Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-22 / 17. szám

Tudta? Az alkohol rákkeltő vegyület Az alkohol lebomlása során keletkező acetaldehid tartósan káro­síthatja az őssejtek DNS-ét, ezzel növeli a rák kialakulásának kockázatát - állapította meg a Nature tudományos folyóiratban közölt tanulmány. Laboratóriumi egérkísérleteik­ben a brit orvosi kutatási testület (Medical Research Council) mo­lekuláris biológiai laboratóriu­mának kutatócsoportja kromo­szómaelemzést és DNS- szekvenálást (a DNS-t alkotó alapegységek sorrendjének meg­határozását, vagyis a szervezet genetikai alapprogramjának megállapítását) végezték el, hogy kimutassák, mekkora génkároso­dást okoz az alkohol bontásakor keletkező acetaldehid. Azt is leír­ták, hogyan igyekszik a szervezet védekezni ellene. Egyes ráktípusok az őssejtek DNS-ének károsodása miatt jön­nek létre. Bár a DNS véletlenül is károsodhat, az alkoholfogyasztás növeli a génártalmak kockázatát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi rákkutatási hivatala (IARC) az alkoholt a rákkeltő anyagok 1. csoportjába sorolja, mivel „meggyőző bizo­nyítékok” támasztják alá, hogy az embernél rákot okozhat. A kutatók hígított alkoholt ad­tak az egereknek, majd elemez­ték, hogy az miképp hatott a DNS-ükre. Azt állapították meg, hogy az acetaldehid törést okoz­hat a vér őssejtjeinek DNS-ében, véglegesen megváltoztatva a gén­szekvenciát, így amikor az egész­séges őssejtek károsodnak, esélyt kapnak a ráksejtek. Azt is megvizsgálták, hogyan próbál védekezni a szervezet a károsodás ellen. Az első védelmi vonal egy enzimcsoport, az ALDH-k (aldehid­­dehidrogenázok), amelyek az acetaldehidet acetáttá bontják, ezt a sejtek energiaforrásként hasznosíthatják. A második vonalat a DNS-javító rendszerek alkotják, amelyek „visszafordítják” a különböző DNS-károsodásokat. Vannak azonban olyan helyzetek és olyan emberek - elsősorban dél­kelet-ázsiai nők -, akiknél a javí­tórendszer nem működik haté­konyan. Az alkohol lebontása és a DNS ki­javítási mechanizmusa nem töké­letes, ezenkívül az alkohol más­képp is okozhat rákot, még azok­nál is, akiknek a védelmi rendszere jól működik. (informed) egészség ■ 2018. januar 22. GYÓGYHÍREK 11 és két hét múlva kisimulnak a ráncok. Ha viszont már nagyon mélyek, akkor hialuronsawal fel lehet tölteni. Persze aki későn jön, a bőrben megmaradnak a redők, ezeket fel kell tölteni őket. Rosszul hangzik, hogy a botox valójában méreg, ám azt tudni kell róla, hogy akkor mérgező, ha valaki szájon át szedi, ha bejut.az emésztőrendszerbe, mégpedig sokkal nagyobb egységekben, mint amit mi használunk. Mi al­kalmanként 20-40 egységnyit al­kalmazunk, mérgezést pedig 3000 egység fölötti adag okoz. Mellékhatása akkor lehet, ha nem szakember végzi a beavatko­zást, aki nem ismeri az anatómi­át. Sajnos napjainkban nem rit­ka, hogy kozmetikus is alkalmaz­za. Szlovákiában még nem létezik erre vonatkozó szabály. • Mi igaz abból, hogy a túlzás­ba vitt smink akár árthat is? Szerintem az árt, ha nem megfe­lelő arctisztító készítményt hasz­nálunk, vagy ami még rosszabb, éjszakára a bőrön hagyjuk a sminket. Bizonyos anyagok ugyanis felszívódnak, és manap­ság szinte leheteden megtudni a smink pontos összetételét. Végez­tek olyan tesztet, amikor a nők sminkkel az arcukon aludtak, és kiderült: néhány hét alatt éveket öregedett a bőrük, száraz, ráncos lett. Tehát a smink önmagában nem árt, csak este mindig alapo­san el kell távolítani, hogy a bőr tudjon lélegezni. • Melyek a legdurvább bőr­ápolási hibák, amelyekkel so­kat ártunk? Például a túlzásba vitt higiénia. So­kan azt gondolják, hogy minél gyakrabban zuhanyoznak, minél illatosabb készítményeket használ­nak, annál jobb. Ez nem igaz, ugyanis a legegyszerűbb dolgok a legjobbak. A másik nagy hiba a bőr dörzsölése fürdés, zuhanyozás után. Én mindig azt ajánlom, hogy gyengéden itassuk fél a nedvességet a bőrről, mint a csecsemőnek, és ne dörzsöljük, mert ezzel ledörzsöljük a vízből és zsírból álló védőréteget. Gyakori hiba, hogy sokan azt hi­szik, ha a tusfürdő nem habzik, nem is tisztít. Ez tévedés. Az igaz­ság az, hogy minél jobban habzik a tisztítószer, annál több vegyi anyag van benne, ez pedig károsítja a bőrt. A bőr így nem tud védekez­ni. A félnőtt embernek is az a leg­jobb, ami a kisbabának: a baba­szappan, minél kevesebb adalék­anyaggal, legjobb, ha nem parfii­­mözött, nem tartalmaz parabéneket, illatanyagokat. A hi­balistát egyértelműen az vezeti, hogy kevés folyadékot fogyasz­tunk. Sokan este tudatosítják, hogy alig ittak, pedig a víz a legfonto­sabb, testünk 70 százalékát alkotja. Valójában minden, szervezetünk­ben lejátszódó folyamatban fontos szerepet játszik. Ha nem iszunk eleget, a szervezet egyszerűen leszo­kik a folyadékról. Az agy egyszerű­en nem érzékeli, hogy nem ittunk. A szervezet erre úgy reagál, hegy visszatartja a folyadékot. A követ­kezményeknek pedig senki sem örül: karikás szem, pufiadás, cisz­ták kialakulása. Optimális a napi 2-3 liter folyadék. Ha másképp nem megy, az asztalra kell készíte­ni a flakon csapvizet vagy ásványvi­zet és kortyolgatni. Óvatosan bán­junk a kávéval és az alkohollal, mert ezek vízhajtók. • Nem ritka, hogy egyszer csak folt, szemölcs, kiütés je­lenik meg a bőrön, ami visz­ket, esetleg hámlik. Mivel bőrgyógyászhoz eljutni nem könnyű, az ember igyekszik házilag eltüntetni. Meddig ajánlott a kísérletezés? Ami nem múlik el két héten belül, azzal mindenképpen orvoshoz kell menni. Előfordul, hogy valami mi­att, mondjuk egy új öblítőtől kiszá­rad, viszket a bőr, ám ha két hét múlva sem múlik el, ne becsüljük le a bajt. Jobb előbb, mint utóbb orvoshoz fordulni. Érdemes megfi­gyelni, hogy mikor észleltük a pa­naszt, mivel hozható kapcsolatba, például nem cserélt-e öblítőt, nem evett-e irritáló ételt. Ezzel nagyon megkönnyíti a bőrgyógyász mun­káját. Kovács Ilona Dr. Faragó Méry Hajnalka bőrgyógyász mostantól az Egészség Extrában válaszol olvasóink kérdéseire. NEMCSAK A TÚL SOK SÓ JÁRUL HOZZÁ A VÉRNYOMÁS EMELKEDÉSÉHEZ, HANEM A TÚLSÁGOSAN KEVÉS IS Mégsem a kávé és a só a legveszélyesebb? Ha valakinél magas vérnyomást diagnosztizálnak, az orvos utasítása: csökkentse az elfogyasztott só mennyiségét, mond­jon le a koffeintartalmú italokról, főleg a kávéról. A legújabb kutatási eredmények szerint azonban közel sem ilyen egyszerű a helyzet. A sónak hosszú ideje nagyon rossz híre van, és számos kutatás bizonyította, hogy a mértéktelen sófogyasztás jelentősen emeli a magas vérnyomást, és így ezen keresztül a szív- és érrendszeri panaszok, a szívroham, az agy­vérzés kockázatát is. A szakemberek az elfogyasztott só, pontosabban nátrium meny­­nyiségét 1500-2000 mg-ban ha­tározták meg. Ezt azonban a legtöbb ember nehezen tudja betartani, még akkor sem, ha egyébként nem sózza a kész éte­leket. Ugyanis a felvágottakban, szószokban és ételízesítőkben, félkész élelmiszerekben és sava­nyúságokban is rengeteg só van, így azokat is hozzá kellene szá­mítani a napi nátriummennyi­séghez. A koffein mint főbűnös? Szintén régóta bűnösnek tart­ják a kávét, valamint az egyéb koffeintartalmú italokat. Ezek fogyasztása hirtelen vérnyo­más-emelkedést okoz, ha pedig nagy mennyiségben fogyaszt kávét valaki (naponta 4-5 csészé­nél többet), az hosszú távon is károsíthatja a szívet és a vérere­ket. A legújabb kutatási eredmények szerint azonban a helyzet nem ennyire egyszerű: a magas vérnyo­más kialakulásában ugyanis több tényező is szerepet játszik. Egy 16 évig tartó, nagyszabású kutatásból például kiderült, hogy nemcsak a túl sok só járul hozzá a vérnyomás emelkedéséhez, hanem a túlságo­sán kevés is. Vagyis azok, akik só­szegény étrendet követnek, ugyan­úgy veszélyben vannak, mint akik nagyon sok sót fogyasztanak. Ez pedig azt jelenti, hogy a közepes mennyiségű nátriumot tartalmazó - vagyis a kiegyensúlyozott, átla­­gos - étrend önmagában nem je­lent különösebben nagy veszélyt. Figyeljünk az ásványi anyagokra! A szakemberek szerint emellett a kálium, továbbá a kalcium és a magnézium szintjét is figyelem­be kell venni. Hosszú távon azoknak volt a legalacsonyabb a vérnyomásuk, akik egyik ásványi anyagban sem szenvedtek hi­ányt. A kutatás szerzői kiemelik, hogy nagyon fontos az egyéni jellegzetességek figyelembe véte­le, és vannak olyanok, akik érzé­kenyebben reagálnak a sóban gazdag étrendre, mint mások. Ugyanakkor azt is hangsúlyoz­ták, hogy ezek és a hasonló ku­tatási eredmények idővel felülír­hatják a jelenleg elfogadott étke­zési irányelveket. A koffeines italokkal sem önma­gukban van a baj, mértékkel fo­gyasztva a kávé például sok pozi­tív hatással is lehet az egészsé­günkre. Ugyanakkor a cukor és a koffein együttesen sokkal ve­szélyesebb a szervezetünkre, mint a koffein magában. Tehát egy cukros energiaital jobban emeli a vérnyomást, mint egy ugyanannyi koffeint tartalmazó kávé. Ráadásul az energiaitalok­ban egyéb teljesítményfokozó vagy élénkítő vegyületek is lehet­nek, melyek veszélyeivel jóval kevesebben foglalkoznak. Félkész ételek, felvágottak? Nem! Mely ételekből érdemes tehát ke­vesebbet fogyasztani, ha szeret­nénk kordában tartani a vérnyo­másunkat? A félkész ételek, a fel­vágottak, szalámifélék, valamint a különböző mártások és ételízesí­tők (pl. a készen vásárolt paradi­csomszósz vagy a szójaszósz) na­gyon sok hozzáadott sót tartal­mazhatnak, így ha valaki sokat fogyaszt ezekből, jócskán túllép­heti a naponta javasolt mennyisé­get. A szív- és érrendszerre összes­ségében rossz hatással vannak bi­zonyos ételek, így ezek a vérnyo­másunkat is emelhetik. Ezek közé tartoznak például a transzzsírokat tartalmazó kész péksütemények, kekszek és rágcsálnivalók. Bár több kutatás foglalkozott az alko­hol - különösen a vörösbor - szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásaival, az tagadhatatlan, hogy a túlzásba vitt italozás számos kockázatot hordoz magában, pél­dául a vérnyomásunkat is emel­heti. (egeszsegkalauz) www.ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom