Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-31 / 25. szám
221 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2018.január31. I www.ujszo.com A tettes egy nő volt, a helyszínen elfogták (Rendőrségi felvétel) Megkéseltek egy jegy ellenőrt a villamoson CT-berendezést vesz a királyhelmeci kórház A bodrogközi egészségügyi intézmény műszaki berendezéseit pályázatoknak köszönhetően folyamatosan modernizálhatták (Képarchívum) NÉMETI RÓBERT Megkéselte a jegyellenőrt egy nő a kettes villamoson. A tettest elfogták. A sérülthöz perceken belül megérkeztek a mentősök. KASSA Igor Krupa, a kassai mentőszolgálat szóvivője elmondta, az ellenőr végig eszméleténél volt, kommunikált az orvosokkal. „A szükséges vizsgálatok elvégzése után azonnal a Louis Pasteur Egyetemi Kórház baleseti sebészeti osztályára szállítottuk a sérültet. Az állapota mindvégig stabil volt” - mondta Krupa. Az incidens a Kuzmány utca sarkán, a 2-es villamoson történt. A rendőrségi vizsgálatok miatt a villamosforgalom órákon át szünetelt az érintett szakaszon. Michaela Karaffová, a Kassai Tömegközlekedési Vállalat (DPMK) szóvivője lapunknak azt mondta, a jegyellenőrök, a járművezetők naponta szembesülnek egyes utasok agresszív viselkedésével. „Sajnos nem ez az első alkalom, hogy jegyellenőrre támadtak, de ilyen komoly incidensre eddig még nem volt példa. Elszomorító látni, hogy lassan életveszélyes az ellenőr munkája, ezért kénytelenek vagyunk megerősíteni a járőrszolgálatot a járműveken” - közölte lapunkkal Karaffová. Ivana Stasková, az egyetemi kórház szóvivője elmondta, a férfi állapota stabil, de pár napig még biztosan kórházban marad. LECZO ZOLTÁN Nyáron üzembe helyezik azt a CT-berendezést, melyet banki hitelből vásárol meg a kórház. KIRALYHELMEC „Ha a betegnek komputertomográfiái kivizsgálásra van szüksége, Tőketerebesre vagy Nagymihályba kell utaznia” - mondta Hencel Klára, a királyhelmeci kórház igazgatója. Mivel mindkét város kb. 60 kilométerre van Királyhelmectől, úgy határoztak, hitelből vásárolnak modem CT-berendezést, és üzembe helyezése előtt 120 ezer euró költséggel felújítják a kórház radiodiagnosztikai részlegét is. Kicserélik a padlóburkolatot, az ajtókat és az ablakokat, modernizálják a teljes villamosvezetékhálózatot. (Hasonló nagyságrendű felújítás ezen az osztályon legutóbb mintegy 20 évvel ezelőtt volt.) Az intézmény vezetője elmondta, a CT megvásárlásával kapcsolatos közbeszerzési eljárást nem a kórház, hanem az egészségügyi minisztérium végeztette, ennek köszönhetően a berendezést rendkívül kedvező áron, 550 ezer euróért sikerült megvenniük. A részleg felújításával összefüggő kiadásokat a kórház saját forrásból fedezi, ám a környező önkormányzatoktól és vállalatoktól is kértek támogatást. A megszólítottak többsége pozitívan reagált a kezdeményezésre, a gyűjtés egész évben zajlik. Hencel Klára hangsúlyozta, a hozzájárulásokat külön számlán, transzparens módon kezelik, bárki nyomon követheti, hogy a felajánlott pénzt milyen célra fordították. A tervek szerint az adakozók nevét virtuális „hirdetőtáblán” hozzák nyilvánosságra. A királyhelmeci kórházban egy korábbi sikeres pályázatnak köszönhetően a radiológiai, a komputertomográfiái leleteket is 24 órán belül szakemberek értékelhetik ki úgy, hogy a hazai vagy külföldi orvosok telekommunikációs rendszer segítségével konzultálhatnak a konkrét esetekről. A radiológiai leleteket és orvosi szakvéleményeket tartalmazó információk elektronikus továbbításával azt is elérik, hogy ugyanazokat a vizsgálatokat nem kell mindenütt újra elvégezni. Ahonnan a város építőanyagát fejtették SZÁSZ I ZOLTÁN Felfedezésre váré hely a Rimaszombathoz közeli Alsésziklás település fölé emelkedő dombok alján megbújó természeti érdekesség, a homokkőbánya. Jól kiépített turistaösvény vezet ahhoz a helyhez, ahol egykor Rimaszombat és a környék építkezéseihez fejtették a követ, melynek fő előnye a jó formálhatóság, hátránya viszont a nagy vízfelszívó képesség. Rokonságban Kő Jankóval A Rima folyó mentén, annak középső részén sziklák formázzák a tájat. A vidék földtani szempontból is igen érdekes, a földtörténeti harmadidőszak közepe táján - mintegy 15 millió évvel ezelőtt — kialakult kőzetréteg a vulkanikus tevékenység emlékeit őrzi. A vidékről ekkoriban már visszavonult az utolsó tenger is, a Rima medence pedig szubtropikus jellegű dús növénytakarós, erdős, mocsaras táj volt ekkoriban. Majd a közeli Vepor hegy vulkanikus tevékenysége, a Tiszolc környékén kitörő tűzhányók alakították át hirtelen a tájat. A homokkőre igen vastag rétegben vulkanikus hamuréteg került, de jól megfigyelhetők ezeken a dombokon az egykori lahárok, azaz földcsuszamlások emlékei is, ez a tevékenység keményebb és ellenállóbb, úgynevezett breccsás kavicsos rétegével a korábbi homokkő padok fölé nyomult, sok helyen éppen a kőfejtők felső, azaz záró rétegét képezi ez a réteg. A hatalmas erejű földmozgások az egykori buja növényzetet maga alá gyűrték, sok érdekes nyomot hagyva a homokkő és a vulkáni hamu találkozásánál. A tufás, összecementelődött anyagban sok helyen a régen elkorhadt fák törzsének lenyomata, kikorhadt ágak üregei találhatók, aki szerencsés, akár még falevél lenyomatát is megtalálhatja a kőben. Nemrégiben Viliam Sitár pozsonyi paleontológus a fennmaradt levéllenyomatok alapján a vulkanikus tevékenység által betemetett korabeli növényvilág néhány fajtáját is beazonosította. Szakvéleménye szerint a Magin vára és a Kő Jankó környéki homokkőfejtő he-Tájoló Alsósziklás községbe a Rimaszombat és Breznóbánya közti 72-es úton lehet eljutni, a falu központjában északfelé, a felsősziklási halastón túl, keleti irányba vezet a tanösvény, a bányák a 48,462/19,973 GPS- koordinátáktól már könnyen megtalálhatók. lyeken fennmaradt levélmaradványok éger, hikória, nyír, bükk, gesztenye, kőris, platán, fű, jegenye, zsurló jelenlétét igazolták. Eszerint bő tizenötmillió évvel ezelőtt a Rima medencének ezen a részén jóval melegebb, sokkal párásabb, vizenyősebb éghajlat uralkodott, a vidéket pedig sűrű és nagy területű lomblevelű erdők borították. Rimaszombat építőanyaga Alsósziklás homokkő bányáinak keletkezéséről nincs hiteles adat, bizonyos feltételezések szerint már a 14. századtól folyhatott itt építőanyag kitermelése. A közeli, sok iparosnak otthont adó Rimaszombat, miután 1593-ban a császári hadak Homonnai Drugeth István és Cristoforó Teufenbach vezetésével visszafoglalták a töröktől a szabadkai palánkvárat - melynek bizonyos részei szintén alsósziklási és pokorágyi homokkőből és folyami kőből épültek -, végre fellendülésnek indulhatott. Az 1506-os tűzvész után kialakított városközpont, a régi templom köré kialakított négyszögletes tér minden oldalán előbb kisebb polgárházak, majd egyre díszesebb, többszintes lakóházak épültek, és a város minden irányba terjeszkedni kezdett. A gyors fejlődéshez, a nagy léptékű építkezésekhez olcsó, jól megformálható, a közelben fejthető építőanyag kellett. Hamar felfedezték a Kő Jankó, Alsópokorágy és Alsósziklás környékén a kevés vulkanikus hamut is tartalmazó, jó minőségű homokkövet. Sajnos ennek az igen nagy mennyiségben felhasznált anyagnak azt a kedvezőtlen vízfelszívó tulajdonságát akkor még nem vették tudomásul. Az említett bányákból fejtett kőből épített házak könnyen feláztak. Amikor a hetvenes-nyolcvanas években lebontották a város sok régi épületét, látni lehetett, hogy javarészt ebből a kőből épültek. Az egykori kőfejtő ma tanösvényen közelíthető meg Alsósziklásról kiindulva, amely a zöld turistajelzéshez, Magin várába viszi tovább a gyaloglót. Legközelebb az aísószikfási bányákat mulatjuk be. A14. századtól termelték ki itt az építőanyagot (A szerző felvétele)
