Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-29 / 23. szám
www.ujszo.com | 2018. január 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Félelemország A mai magyar politika a félelemkeltésen kívül mást nem ismer SZALAY ZOLTÁN Nem szakadt rá az ég a magyar kormányra, és nem állt a feje tetejére minden a magyar politikában, miután a Fidesz elszenvedte saját „Őszödét”, ahogy az ellenzék előszeretettel emlegeti azt az ügyet, amely Altusz Kristóf helyettes államtitkár egy máltai lapnak adott inteijúja nyomán pattant ki. Magyarország eszerint „titokban” befogadott 1300 menekültet, miközben a gigantikus állami propagandagépezet az utolsó csavarjáig attól zengett és rázkódott az utóbbi bő két évben, hogy Magyarország a magyaroké, és a határokat hermetikusan le kell zárni az idegenek előtt. Alig több mint két hónappal a választások előtt a Fidesz lelepleződött - az ellenzéknek ehhez fogható ziccer már aligha jön össze áprilisig. Az elmúlt napok azonban arra mutattak rá, mindez már későn jött. Hogy magát Orbán Viktort paraffazeáljuk, a magyaroknak már annyit hazudtak migránsügyben, hogy alighanem maguk sem tudják, mit higgyenek. A legegyszerűbb a saját zsigeri félelmeiknek hinni, hiszen megszokták, hogy a félelmeiket gondosan ápolgatják odafentről is: a kormány szerint a migránsoktól kell rettegni, az ellenzék szerint pedig a rájuk köszöntő diktatúrától. Biztatást nem kapnak. Azt senki nem mondja nekik, álljanak ki magukért és az embertársaikért. A mai magyar politika a félelemkeltésen kívül más hívószót nem ismer. Az ellenzék tulajdonképpen csapdahelyzetbe került. Kiderült ugyanis, hogy a kormány mégsem annyira kegyetlen, mint ahogy ezt az elmúlt években állította magáról, hiszen menedéket nyújtott 1300 rászorulónak. Az ellenzéknek ezértha következetes akar maradni - hangosan meg is kellene dicsérnie a kormányt, amellett persze, hogy elítélné azt a hazugsághadjáratot, amelyet szakadatlanul, az adófizetők pénzéből folytatott. Ez azonban - azaz hogy az ellenzék elismerje, a kormány ezúttal helyesen cselekedett - nyilvánvalóan csökkentené a botrány súlyát, így az ellenzék számára vállalhatatlan. így aztán az ellenzék ismét következetlenné és még hiteltelenebbé válik. A Jobbik pedig, amely a demokratikus ellenzék vezetőjének pozíciójába kéredzkedett, máris visszatért korábbi önmagához, amikor a kormányt elsősorban a menekültek befogadása, és nem annak elleplezése miatt ostorozta. Vona Gábor szombati kampánynyitó beszédében kiemelte, ami jó, azt meg kell tartani az Orbán-érából, például „Magyarország megvédését” is. Azaz: már megint ugyanott vagyunk, a félelmet senki nem próbálja meg felszámolni, csak a maga oldalára állítani. Pedig ki kell mondani: igenis, a magyar kormány dicséretet érdemel. Kellemes csalódás, hogy Orbánék mégsem annyira kegyetlenek tettekben, mint szavakban. Ezt már csak azért is jó tudni, mert Magyarország miniszterelnökét a következő években is Orbán Viktornak fogják hívni, ez a mostani lelepleződés nem fogja megbuktatni a Fideszt, hiszen a propagandagépezet tovább teszi a dolgát, s bár a kormány kommunikációja ezúttal kissé elbizonytalanodott, az átlagos választó ezt alig fogja észrevenni. Megtudtuk tehát, Orbánék képesek a helyes emberi cselekedetekre, csak képtelenek ezt bevallani. Ami tulajdonképpen érthető is, hiszen nagyon úgy néz ki, az ilyesmire egyszerűen nincs választói kereslet - a magyarországi politikai kommunikációban értelmezhetetlenné vált minden, ami nem a félelemkeltésről szól, mindkét oldalon. így a fő kérdés igazából az lesz, a befogadott 1300 ember életét nem teszie tönkre a továbbiakban a tőlük való rettegésre felépített propagandamonstrum. (Cartoon izer) Végre elárulta a főpap, miért van aszály Mi több, „részben" a földrengéseket is ugyanaz okozza, mint a vízhiányt. Az egyik vezető iráni hittudós bejelentette, a vallástól való elfordulás a vízhiány oka az iszlám köztársaságban. „Akkor jelentkeznek szárazságok, amikor az emberek nem hisznek többé a vallási értékekben” - jelentette ki Dzsafar Szobáni ajatollah. Szobáni egyenes kapcsolatot vélt felfedezni az eső és a vallási értelemben vett „tisztaság” között. Az ajatollah megjegyezte: az összefüggést a Korán és az iszlám elbeszélések is többször megemlítik. Még akkor is az ez igazság, ha nem lehet laboratóriumban bizonyítani -szögezte le a vallástudós, miután Reza Ardakanian energiaügyi miniszterrel találkozott. Irán egy ideje súlyos vízhiánnyal küzd. Isza Kalantári környezetvédelmi ügyekért felelős alelnök ismételten figyelmeztetett: az ország szárazság elébe néz, és takarékoskodni kell a vízzel. Kalantári az ajatollahhal ellentétben úgy látja, hogy a vízhiány oka főként a mezőgazdasági területek pazarló öntözése, valamint a gyárak nem megfelelő helyekre telepítése. Az iráni klérus emellett úgy tartja, hogy a társadalmi erkölcstelenség nemcsak aszályt okozott, hanem „részben” az országot érő sok földrengés kiváltó oka is. Haszan Róháni iráni elnök ezután figyelmezette az ország síita muszlim papságát, kijelentéseivel azt kockáztatja, hogy a fiatal generációk nem fogják támogatni az iráni iszlám köztársasági rendszert. Úgy fogalmazott, éppen az ilyen kijelentések miatt veszíthetik el a fiatalok vallási értékrendszerüket. Róháni a december végén kirobbant kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban korábban elmondta: a tömeges tiltakozásokon utcákra vonuló fiatal irániak elégedetlensége nem pusztán a gazdasági kérdésekre vonatkozik, azt is mutatja, nem hajlandóak többé alávetni magukat egy elöregedő elit életmódjának és nézeteinek. (MTI) Zeman elnök utolsó esete SIDÓH. ZOLTÁN Alázatosabb, kevésbé magabiztos és arrogáns akarok lenni, s nagyobb tiszteletet szeretnék tanúsítani mások véleménye iránt - nyilatkozta újraválasztása után Milos Zeman cseh köztársasági elnök, majd egy perccel később szinte az agyagba döngölte az őt kérdező újságírónőt, sőt, a lap tulajdonosának, egy közismert nagyvállalkozónak is bevitt néhány mélyütést. Később az államfő stábjában alaposan lerészegedő, orvosi ápolásra szoruló hívét fotózó újságírók már szó szerint kaptak néhány pofont a szervezőktől. Ez a méltán életszagú történet jól adja vissza a cseh politikában már 1990-től szereplő, többször is kulcsfontosságú pozíciót betöltő Zeman vonásait: egyrészt jól idézhető, esetenként szórakoztató mondatokkal sziporkázik, másrészt az alkohol elválaszthatatlan társa, végezetül pillanatokon belül beviszi a találatot vélt vagy valós politikai ellenfeleinek, valamint az újságíróknak. Minek köszönhető mégis a korántsem biztosra vett győzelme? Nem vitás, hogy a néplélekhez jóval közelebb áll a bodor füstfelhőket eregető, kedélyesen söröző, becherovkázó, könnyen megjegyezhető, a populizmus húijait is ügyesen pengető mondataival brillírozó Zeman, mint előző kihívója, Karel Schwarzenberg főnemes, vagy mostani vetélytársa, az akadémia világából érkező, sima modorú Jirí Drahos. A cseh politika dinoszaurusza mindig időben vette elő a legerősebb tromfot, 2013-ban a németellenes kártyát, most pedig a menekültkérdést. Csehországot teljességgel elkerülte a 2015-ben kirobbant menekültválság, mégis sok pontot lehet gyűjteni az idegenellenes szólamokkal. Cseh sajátosság, hogy ezt kombinálni lehet némi németellenes éllel is, nem véletlen, hogy a Szudéta-vidék, ahonnan a második világháború után milliószámra telepítették ki a németeket, döntően Zemanra szavazott. Megemlíthetjük még a társadalom megosztottságát is, a lecsúszástól félők, a félperifériára sodródók inkább a magukhoz közelebb álló jelenlegi államfőt részesítették előnyben, míg a nagyvárosok polgársága, főleg Prága és vonzáskörzete pedig a nyugatias stílust jobban közvetítő Drahosra szavazott. Nem vitás, a kormányalakítással bajlódó Andrej Babisnak jól jött Zeman újabb sikere. Most több időt kap a parlamenti többség összetákolására, hiszen az ellenjelölt győzelme esetén alaposan beszűkült volna a mozgástere. Másrészt jó, ha tudatosítja a milliárdos politikus, hogy Zeman immár nem szorul pártja, az ANO híveinek voksára. Elég riasztó, hogy a Hradzsin régi-új urának támogatói holdudvarában felbukkant Tomio Okamura, az idegenellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke, akit a végén még rátukmálhat a további 23 képviselő támogatását kétségbeesetten kereső Babisra. Ezzel eljutottunk Zeman politikai kisugárzásának határáig. Az államfő egyre súlyosabb egészségi problémái miatt várhatóan már kevés külföldi utat vállal a következő öt évben, nyugatellenes és oroszbarát patronjait már ellőtte, legfeljebb egy-egy újabb aranyköpés érdekében újracsomagolhatja. Viszont ha populista, az unióval szembemenő kabinet összeállítását támogatja, akkor azzal rossz szolgálatot tesz országának, mi több, Szlovákia belpolitikáját is negatív irányban befolyásolhatja. Milos Zeman a kezdetekkor, a rendszerváltás után határozottan pozitív szerepet töltött be, képzett közgazdászként nem vitte országát gazdasági zsákutcába, életet lehelt a szociáldemokrata pártba. Az utóbbi években azonban már határozottan leszálló ágba került, nézetei egyre vállalhatatlanabbak. A diadalokat, bukást, pártjának árulását, sőt a hosszabb visszavonulást is megélt politikus az utolsó megállóhoz ért. Ha egészsége is engedi, 2023 márciusáig marad a Hradzsinban, addig Zeman elnök még számos meglepő vagy szórakoztató húzást, kijelentést tehet. De lassan eljut az utolsó esetig, s csak rajta múlik, hogy amikor leereszkedik a politikai függöny, diszkrét taps vagy füttykoncert kíséri-e távozását. FIGYELŐ Baklövés Babiisal Milog Zeman cseh államfő újraválasztása után továbbra is meg fogja osztani a társadalmat, és eltávolítja Csehországot a Nyugattól - véli a cseh kommentárok többsége, politikai tevékenységét a következő években csak várhatóan rosszabbodó egészségi állapota fogja korlátozni. Zeman „támaszkodhatott a cseh társadalom jelentős részének frusztráltságára, bravúrosan vette a kampány utolsó szakaszát, és nem volt elég erős kihívója” - véli a Hospodáfské noviny. A szabad választás eredménye nem kérdőjelezhető meg, de érdemes elgondolkodni rajta - írta a Právo napilap. Úgy látja, Zeman hívei úgy érzik, a világ megfeledkezett róluk, minden csak a gazdag, a sikeres, a gyakran tőlük nagyon is eltérő emberek körül forog, és ők mintha más bolygóról lennének. Éppen ez ellen tiltakozva döntöttek úgy, hogy olyan ember maradjon a Hradzsinban, aki egy közülük. „Az eredményről az ANO mozgalom hívei döntöttek, mert nem akarták, hogy Andrej Babisnak még bonyolultabb légy en a kormányalakítás”—teszi hozzá a lap, amely szerint Jirí Drahos sorsdöntő hibát követett el, amikor azt hangsúlyozta, ő nem adna kormányalakítási megbízatást Babisnak. A Lidové noviny, amely Babis tulajdonában van, azt állítja, hogy a megerősödött Zeman a jövőben még határozottabban szól majd bele a kormányalakításba. „Zeman szimpátiája Tomio Okamura és a kommunisták irányában még sok gondot okozhatnak Babisnak, aki legszívesebben a Polgári Demokratikus Párttal alakítaná meg új kormányát” - írja lap. (MTI)
