Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-22 / 17. szám
TO GYÓGYHÍREK egészség ■ 2018. januar 22. www.ujszo.com Férjünk el a bőrünkben! Minél jobban habzik a tusfürdő, annál több bőrkárosító vegyi anyagot tartalmaz Legnagyobb szervünkre, a bőrünkre - különösen látható részére - viszonylag nagy figyelmet fordítunk. Ez logikus, hiszen egy idegen először az arcunkat látja. Egészségesnek mondható-e vajon annak az embernek a bőre, akinek az arca hibátlan, s egyáltalán, mikor nevezhető a bőr egészségesnek? A bőr legelterjedtebb betegségeiről, ápolásának alapszabályairól és tévhiteiről beszélgettünk dr. Faragó Méry Hajnalka bőrgyógyásszal. Dr. Faragó Méry Hajnalka bőrgyógyász S ajnos olyan korban élünk, hogy csaknem nincs olyan ember, akinek teljesen egészséges lenne a bőre. Bizonyos bőrtípussal, minőséggel születünk, ami a külső tényezők hatására az évek során csak romlik. A csecsemők többsége is más-más bőrbajjal jön a világra: például száraz bőrrel, különféle kiütésekkel, mivel még nem fejlődött ki a bőr saját védekezőképessége. Mire ez megtörténik, addigra pedig az egészségtelen életmód hat rá. Egyetlen embert sem ismerek, akire azt tudnám mondani, hogy tökéletes a bőre. Vagy túl száraz, vagy túl zsíros, vagy valamilyen bőrbetegsége van. • A hibátlan, gondosan ápolt arc egyben azt jelenti, hogy az egész testen viszonylag rendben van a bőr? Nem jelenti azt. Hajlamosak vagyunk csak azokkal a testrészekkel foglalkozni, azokat ápolni, amelyeket idegen ember is lát, s többi testrészeinket elhanyagolni. Mi, nők tényleg legtöbbször csak az arcunkat ápoljuk. Egyes bőrbetegségek viszont az arcon nem is jelennek meg, hanem csak a fedett testrészeken. Szóval az arc alapján nem lehet arra következtetni, hogy az egész bőrfelület egészséges. • Vannak az egész szervezetet károsító bőrbetegségek. Melyek azok, amelyek az utóbbi időben különösen elszaporodtak? Bizonyos bőrbetegségekből eddig is sok volt, csak az emberek nem nagyon foglalkoztak velük. Ilyen például a pattanásos bőr. Sokszor a szülő úgy gondolja, nem kell a gyereket orvoshoz vinni, mert majd kinövi, aztán egyszer csak jönnek a kellemetlen mellékhatások: a pigmentfoltok, a kisebbnagyobb hegek, s ezeket már nehezebb kezelni, mint az egyszerű pattanást. A legújabb ajánlás szerint már akkor orvoshoz kell vinni a gyereket, amikor még csak egy-két pattanás virít az arcán, mert ilyenkor könnyebb kezelni mint akkor, amikor már szövődmények mutatkoznak. Nem biztos, hogy a pattanásos bőr csak átmeneti serdülőkori betegség, ezért jobb minél előbb kezelni. A másik betegség, amelyről sokan azt hiszik, hogy kizárólag a bőrt érinti, a pszoriázis vagy pikkelysömör. Sokan nem tudják, hogy az egy-két száraz bőrfolt az egész szervezetre hat, s nemcsak a bőrön, hanem az egész szervezetben krónikus gyulladás van. Hatására később ízületi bántalmak jelentkeznek, megnő a szívinfarktus kockázata. Ezt is ajánlatos már az elején kezelni: csökkenteni a gyulladást, hogy megelőzzük a nagyobb szövődmények kialakulását, amelyek már veszélyesek is lehetnek. Szintén gyakori az ekcéma, amire bizonyos hajlammal születik az ember. Az ilyen bőr azonkívül, hogy száraz, viszket és hajlamos a kiütésekre, eleve nem tud úgy védekezni a külső hatások ellen, mint az egészséges bőr. Könnyebben bejutnak a szervezetbe az allergének, a különféle káros anyagok, és ebből a kezeletlen bőrbetegségből később asztma vagy allergia alakulhat ki. • Sokan a hidegre érzékenyek. Mivel magyarázható ez a jelenség és lehet-e kezelni? Ebben az esetben allergiáról, a szervezet túlzott reakciójáról van szó egy számukra természetes dologra. Mivel a hideg normális jelenség, a hidegérzékenységre nem létezik gyógymód. A diagnosztikai folyamat annak alapján játszódhat le, amit a beteg elmond (ez a kortörténet), továbbá speciális hideg eszközöket helyezünk a bőrre, és várjuk a reakciót. Ha a diagnózis beigazolódik, a terápia legfontosabb része, hogy a beteg kerüli a hideget. Sajnos gyógyulás nem várható. A kutyaharapást szőrével, vagyis a hidegre hideget elv sem működik, ha már kialakult az érzékenység. Legtöbbször öröklött génjeink mutatják meg, hogy mire leszünk érzékenyek. • Ha érzékenyek vagyunk a hidegre, ha nem, hogyan védjük bőrünket a lehűlés ellen? Ugyanúgy, mint a meleg, a hideg is kiszárítja a bőrt. Télen is az a legfontosabb, hogy hidratáljuk, ám nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, vagyis mielőtt kimegyünk, ne kenjünk rá fél kiló hidratáló krémet, mert így nedves réteg alakul ki, és a hideg még jobban kiszárítja, károsítja a bőrt. Télen inkább a zsírosabb hidratáló krémeket ajánlom. Sokan megfeledkeznek arról, hogy télen fényvédő krémet kell használni. Ha szép, napos időben sétálunk, a hóról még jobban visszaverődik a napfény, s ugyanúgy károsíthatja a bőrt, mint nyáron. • Étkezéssel mennyire befolyásolhatjuk bőrünk épségét? Mint minden szervünknek, a bőrnek is fontosak a nyomelemek, a vitaminok, az ásványi anyagok. Elég megfigyelni, hogy egy-egy diéta után milyen gyorsan romlik bőrünk állapota. Elveszíti üdeségét, szürkévé, fáddá válik. Legfontosabb -számára az A-, E- és C-vitamin, a nyomelemek közül pedig a jód és a cink. Már csak ezért sem jók az egyoldalú diéták. Azt vallom: mindenből mértékkel fogyasszunk, mert minden ételben más-más jótékony anyag található. Nem helyes teljesen kihagyni a hús sem, mert például rengeteg vas és fehérje van benne, amiből a bőr rugalmasságához és feszességéhez szükséges kollagén képződik. Én annak a híve vagyok, hogy minden vitamint és ásványi anyagot természetes formában vigyünk be. A vas például az ételben úgy található meg, hogy a szervezet fel tudja szívni, meg tudja kötni, ezzel szemben a készítményből nem mindig tudja hasznosítani. • Mi a véleménye arról, hogy valaki „önszorgalomból" kollagéntartalmú készítményt szed? Főleg a sportolóknak ajánlanám az ízületekre gyakorolt jótékony hatása miatt. Pozitív hatással van a bőrre, a körömre, a hajhullásra. Aki viszont normálisan táplálkozik, annak nincs szüksége ezekre a készítményekre. Ártani nem árt, csak a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) túlzott szedése, mert a szervezet raktározza a saját zsírraktáraiban, és így hipervitaminózis alakulhat ki. n Napjainkban a természetes hatásra, nem pedig a „müntaszk” hatásra törekszünk • A szerencsésebbeknek, akiknek a bőrápolás egyet jelent az arcápolással, milyen újdonságot tudna kínálni? Az esztétikai bőrgyógyászat nagyon gyorsan fejlődő ágazat. Szinte minden évben születik valamilyen új módszer, és a régi dolgok is megváltoznak. Kezdetben például úgy volt, hogy ahol az orvos ráncot talált, oda szúrt. Aztán rájöttek, hogy milyen fontos az anatómia ismerete. Ettől függően kell alkalmazni a szépészeti módszereket. Napjainkban a természetes hatásra, nem pedig a „műmaszk” hatásra törekszünk. Inkább az ember szép vonásait, előnyeit igyekszünk kiemelni. • Gondolom, csak bizonyos kor után van erre szükség... Tévedés. Bizony a fiataloknak is fontos az esztétikai bőrápolás. Életvitelünk miatt ugyanis szinte mindenkinek dehidratált a bőre, s mint ilyen, száraz és hamar ráncosodik. Ám vannak módszerek, amelyek pótolják a bőr nedvességtartalmát. Fontos, hogy necsak kívülről, hanem belülről is hidratáljuk. Ennek egyik módja, hogy injekcióval hialuronsavat juttatunk a bőr mélyebb rétegeibe, ami megköti a vizet. A krémekkel csak a bőr felsőbb rétegeit hidratáljuk. A hatás két héten belül megmutatkozik. Természetesen ezt is kúraszerűen kell alkalmazni. Mivel a hialuronsav testünk természetes alkotóeleme, ezért idővel lebontja azt. Az ember ezt úgy veszi észre, hogy száraz, dehidratált a bőre. Népszerű a plazmaterápia, ami azoknak ajánlott, akik bizonyos anyagokra allergiásak. Valójában saját vérplazmát alkalmazunk. • Tapasztalata szerint melyik a legnépszerűbb szépészeti módszer? Tudom, hogy sokan irtóznak tőle, mégis a botox a leghatásosabb, legelterjedtebb és talán a legnépszerűbb eljárás. Néhány injekció,
