Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-31 / 25. szám
f RÉG IQ Kelet- és Közép-Szlovákia 2018. január 31., szerda, 21-22. oldal Jakoby Gyula (1903-1985) kassai születésű magyar festőművész, a szlovákiai festészet egyik legjelentősebb alkotója, akit a művészettörténet kassai remeteként is emleget. 1923-ban Krón Jenő kassai szabadiskolájában, majd 1926 és 1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere Réti István volt. A második év után visszatért Kassára, s ettől fogva egészen haláláig itt élt és dolgozott. 1938-tól 1944-ig tagja volta Kazinczy Társaságnak, 1945-től 1949-ig a Svojina, majd 1944-től a Csehszlovákiai Képzőművészek Szövetségének. Művei az összes jelentős szlovákiai közgyűjteményben és némelyik magyar múzeumban is megtalálhatók. Bartusz György az idős mestert megtörtén ábrázoló bronzszobrának gipszváltozata még Jakoby életében, 1980-ban készült. Két évvel később bronzba öntötték, és felállították a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum udvarán. Ezt a szobrot helyezték el aztán az Erzsébet utcában (AI2betina ulica) a Szent Erzsébet-székesegyházhoz közel eső szakaszán, 2000-ben. (Németi Róbert felvételei) Kihalás fenyegeti a Bodrogközben honos mocsári teknőst NÉMETI RÓBERT A Bodrogszerdahely határában lévő Bodrog-holtág közel 3 kilométer hosszú vízfelületé ritka mocsári élővilágnak, köztük a mocsári teknősöknek ad otthont. A fajt a kihalás fenyegeti. BOPROGSZERPAHELY/KASSA Horváth Enikő, a kassai Pavol Józef Safárik Egyetem természettudományi karának doktorandusza elmondta, a Tajba világát és a benne élő teknősöket csak megfelelő emberi beavatkozással lehet megmenteni. A Tajba Nemzeti Természeti Rezervátum közel harminc hektáron terül el, mintegy 3 kilométer hosszú és átlagosan 150 méter széles vízfelülettel. 1966-ban felkerült a védett természeti rezervátumok listájára, de az utóbbi évtizedekben véghezvitt beavatkozások, valamint a klímaváltozás miatt a kiszáradás fenyegeti. Horváth Enikő szerint a mocsári teknősök is veszélyben vannak. „Az elmúlt ötven évben kisebb-nagyobb projekteket indítottak a terület megmentésére. Eleinte nem volt szükség konkrét beavatkozásokra, de az utóbbi öt-tíz évben tapasztalt vízhiány miatt óvintézkedéseket kellett bevezetni. A környező folyómedrek szabályozása után a Tajba vízellátása teljesen megszűnt, medre egyre sekélyebb” - mondta a doktorandusz. A Tajba Nemzeti Természeti Rezervátum megalapításának 50. évfordulójára a Latorca Természetvédelmi Terület, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat, a Fauna Carpatica Polgári Társulás és Bodrogszerdahely önkormányzata találkozót szervezett, hogy megoldást találjanak a Tajba megmentésére. A megbeszélésen szó volt a mocsári teknősök mentését finanszírozó Környezeti Minőség Operatív Program által kínált lehetőségekről is, melyeknek köszönhetően már idén beindulhat a munka. Horváth Enikő szerint a vízellátás visszaállítása mellett nagyon fontos a teknősök állandó megfigyelése is. „Az egyetemmel karöltve figyeljük az állatokat. Tudjuk, mikor bújnak elő, mikor kezdenek el párzani, de feljegyezzük a tojásrakás idejét is. A nyilvántartásból átfogó képet kapunk, melynek köszönhetően konkrét óvintézkedéseket vezethetünk be” - magyarázta. A Tajba jelenlegi állapota miatt a teknősök jóval messzebb raknak fészket, és a kevesebb nyílt homokos terület miatt a tojások nagy veszélyben vannak. „Egyegy fészekben általában 10-12 tojás van, de ha rátalálnak a ragadozók, az összest megeszik. A tojásrakó szezonban, májustól június közepéig mindennap terepen vagyunk. A fészkek helyzetét GPS-szel bemérjük, dróthálóval körbevesszük őket, hogy ne férjenek hozzájuk a ragadozók. Miután a nőstények lerakják a tojásokat, alaposan átvizsgáljuk őket. Vért veszünk tőlük, megmérjük és megszámozzuk őket, ezután pedig rádiófrekvenciás jeladóval követjük a mozgásukat” - magyarázta Horváth Enikő. Mivel a Tajbát mezőgazdasági terület veszi körül, a teknősöket tojásrakás közben is veszély fenyegeti. „A klímaváltozás miatt a teknősök jóval nagyobb területen mozognak, legtöbbször a védett területen kívül raknak fészket. Ezelőtt itt nem jártak mezőgazdasági gépek, de ma már ezek is veszélyt jelentenek az állatokra. Az egyetemen csak én és néhány önkéntes, valamint a Fauna Carpatica tagjai foglalkoznak a teknősök megfigyelésével. Jó lenne, ha több önkéntes kapcsolódna be a munkába” - zárta Horváth Enikő. AJÁNLÓ Február 1. (csütörtök) Rimaszombat-17.00: Estéka Gömöri hírlappal - Hacsi Attila Legendák a legendákról (A rimaszombati foci első 100 évének története) című kötetének bemutatója a Tompa Mihály Református Gimnáziumban. RÖVIDEN Vállalati kópzós kiégés ellen Kassa. A keleti régióban is egyre nagyobb az igény a vállalati képzésekre. Egy vállalati oktatással foglalkozó cég munkatársa elmondta, az emberek többsége rájött, hogy folyamatos továbbképzésre van szükség. „Régen úgy volt, hogy ha az alkalmazottak nem tudtak valamit, büntetésből küldték őket képzésre. Ez később úgy működött, hogy a jól teljesítő munkatársakat jutalomként kötelező képzésre küldték. Most ott tartunk, hogy a munkáltatók és a munkavállalók maguk választják ki, milyen téren szeretnének továbbfej lődni”—magyarázta Matús Draganovky vállalati képzéssel foglalkozó szakember. „Ha az alkalmazottak kiégnek, nem kommunikálnak egymással, nem érzik jól magukat, a motiváció eltűnik, ami a teljesítményen is meglátszik”-tette hozzá. (nr) ATajba területén megközelítőleg 200 teknős él (A szerző felvétele)
