Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-02 / 1. szám

ÍIÖ GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2018. januar 2. www.ujszo.com Tudta? Nem probléma, ha körülmetélt... Egy friss tanulmány szerint mindössze esztétikai különbség van a köriilmetélt vagy érintetlenül hagyott pénisz között, miközben az előbbire még mindig görbe szemmel tekint a férfiak többsége, és létezik a beavatkozással kapcsolatban néhány tévhit is. A pénisz körülmetélésével kapcso­latban a férfiak nagy többsége azon a véleményen van, hogy az úgy jó és az igazi, ahogy a termé­szet adta. A pénisz nagyban meg­határozza a férfiasságot, így a mé­rete is, vagy inkább az pláne, és ha valakit körülmetélnek, arról a többi férfi azt gondolja általában, hogy rövidebb lett. Ma már azt sem hiszik el, hogy a körülmetélés jótékony hatással van az egészség­re. Egy korábbi tanulmány ugyanakkor azt hozta ki, hogy az érinteden pénisz tényleg az igazi, jobb, mert érzékenyebb, mint a körülmetélt, ami szexuális izgatás­nál például kifejezetten jól jöhet. Az is szerepel a tanulmányban, hogy a születésük idején a körül­metélt férfiak folyton arra panasz­kodnak, hogy soha nem fogják megtudni, milyen az élet metélet­­len hímvesszővel, és ez frusztrálja őket, ami nyilván a férfiasságukra sincs épp üdítő hatással. Úgyhogy a körülmetélt pénisz mégsem olyan jó dolog. Némiképp ezt a tanulmányt cá­folja egy új, amelyben 62 férfi vett részt. A csoport egyik fele kö­rülmetélt volt, a másik nem. Kü­lönféle hő- és fajdalomhatásoknak tették ki őket, mert ezekre ugyan­úgy reagál a férfi nemi szerv, mint szexuális érintésre. Az az eredmény született, hogy nincs lé­nyegi különbség a körülmetélt és az érinteden pénisz között: mind­kettő ugyanúgy reagál. Es ez tör­tént, amikor szexuális hatások­nak is kitették őket. A tanul­mány még azt is leszögezi, hogy a fityma, amit körülmetéléskor levágnak, érzékenyen reagál, ha úgy közelednek hozzá, de nem lesz tőle jobb vagy különlegesebb a szex, és a férfiasság mértékét sem befolyásolja. Csak érzékeny, és pont. (nuus.hu) A stressz szerepe az alvászavar kialakulásában Az alvászavar igen gyakori probléma. Nagyban kihat a mindennapi életre. Bár sokszor pszichés ok áll a hátteré­ben, nem ritka, hogy a pajzsmirigy működési zavara te­szi tönkre az éjszakát Alvászavarnak számít ha a problé­ma egy hónapnál tovább is fennáll, valamint ha a zavar a nappali teljesítményre, hangulatra és közérzetre is kihat Ha valaki nem képes elalud­ni, a gondolatai miatt gyak­ran felébred, akkor napköz­ben fokozottan álmossá vá­lik, a koncentrációkészség pedig lényegesen csökken. Ez nemcsak ártalmas, de bal­esetveszélyes is lehet. Bár az alvászavar hátterében leg­többen pszichés okokat sej­tenek, előfordul, hogy az in­gerlékenység és a depresszió csupán következmény. A za­var mögött nemritkán szervi okok állnak, például kardio­lógiai, pulmonológiai, bel­gyógyászán, fül-orr-gégészeti és hormonális problémák. A pajzsmirigy zavarai számta­lan tünetet produkálhatnak, és ezekből az egyik az alvás­zavar. Ha a szerv túl sok hor­mont termel, vagyis túlmű­ködik, akkor az anyagcsere fokozódik, és emiatt az ösz­­szes testi folyamat felpörög. A beteg pulzusa szaporábbá válik, emésztése felgyorsul, menstruációs panaszokkal küzd. Kevésbé tolerálja a meleget, izzad, valamint ide­gessé és stresszessé válik. Ez természetesen komoly hatást gyakorol az alvására is. Nem­csak a szerv abnormális képe miatt fordulhat elő pajzsmi­­rigy-túlműködés, hiszen a probléma autoimmun erede­tű is lehet, ilyen a Graves- Basedow-kór. Ebben az eset­ben figyelemfelhívó jel lehet a beteg szemeinek kidülledé­­se és az emiatt fellépő merev tekintet. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szemben lévő iz­mokat is megtámadják, és gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot és vizenyőt okoz. Az alvászavar mögött húzó­dó hormonális probléma az esetek többségében egyszerű gyógyszeres terápiával orvo­solható, ám szükség esetén izotópos kezelésre szorul a beteg. Ha nagyobb göbök vagy strúma okozza a zavart, a műtéti beavatkozás is in­dokolt lehet. (Budai Alvásközpont) Három szóval adott hírt legszűkebb ba­ráti körének férje, Jirí Menzel, az Oscar­­díjas cseh filmrendező állapotáról Olga Menzelová-Kelymanová. „Hit, remény, szeretet.” Ezt válaszolta a karácsonyi jókí­vánságok özönére, ám most, pár nappal az ünnepek után ő maga egészítette ki a ko­rábbi, hivatalos orvosi jelentést. M int ismeretes: 2017. novem­ber 22-én Jiíí Menzel súlyos, többórás fejmű­téten esett át, amely után mestersé­ges altatásban tartották a prágai köz­ponti katonai kórházban. A Cseh Távirati Iroda szűkszavú jelentésé­ben az állt: a hetvenkilenc éves mes­ter pár nappal korábban tért vissza külföldi szabadságáról, s mivel álla­pota hirtelen leromlott, felesége azonnal kórházba szállíttatta, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Jirí Menzel nem sokat betegeskedett az elmúlt évtizedek során. Egészsé­ges életvitelének köszönhetően kór­házban is csak akkor volt, amikor egy nyári szórakozás során, görkor­csolyázás közben combcsonttörést szenvedett. Abból sem csinált nagy ügyet. Jóval később, már miután teljesen rendbejött, mesélte el, hogy imádott Olinkája biztatására húzott görkorcsolyát a lábára, hogy korával dacolva bebizonyítsa: hetvenévesen is felveszi a versenyt negyven évvel fiatalabb feleségével. Egy rossz lépés következménye lett a törés, felépü lése után azonban kacagva mesélte „így jár az, aki vén fejjel csinos nyok után kajtat.” Aztán sokáig semmi. A baj tői elkerülte. A rendszeres vizsgálatok sem jeleztek szervi el változásokat. Hallása ugyan kez­dett romlani, de baráti körben is mindenki úgy vélte, ez már a korával együtt jár. Idén aztán kisebb egyensúlyzavarok is je­lentkeztek nála, komolyabb bajra azonban senki sem kö­vetkeztetett. Még az orvosai sem. Kapott pár gyógyszert, s ment minden tovább a régi­ben. Nyár végén újabb baleset ér­te. Külföldi pihenése sorár megcsúszott a medence és elszakadt az Achilles-ina. I rögzítővel a lábán kezdett el dol­gozni Kassán, ahol Verdi operáját, a Falstaffot vitte színre, és így bi­cegte végig a Magyar Filmgyár 100. születésnapjára rendezett bu­dapesti ünnepséget, és rögtön másnap a miskolci CineFestet, ahol életműdíjat kapott. De akkor már azt is elárulta: pár hónappal korábban, amikor Mar­tin Sulik A tolmács című, új film­jének címszerepét játszotta, renge­teg gondja volt a szövegtanulással. Mint még soha. Mivel szerepe sze­rint szlovákul és németül kell be­szélnie a filmben, hol ezen, hol azon a nyelven tanulgatta a szöve­gét. De amit este bemagolt, pa­­naszkodta, azt reggelre elfelejtette. „Egyszerűen kiment a fejemből. Minden igyekezetem hiábavaló volt. Szerettem volna felkészülten a kamera elé állni, de újra és újra szembesülnöm kellett az idegesítő ténnyel, hogy nem marad meg a fejemben semmi. Elmondhatada­­nul hálás vagyok a rendezőnek, aki olyan türelmet tanúsított irántam, amilyennel én még nem is talál­koztam a pályán, és a stábnak is köszönettel tartozom, hogy egyet­len rossz ízű megjegyzés nélkül tűrték, hogy többször is miattam kellett újravenni egy-egy jelenetet.” Ma már könnyű arra következtet­ni: ez már egy komolyabb figyel­meztető jel lehetett, amelynek ő sem tulajdonított vészes jelentősé­get. Mint minden gondot az éle­tében, ezt is humorral vette. Ilyen a természete. A legrosszabb hely­zetben sem esik kétségbe. A november 22-i hír mindenkit megdöbbentett. Súlyos fejműtét? Többórás operáció? Életveszélyes állapotban fekszik a kórház inten­zív osztályán? Mesterséges kóma? Meddig? Még mindig? Eltelt ugyanis egy hét, tíz nap, két hét, s ő még mindig mesterséges altatás­ban volt. Részletes információval senki nem szolgált. A kórház hall­gatott. Felesége csak a kórházba szállításáról adott hírt, majd türe­lemre, megértésre kért mindenkit, aki Jirí Menzel állapota iránt ér­deklődött. A cseh lapok, a cseh ke­reskedelmi tévécsatornák is hall­gattak. Heteken át teljes volt a hír­zárlat. Maradt a találgatás. Túl le­het a nehezén? Felébresztették már? Javul az állapota? Beszél? Jár­ni tud? Lát? Hall? Egyáltalán: mi a diagnózis? Miért kellett azonnal műteni? Agydaganat? Jóindulatú? Vagy nagyon nagy a baj? Az első megnyugtató hír az ügynö­kétől jött. „Nem ugrálhatunk örö­münkben, de a helyzet reménykel­tő. Jirka gyógyul, már felkelt az ágy­ból, s ezzel mindenkit meglepett. Kommunikálni, beszélni most még képtelen, egyelőre az sem derült ki, tud-e olvasni, de az orvosok biza­kodnak, apró jelekből következtet­nek javuló állapotára” A szövettani vizsgálatokból már az is kiderült: egy kezeletlen kö­­zépfultő-gyulladás következtében kialakult agyhártyagyulladás okozta a bajt, amelyet szerencsére sikerült megállítani. Olga Menzelová karácsonykor adott hirt Facebook-oldalán férje gyógyulásáról. „Én azt szeretném, ha minden gyorsabban menne, de nem lehet siettetni a gyógyulást. Továbbra is komoly a hely­zet, de remélem, győzni fo­gunk. Már elkezdett be­szélni, de nem mindig értem, mit mond, és segítséggel pár lépést is képes már megtenni. Csak nincs még elég ereje... Egyben remény­kedhetünk: a ne­hezén már túl van, s nyolc­vanadik szü­letésnapján, február 23-án már ezen is ka­cagni fog. Szabó G. László

Next

/
Oldalképek
Tartalom