Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-18 / 14. szám
KÖZELET 2018. január 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Perli a belügyet a romajogi szervezet Harabin államfőnek: gyűlnek a kézjegyek Pozsony. Megkezdték az aláírásgyűjtést Stefan Harabin államfőj elöléséhez - táj ékoztatott az aktuality.sk hírportál. Az első aláírásokat állítólag egy dunaszerdahelyi kocsmában gyűjtötték. „Örülök annak, ha már folyik ilyen aláírásgyűjtés. Minél több aláírás, annál több, véleményemmel egyetértő személy és annál könnyebb döntés a részemről” - válaszolta tegnap a Legfelsőbb Bíróság bírója arra a kérdésre, hogy felkészült-e megpályázni az államfői posztot. Ahhoz, hogy indulhasson a választáson, 15 ezer aláírást kell összegyűjtenie. (dp) Kalifták: nem adtuk fel Kosík kiadatását Pozsony. Külföldi partnereitől fog Robert Kalinák belügyminiszter segítséget kérni Eubos Kosík kiadatásához. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) egykori ügynöke, aki az elmúlt napokban újabb információkat tett közzé ifi. Michal Kovác elrablásáról, jelenleg Maliban van börtönben. Szlovákiából azért szökött meg, mert váltók hamisításáért 15 éves szabadságvesztésre ítélték. A mali hatóságok nem reagálnak Szlovákia Kosík kiadatási kérvényeire. „Olyan kollégákkal akarok tárgyalni, akiknek történelmileg is kiemelkedően jó kapcsolataik vannak Malival” - mondta tegnap Robert Kalinák, ám konkrét országot nem volt hajlandó elárulni. (SITA) FINTAMÁRK Pert indít a szlovák belügyminisztérium ellen az Európai Romajogi Központ (ERRC) nevű civil szervezet. A központ nem csak a tervezett, „romabűnözés" elleni intózkedósek miatt lép, állításuk szerint bizonyítékaik vannak arra, hogy a szlovák rendőrség rászállt a romákra. A budapesti székhelyű ERRC közleményében azt állítja, évek óta gyűjti a bizonyítékokat a rendőrség romákkal szembeni praktikáiról, arról, hogy a hatóság az etnikai profilalkotás eszközével él, és rendszeresen razziázik a romák ellen. Az ERRC a Pozsonyi I. számú Járásbíróságon perelte be a belügyminisztériumot, a per során pedig bizonyítani akarják a tárca diszkriminatív praktikáit. Rámutatnak, hogy Robert Kalinák nemrég egy törvénymódosítás lehetőségéről beszélt, mely lehetővé tenné a „romabűnözésről szóló statisztikák készítését, és emelné a rendőrség jogköreit. A szervezet ezt az intézményi rasszizmus újabb bizonyítékának tartja, a tervezett törvény ugyanis szerintük könnyen felhasználható lenne már egyébként is marginalizált közösségek üldözésére. „A javaslat romaellenes sztereotípiákra épül” - jegyzi meg a szervezet. Vinnék a parabolát Mint arról beszámoltunk, az intézkedéscsomagot a korompai, a nagyrőcei és a szenyeúj falui roma telepeken akarja kipróbálni. Itt integrált rendőri osztályok lesznek felelősek a biztonságért, az egyenruhásoknak lehetőségük lesz például elkobozni egy rádiót, ha annak tulajdonosa zavarni fogja az éjszakai csendet, vagy leszerelhetik a parabolaantennát annak a házáról, aki valamilyen kihágásért nem tudja kifizetni a bírságot. Kalinák az alkotmányt is módosítaná, hogy szociális segélyre csak az legyen jogosult, aki teljesíti például a gyerekneveléssel összefüggő kötelességeit - emellett pedig statisztikát is vezettetne a „romabűnözésről”. Nem ülnek a számok Az ERRC szerint a bűnözési statisztikák fontosak, de azokat nem etnikai alapon kell gyűjteni, a bűnözést ugyanis abszurd etnikai hovatartozáshoz kötni. Szerintük Kalinák számai nem ülnek: végigelemezték azt a településlistát, ahol főleg romák élnek, és ahol a miniszter a rendőri jelenlét erősítését szorgalmazta - és arra jutottak, hogy nincs erős korreláció a romák magas aránya és a megnövekedett bűnözési ráta közt. Dorde Jovanovic, az ERRC vezetője szerint jelenleg a bírósági eljárás az egyetlen lehetőségük, hogy bizonyítsák, a szlovák rendőrség rászállt a roma közösségekre, és tevékenysége törvényellenes. Ravasz: fontos per A tárca egyelőre hivatalosan nem reagált az ERRC által indított perre, Robert Kalinák a kormány mai ülése után csak annyit mondott, nem lát diszkriminációt a tervezett javaslatcsomagban, mely szerinte elősegíti majd a kisebbség és a többség konfliktusmentes együttélését. Ravasz Ábel romaügyi kormánybiztos (akinek hivatala a belügyminisztériumhoz tartozik) ugyanakkor lapunknak azt mondta, nem hiszi, hogy Kalinák terve reális formát önt majd. „Ennek a kormányon és a parlamenten is át kell jutnia, és egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy át is jut” - jegyezte meg Ravasz, aki egyébként többször is élesen elutasította Kalinák kijelentéseit. Azt, hogy az ERRC beperelte a belügyminisztériumot, nem kommentálta részletesen, csak annyit mondott, fontosnak tartja, hogy a központ ilyen módon is felhívja a figyelmet arra, hogy nem értenek egyet a Kalinák-féle javaslatokkal. „Meglátjuk, meddig jut az ügy” - tette hozzá. Tomanová megvádolta Blahovát Natália Blahová (Felvétel: Július Dubravay/Plus Jeden Defí) A törzstartozás akár felét is elengedhetnék ÖSSZEFOGLALÓ Viera Tomanová gyermekombudsman szerint Natália Blahová (SaS) parlamenti képviselő megpróbált elrabolni egy gyermeket. Blahová rágalmazásért és hivatali jogkörrel való visszaélés miatt jelentené fel az ombudsmant. Pozsony. A Natália Blahová (SaS) és Viera Tomanová (Smer) közötti újabb konfliktust egy erdőháti településen lejátszódott családi huzavona robbantotta ki. Pontosabban egy szlovák apuka és egy ecuadori anyuka vitája arról, hogy kié a közös gyermekük felügyelete. Az anyuka szerint a bíróság neki ítélte a kiskorú gyermeket, ám az édesapa jó ideje nem hajlandó átadni neki a kicsi felügyeletét. Az édesapa szerint nincs jogerős döntés a gyermek elhelyezéséről, ezért áll ellen, attól tartva, hogy az anyuka Ecuadorba viszi kislányukat. Múlt pénteken Natália Blahovával az édesanyával valamint parlamenti asszisztensével és annak két fiával érkezett a gyermek iskolájába, hogy támogassa az anyukát a kicsi átvételekor. Az SaS-es képviselő az anyuka tanácsadójaként folyt bele az ügybe, az édesanyát annak kérésére kísérte el az iskolába. Az apuka asszisztensként dolgozik az iskolában, és ahogy korábban, úgy most is megakadályozta, hogy az anyuka magával vigye a gyermeket. Az ügybe Viera Tomanová gyermekombudsman is bekapcsolódott, aki az édesapára hivatkozva kijelentette, hogy a parlamenti képviselő valószínűleg megpróbálta elrabolni a kiskorú gyermeket. Tomanová szerint Blahová és kísérete a gyermekvédelmi osztály munkatársának adták ki magukat, és jogtalanul beavatkoztak egy eljárásába. Ezt erősítette meg az apa szerint az iskola igazgatója is. Az ombudsman kétségbe vonta a bíróság döntést is. „Úgy vélem, a bírónak meg kellett volna hallgatnia a gyermek álláspontját az ügyben” - közölte Tomanová. Ugyanakkor a gyermekelhelyezési eljárás során a bíró pszichológus és a gyermekvédelem munkatársának jelenlétében meghallgatta a kicsit. Az ügyben azonban az apa szerint még nincs jogerős döntés. Az ombudsman a sajtót is tájékoztatta az ügyről, ráadásul a kiskorú identitását is felfedte, igaz, először maga Blahová számolt be blogján az ügyről. Az OEaNO-s képviselő lemondásra szólította fel az ombudsmant, mert szerinte nem tudja ellátni hivatalát. Ráadásul a kiskorú érdekeit sem tartotta szem előtt. Blahová péntekig adott időt Tomanovának, ha az ombudsman nem távozik posztjáról, feljelenti rágalmazásért és hivatali jogkörrel való visszaélésért. Blahová állítólag hangfelvétellel tudja bizonyítani, hogy az iskola igazgatóját előre és hivatalos formában értesítették arról, hogy a bírósági döntés értelmében az édesanya magához venné a gyermeket. (TASR, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Január végére készülhet el a kormány végleges elképzelése a végrehajtási amnesztiáról. Az elképzelések szerint elengednék bizonyos régi tartozásokra rakódó büntetőkamatokat, és magának a tartozásnak egy részét is. Bugár Béla, a Híd elnöke nem tartja kizártnak azt sem, hogy a törzstartozás 75-50 százalékát elengedjék. , A- nagyon régi tartozások esetében akár a 75 százalék elengedése sem elképzelhetetlen, az újabbaknál 50, a legfrissebb, egykét éves tartozások esetében pedig 25 százalék lenne elképzelhető” - véli Bugár. - Még semmi sem végleges, a cél az, hogy a 3,7 millió eljárásból minél több szűnjön meg, mert ez feleslegesen terheli a különböző állami intézményeket.” Az ellenzék attól tart, hogy ez felelőtlen magatartásra késztethetné a korábban eladósodott embereket, ezért nem támogatja a javaslatot. Ha a javaslat magáncégekkel szembeni tartozásokra is vonatkozna, akkor az SaS kész alkotmánybírósághoz fordulni. Ok inkább azt javasolják, hogy a végrehajtási díjat törvénnyel terheljék arra a cégre, akinek az adós tartozik, mivel szerintük az eladósodás egyik oka az is, hogy a cégek - elsősorban az áruhitelezők - nem vizsgálják meg alaposan, hogy az ügyfelük képes lesz-e törleszteni tartozását. Lucia Zitnanská igazságügyi miniszter szerint azonban csak az állami cégekkel szembeni tartozások egy részének elengedésén gondolkodnak. Az intézményeket nem akarta megnevezni, szerinte ugyanis az felesleges spekulációt indítana el. Bugár Béla állítja, hogy javaslatukkal azt is biztosítani akaiják, hogy az adós ne kerüljön újra adósságspirálba, ne adósodhasson el újra. A KDH a végrehajtók kártérítése miatt tart az amnesztiától, Alojz Hlina pártelnök szerint ez akár 30-50 millió eurós költséget is jelenthetne az államnak. (ipj.TASR) Lucia Éitfianská (TASR-feivétei) Az ERRC szerint Kalifiákék rendőrsége rászállt a romákra 2 |
