűbb a saját zsigeri félelmeiknek hinni, hi­szen megszokták, hogy a félelmei­ket gondosan ápolgatják odafentről is: a kormány szerint a migránsoktól kell rettegni, az ellenzék szerint pe­dig a rájuk köszöntő diktatúrától. Biztatást nem kapnak. Azt senki nem mondja nekik, álljanak ki ma­gukért és az embertársaikért. A mai magyar politika a félelemkeltésen kívül más hívószót nem ismer. Az ellenzék tulajdonképpen csapdahelyzetbe került. Kiderült ugyanis, hogy a kormány mégsem annyira kegyetlen, mint ahogy ezt az elmúlt években állította magáról, hiszen menedéket nyújtott 1300 rá­szorulónak. Az ellenzéknek ezért­­ha következetes akar maradni - hangosan meg is kellene dicsérnie a kormányt, amellett persze, hogy el­ítélné azt a hazugsághadjáratot, amelyet szakadatlanul, az adófize­tők pénzéből folytatott. Ez azonban - azaz hogy az ellenzék elismerje, a kormány ezúttal helyesen cseleke­dett - nyilvánvalóan csökkentené a botrány súlyát, így az ellenzék szá­mára vállalhatatlan. így aztán az el­lenzék ismét következetlenné és még hiteltelenebbé válik. A Jobbik pedig, amely a demokratikus ellen­zék vezetőjének pozíciójába ké­­redzkedett, máris visszatért korábbi önmagához, amikor a kormányt el­sősorban a menekültek befogadása, és nem annak elleplezése miatt os­torozta. Vona Gábor szombati kampánynyitó beszédében kiemel­te, ami jó, azt meg kell tartani az Orbán-érából, például „Magyaror­szág megvédését” is. Azaz: már megint ugyanott vagyunk, a félel­met senki nem próbálja meg felszá­molni, csak a maga oldalára állítani. Pedig ki kell mondani: igenis, a magyar kormány dicséretet érde­mel. Kellemes csalódás, hogy Or­­bánék mégsem annyira kegyetlenek tettekben, mint szavakban. Ezt már csak azért is jó tudni, mert Magyar­­ország miniszterelnökét a követke­ző években is Orbán Viktornak fogják hívni, ez a mostani leleple­ződés nem fogja megbuktatni a Fi­deszt, hiszen a propagandagépezet tovább teszi a dolgát, s bár a kor­mány kommunikációja ezúttal kissé elbizonytalanodott, az átlagos vá­lasztó ezt alig fogja észrevenni. Megtudtuk tehát, Orbánék képesek a helyes emberi cselekedetekre, csak képtelenek ezt bevallani. Ami tulajdonképpen érthető is, hiszen nagyon úgy néz ki, az ilyesmire egyszerűen nincs választói kereslet - a magyarországi politikai kom­munikációban értelmezhetetlenné vált minden, ami nem a félelemkel­tésről szól, mindkét oldalon. így a fő kérdés igazából az lesz, a befo­gadott 1300 ember életét nem teszi­­e tönkre a továbbiakban a tőlük való rettegésre felépített propaganda­monstrum. (Cartoon izer) Végre elárulta a főpap, miért van aszály Mi több, „részben" a földren­géseket is ugyanaz okozza, mint a vízhiányt. Az egyik vezető iráni hittudós be­jelentette, a vallástól való elfordulás a vízhiány oka az iszlám köztársa­ságban. „Akkor jelentkeznek száraz­ságok, amikor az emberek nem hisz­nek többé a vallási értékekben” - je­lentette ki Dzsafar Szobáni ajatollah. Szobáni egyenes kapcsolatot vélt felfedezni az eső és a vallási érte­lemben vett „tisztaság” között. Az ajatollah megjegyezte: az összefüg­gést a Korán és az iszlám elbeszélé­sek is többször megemlítik. Még akkor is az ez igazság, ha nem lehet laboratóriumban bizonyítani -szögezte le a vallástudós, miután Reza Ardakanian energiaügyi mi­niszterrel találkozott. Irán egy ideje súlyos vízhiánnyal küzd. Isza Kalantári környezetvé­delmi ügyekért felelős alelnök is­mételten figyelmeztetett: az ország szárazság elébe néz, és takarékos­kodni kell a vízzel. Kalantári az aja­­tollahhal ellentétben úgy látja, hogy a vízhiány oka főként a mezőgazda­­sági területek pazarló öntözése, va­lamint a gyárak nem megfelelő he­lyekre telepítése. Az iráni klérus emellett úgy tartja, hogy a társadalmi erkölcstelenség nemcsak aszályt okozott, hanem „részben” az országot érő sok föld­rengés kiváltó oka is. Haszan Róháni iráni elnök ezután figyelmezette az ország síita musz­­lim papságát, kijelentéseivel azt kockáztatja, hogy a fiatal generáci­ók nem fogják támogatni az iráni iszlám köztársasági rendszert. Úgy fogalmazott, éppen az ilyen kijelen­tések miatt veszíthetik el a fiatalok vallási értékrendszerüket. Róháni a december végén kirob­bant kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban korábban elmondta: a tömeges tiltakozásokon utcákra vo­nuló fiatal irániak elégedetlensége nem pusztán a gazdasági kérdésekre vonatkozik, azt is mutatja, nem haj­landóak többé alávetni magukat egy elöregedő elit életmódjának és né­zeteinek. (MTI) Zeman elnök utolsó esete SIDÓH. ZOLTÁN Alázatosabb, kevésbé magabiztos és arrogáns akarok lenni, s nagyobb tiszteletet szeretnék tanúsítani mások véleménye iránt - nyilatkozta újraválasztása után Milos Zeman cseh köztársasági elnök, majd egy perccel később szinte az agyagba döngölte az őt kérdező újságírónőt, sőt, a lap tulajdonosának, egy közismert nagyvállalkozónak is bevitt néhány mélyütést. Később az államfő stábjában alaposan lerészegedő, orvosi ápolásra szoruló hívét fotózó újságírók már szó szerint kaptak néhány pofont a szervezőktől. Ez a méltán életszagú történet jól adja vissza a cseh politikában már 1990-től szereplő, többször is kulcsfontosságú pozíciót betöltő Zeman vonásait: egyrészt jól idézhető, esetenként szórakoztató mondatokkal sziporkázik, másrészt az alkohol elválaszthatatlan társa, végezetül pilla­natokon belül beviszi a találatot vélt vagy valós politikai ellenfeleinek, valamint az újságíróknak. Minek köszönhető mégis a korántsem biztosra vett győzelme? Nem vitás, hogy a néplélekhez jóval közelebb áll a bodor füstfelhőket eregető, kedélyesen söröző, becherovkázó, könnyen megjegyezhető, a populiz­­mus húijait is ügyesen pengető mondataival brillírozó Zeman, mint elő­ző kihívója, Karel Schwarzenberg főnemes, vagy mostani vetélytársa, az akadémia világából érkező, sima modorú Jirí Drahos. A cseh politika dinoszaurusza mindig időben vette elő a legerősebb tromfot, 2013-ban a németellenes kártyát, most pedig a menekültkér­dést. Csehországot teljességgel elkerülte a 2015-ben kirobbant mene­kültválság, mégis sok pontot lehet gyűjteni az idegenellenes szólamok­kal. Cseh sajátosság, hogy ezt kombinálni lehet némi németellenes éllel is, nem véletlen, hogy a Szudéta-vidék, ahonnan a második világháború után milliószámra telepítették ki a németeket, döntően Zemanra szava­zott. Megemlíthetjük még a társadalom megosztottságát is, a lecsúszás­tól félők, a félperifériára sodródók inkább a magukhoz közelebb álló je­lenlegi államfőt részesítették előnyben, míg a nagyvárosok polgársága, főleg Prága és vonzáskörzete pedig a nyugatias stílust jobban közvetítő Drahosra szavazott. Nem vitás, a kormányalakítással bajlódó Andrej Babisnak jól jött Ze­man újabb sikere. Most több időt kap a parlamenti többség összetákolá­­sára, hiszen az ellenjelölt győzelme esetén alaposan beszűkült volna a mozgástere. Másrészt jó, ha tudatosítja a milliárdos politikus, hogy Ze­man immár nem szorul pártja, az ANO híveinek voksára. Elég riasztó, hogy a Hradzsin régi-új urának támogatói holdudvarában felbukkant Tomio Okamura, az idegenellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke, akit a végén még rátukmálhat a további 23 képviselő tá­mogatását kétségbeesetten kereső Babisra. Ezzel eljutottunk Zeman politikai kisugárzásának határáig. Az állam­fő egyre súlyosabb egészségi problémái miatt várhatóan már kevés kül­földi utat vállal a következő öt évben, nyugatellenes és oroszbarát pat­ronjait már ellőtte, legfeljebb egy-egy újabb aranyköpés érdekében új­racsomagolhatja. Viszont ha populista, az unióval szembemenő kabinet összeállítását támogatja, akkor azzal rossz szolgálatot tesz országának, mi több, Szlovákia belpolitikáját is negatív irányban befolyásolhatja. Milos Zeman a kezdetekkor, a rendszerváltás után határozottan pozitív szerepet töltött be, képzett közgazdászként nem vitte országát gazdasági zsákutcába, életet lehelt a szociáldemokrata pártba. Az utóbbi években azonban már határozottan leszálló ágba került, nézetei egyre vállalha­­tatlanabbak. A diadalokat, bukást, pártjának árulását, sőt a hosszabb visszavonulást is megélt politikus az utolsó megállóhoz ért. Ha egészsé­ge is engedi, 2023 márciusáig marad a Hradzsinban, addig Zeman elnök még számos meglepő vagy szórakoztató húzást, kijelentést tehet. De lassan eljut az utolsó esetig, s csak rajta múlik, hogy amikor leereszkedik a politikai függöny, diszkrét taps vagy füttykoncert kíséri-e távozását. FIGYELŐ Baklövés Babiisal Milog Zeman cseh államfő újra­választása után továbbra is meg fogja osztani a társadalmat, és el­távolítja Csehországot a Nyugat­tól - véli a cseh kommentárok többsége, politikai tevékenységét a következő években csak várha­tóan rosszabbodó egészségi álla­pota fogja korlátozni. Zeman „tá­maszkodhatott a cseh társadalom jelentős részének frusztráltságára, bravúrosan vette a kampány utol­só szakaszát, és nem volt elég erős kihívója” - véli a Hospodáfské noviny. A szabad választás eredménye nem kérdőjelezhető meg, de érde­mes elgondolkodni rajta - írta a Právo napilap. Úgy látja, Zeman hívei úgy érzik, a világ megfeled­kezett róluk, minden csak a gaz­dag, a sikeres, a gyakran tőlük na­gyon is eltérő emberek körül fo­rog, és ők mintha más bolygóról lennének. Éppen ez ellen tiltakoz­va döntöttek úgy, hogy olyan em­ber maradjon a Hradzsinban, aki egy közülük. „Az eredményről az ANO mozgalom hívei döntöttek, mert nem akarták, hogy Andrej Babisnak még bonyolultabb lé­gy en a kormányalakítás”—teszi hozzá a lap, amely szerint Jirí Drahos sorsdöntő hibát követett el, amikor azt hangsúlyozta, ő nem adna kormányalakítási megbíza­tást Babisnak. A Lidové noviny, amely Babis tulajdonában van, azt állítja, hogy a megerősödött Zeman a jövőben még határozottabban szól majd bele a kormányalakításba. „Ze­man szimpátiája Tomio Okamura és a kommunisták irányában még sok gondot okozhatnak Babisnak, aki legszívesebben a Polgári De­mokratikus Párttal alakítaná meg új kormányát” - írja lap. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom