Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-20 / 16. szám
KÜLFÖLD 2018.január20. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Szerbia, Montenegró 2025-ig EU-tag? Brüsszel. Johannes Hahn európai uniós bővítési biztos valószínűnek tartja, hogy legközelebb Szerbia és Montenegró csatlakozhat az Európai Unióhoz, és ez legkésőbb 2025-re bekövetkezik. Több évig tartó toporgás után az EU diplomáciai erőfeszítéseket indít útjukra, hogy felgyorsítsa hat nyugatbalkáni ország belépését az unióba. Az unió Szerbia és Montenegró számára kitűzte a 2025-ös jelképes csatlakozási dátumot, amely Hahn szerint „reális, de nagyon ambiciózus”. Albánia, Bosznia, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia mind reménykednek abban, hogy csatlakoznak az EU-hoz, de az elmúlt években esélyeik csökkentek, miután az uniós vezetők szemlátomást elvesztették az érdeklődést a bővítés iránt. (MTI) Brit-francia katonai együttműködés London. A katonai együttműködés bővítéséről és a közös határellenőrzés hatékonyságának javításáról állapodott meg a brit-francia csúcsértekezleten a két kormány. Emmanuel Macron francia elnök egyértelművé tette azt is, a londoni City pénzügyi központja csak akkor férhet hozzá teljeskörűen az EU egységes belső piacához a brit EU- tagság megszűnése után, ha a brit kormány továbbra is hozzájárul az unió költségvetéséhez. Theresa May brit miniszterelnök bejelentette: a brit királyi légierő (RAF) három Chinook helikopterrel járul hozzá az afrikai iszlamista szélsőséges csoportok elleni francia katonai műveletekhez. May közölte: a fejlesztés alatt álló brit-francia egyesített expedíciós haderő 2020-ig tízezer katona gyors és hatékony mozgósítására lesz képes bármilyen fenyegetés esetén. (MTI) Nigériai katonákat öltek meg Nigerben Niamey. Megtámadtak nigériai katonákat Niger délkeleti részén, legkevesebb ötöt megöltek közülük, tucatnyit megsebesítettek - közölték biztonsági források, amelyek a Boko Haram dzsihádista szervezetnek tulajdonítják a támadást. A fegyveresek egy lopott katonai járművel férkőztek egy katonai konvoj közelébe. Ezt a módszert - lopott katonai jármüvei történő váratlan támadás - már többször alkalmazta a Boko Haram. (MTI) Migránsok törtek belga rendőrökre Brüsszel. Mintegy 40 migráns támadt civil ruhás rendőrökre Belgiumban egy benzinkút parkolójában, ahol aNagy-Britanniába tartó bevándorlók gyakran próbálkoznak feljutni az országba tartó járművekre. Hajnalban hat járőr mintegy tucatnyi eritreai, etióp és szudáni állampolgáron ütött rajta - ekkor nagyjából 40-en ráj uk támadtak. (MTI) Újra törököt fogtak a kurdok Szíria figyelmeztetése ellenére Ankara katonai offenzívát indít a határvidék kurdjai ellen Ugrásra késztöröktanka szír határ közelében. Ankara harcra kész. (SITA/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Damaszkusz. A török tüzérsóg elmúlt napokban leadott lövéseivel gyakorlatilag megkezdődött a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milícia ellenőrizte északnyugat-szíriai Afrín térsége elleni hadművelet - mondta tegnap Nurettin Canikli török védelmi miniszter. Canikli védelmi miniszter kifejtette: a Szíriái határ átlépésére bármelyik percben sor kerülhet. Ankara pontosan ismeri a kurd YPG hadi felszereltségét és nagyjából azok elhelyezkedésével is tisztában van. Mintegy 25-30 ezer emberre elegendő fegyver és lőszer áll a rendelkezésükre - részletezte. Egyúttal kiemelte: a kurd milíciának ugyan harckocsik elleni páncéltörő rakétái is vannak, de Törökország a közelmúltban védelmi rendszert fejlesztett ki azokkal szemben. Több kurd falut intenzív tüzérségi tűz alá vettek a török erők Afrín térségében -jelentette tegnap a Törökország által terrorszervezetnek tekintett, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia. Rodzshat Rodzs, az YPG szóvivője Affínból elmondta, hogy a török hadsereg éjféltájban kezdett tüzelni, s reggelig mintegy hetven lövedéket lőtt ki a térség településeire Szíria északnyugati részén. A szóvivő szerint ez a legintenzívebb támadás, amióta török politikusok azzal fenyegetőznek, hogy Ankara katonai akciót indít a térség ellen. Rodzs aláhúzta: a kurd fegyveresek az Affínt érő minden támadásra a lehető legnagyobb erővel fognak válaszolni. Hulusi Akar török vezérkari főnök korábban közölte: Ankara nem fogja engedni a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű lázadószövetség és az abban meghatározó szerepet játszó kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milícia amerikai felfegyverzését. A török kormány az YPG-t ugyanis az általa szakadár terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik szárnyának tartja. A PKK 1984 óta folytat felkelést a kurd kisebbség függetlenségéért Törökország keleti és délkeleti részében. Előzőleg óva intette a szíriai kormány Törökországot attól, hogy hadműveletet indítson a szír Afrín térségében. „Figyelmeztetjük a török vezetést, hogy ha katonai műveletekbe kezd Afrín térségében, azt támadásnak és a nemzetközi jog megsértésének fogjuk tekinteni” - idézte a szír állami média a szír külügyminiszterhelyettest. A szíriai légvédelmet teljes készültségbe helyezték, és készen áll arra, hogy megsemmisítse a Szíria légterébe behatoló török légi célpontokat - tette hozzá Feiszal Mekdad. Trump első éve: erős szavak, alacsony népszerűség Egy évvel 2017. január 20-i elnöki beiktatéea után Donald Trump egyelőre küszködik azzal, hogy a kedvező gazdasági eredményeket politikai haszonra is váltsa. Népszerűtlenségének egyik fő okát mégsem ebben, hanem szokatlan személyiségjegyeiben látják. Washington. A 2016 novemberében elnökké választott New York-i milliárdos üzletemberről Bob Corker, Tennessee állam republikánus szenátora néhány héttel ezelőtt azt mondta, hogy a Donald Trump irányította Fehér Ház olyan, mint „egy óvoda felnőtteknek” és hozzátette, hogy szerinte az elnök bármikor „kirobbanthatja a harmadik világháborút”. Az újságíróknak pedig többször is kifejtette, hogy mennyire kiábrándult Trumpból. A múlt héten azonban az Air Force One elnöki repülőgépen együtt utazott vele, és minden sajtótudósítás arról szólt, hogy ismét barátja és híve az elnöknek. Washingtonban nem kevés elemző emblematikusnak tartja Corker viselkedését. Edward Luce, a Financial Times brit lap tudósítója szó szerint azt írta, hogy ha „Trump erszényes lenne, az egész republikánus párt az erszényében lenne.” Ezzel arra utalt, hogy Trump, aki mikroblogbejegyzésekkel inzultálja párttársait, érzékelhetően vasmarokkal tartja kézben a heterogén pártot. Sok kommentátor egyetért abban, hogy Trumpnak bizonyosan több kártya van a kezében, mint gondolnák, és a látszat ellenére is erős a pozíciója. Annak ellenére is, hogy a Gallup közvélemény-kutató intézet éppen a héten hozta nyilvánosságra legfrissebb felmérését, miszerint elnöksége első évében Trump népszerűsége átlagosan 39%-os volt, s ez az arány alacsonyabb, mint bármely más amerikai elnöké volt az elnökség első 12 hónapjában. Az amerikai gazdaság a Trumpkormányzat első évében lendületes volt, bár ezt a fellendülést demokrata politikusok még az előző elnök, Barack Obama érdemének tudják be. Tény, hogy 2017-ben alacsony volt a munkanélküliség, szárnyalt a tőzsde, a gazdaság növekedése az utolsó három hónapban meghaladta a 3 százalékot. A decemberben elfogadott átfogó adóreform reményekkel tölti el az üzleti szférát.„Ha Hillary Clintont választották volna meg, akkor ma több gazdasági szabályzónk és magasabb adóink lennének. Trumpot választották: kevesebb szabályzó és alacsonyabb adók” — mondta Byron Wien, a Blackstone beruházási csoport egyik igazgatója. A The Wall Street Journal tekintélyes üzleti lap e heti egyik elemzésének még a címe is az volt: „az üzleti világ számára Donald Trump első éve tiszta siker”. Egyébként 2018-ra már kevesebb sikert jósoltak: a kormányzat ugyanis várhatóan szembekerül az üzleti világgal, a kereskedelmi egyezmények, a bevándorlás és az egészségbiztosítás ügyei miatt. Ám Donald Trump egyelőre küszködik azzal, hogy a vitathatatlan gazdasági eredményeket politikai haszonra is váltsa. Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) megszólaltatta William Galstont, a Brookings Intézet egyik elemzőjét, aki kifejtette: az érzékelhető gazdasági javulás ellenére is, a republikánusok idegesen tekintenek az idén novemberben esedékes, úgynevezett félidős választások elé, mert az elnök népszerűsége alacsony. Az őszi választásokra készülődve, a külvilágra egyébként is kevésbé figyelő amerikaiak manapság jobbára a saját sorsukkal és országuk jövőjével vannak elfoglalva. Kevés figyelmet szentelnek a robbanékony közel-keleti helyzetnek, vagy a kormányzat Iránnal kapcsolatos politikájának. (MTI) A rendőrségé lehet Babis Tegnap felfüggesztette Andrej Babii cseh miniszterelnök, az ANO párt elnökének mentelmi jogát a képviselőház. Prága. A parlament ezzel a kormányfőt kiadta a rendőrségnek, amely büntetőjogi eljárást indított ellene, mert a gyanú szerint visszaélt európai uniós támogatásokkal. Jaroslav Faltynek, az ANO első alelnöke is elvesztette mentelmi jogát. A két politikus előre közölte, hogy maguk is támogatni .fogják a felfüggesztést. A 200 tagú testületben Andrej Babis kiadását a szavazáskor jelen lévő 181 képviselő közül 111 -en támogatták. A szavazás kimenetele nem meglepetés, mert a 9 parlamenti párt közül nyolc előre jelezte, hogy támogatni fogja Babis kiadását. Ez ellen csak az ANO mozgalom képviselői szavaztak. A Gólyafészek nevű szabadidő-BabiS mentelmi jog nélkül (tasr/ap) központ ügyéről van szó, amelynek építésekor 2007-ben és 2008-ban az akkori tulajdonos állítólag jogtalanul jutott mintegy 50 millió koronás európai uniós támogatáshoz. (MTI) Orbán a menekültekről Budapest. A magyar kormány migrációs politikája változatlan: nem fogad bevándorlókat, senkit sem telepít be az országba - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió 180 perc c. műsorában. A kormány sosem fogadta el az európai uniós kvótaszabályokat, így azok alapján senki semmilyen jogot nem követelhet magának Magyarországon - hangsúlyozta a kormányfő. Azt is mondta - utalva a tavaly oltalom alá vett mintegy 1300 emberre -, hogy a magyar jogrendszer által befogadott nemzetközi menekültügyi egyezményeknek eleget tesznek, így ha úgy látják, valaki nemzetközi védelemre szorul, akkor neki átmeneti oltalmat ad Magyarország. Az ilyen emberek abban különböznek az „országhatárt letaroló” illegális migránsoktól, hogy először „bekopogtattak az ajtón”, és közölték, védelemre szorulnak - fejtette ki, hozzátéve: többségében felügyelet nélküli gyermekekről és asszonyokról van szó. Az oltalmazottaknak, ha már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek, sosem lesznek magyar állampolgárok - közölte. A kormányzat által „Stop Soros” névvel illetett tervezetről azt mondta, a három elemből álló migrációs törvénycsomag új helyzetet teremt, mindenki, így Soros György is eldöntheti, hogy mit csinál: abbahagyja vagy folytatja az illegális migráció szervezését, támogatását. A magyar tévékben máris elkezdődött az újabb sorosos hirdetés, megint arról van szó, hogy Soros szerint a kerítést le kell bontani, és „további milliókat kell betelepíteni Afrikából és a Közel-Keletről”. Ez veszélyes — mondja a „társadalmi célú” hirdetés. (MTI, Index) 6 J___
