Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)
2018-01-18 / 14. szám
www.ujszo.com | 2018. január 18. KOZELET I 3 Tavaly is Pozsony volt a legveszélyesebb DEMECS PÉTER Pozsony. Az elmúlt tíz évben csökkenő tendenciát mutat a bűncselekmények száma az országban. Míg 2007-ben összesen 110 802 bűncselekmény történt, addig tavaly már csak 66 215. Ez derül ki a rendőrség országos bűnözésről készült statisztikájából, amelyből viszont lehetetlen részletesebb adatokat kiolvasni. A rendőrség 2013-tól minden januárban nyilvánosságra hozza az előző év bűnözési statisztikáit. Az információk szabadon hozzáférhetők a belügyminisztérium honlapján, ám ha valaki veszi a fáradságot, és megtalálja a statisztikát, csak nehezen tudja kideríteni, milyen bűncselekmények történtek saját városában. Külön térképeken tüntetik fel például, hogy hány erőszakos vagy vagyon elleni bűncselekmény történt az egyes járásokban. Minél sötétebb színű egy járás a térképen, annál több bűntett történt ott. Ám körülbelül ez az egyetlen következtetés, ami a statisztikákból levonható. Alapvető hiányosságok A bűnözési térképek egyik alapvető hiányossága, hogy aza adatokat abszolút és nem relatív számokban, a lakosság számához mérten hozzák nyilvánosságra. Az abszolút számok ugyanis nem tükrözik, hogy az egyes járásokban mekkora a lakosság száma, ezért néhány járás úgy tűnhet, hogy rendkívül veszélyes, viszont ha a bűntetteket a lakosok számához viszonyítanánk, akkor kiderülhetne, hogy ennek ellentettje az igaz. Hasonló eredményt kapnánk, ha például összehasonlítanánk' Szlovákia és Magyarország bűnözését. Ha például Magyarországon 100 ezer bűncselekmény történt, Szlovákiában pedig 70 ezer, akkor Magyarország sokkal sötétebb színnel lenne befestve. Viszont ha figye-2017-ES ORSZÁGOS BŰNÖZÉSI STATISZTIKA Az országban tavaly 66 215 bűncselekmény történt, ebből 38 848 esetet tisztáztak. ^■jr 2016-hoz képest hárommal kevesebb embert gyilkoltak meg; az 57 gyilkosságból végül egy év alatt 37-et sikerült Az 1525 ellopott autóból átlagban minden harmadikat sikerült előkeríteni és visszaadni a tulajdonosának. tisztázni. Az ország legveszélyesebb járásai a Pozsony I., II., III. a legbiztonságosabb pedig a Báni (Bánovce nad Bebravou) járás. A bűncselekmények áldozatainak több mint fele férfi volt. Az elkövetők 83,51 százaléka volt férfi. * Összeállította: dem. Forrás: Országos Rendőr-főkapitányság Ábrák: shutterstock lembe vennénk a lakosok számát is, akkor kiderülne, hogy míg Magyarországon 1000 főre körülbelül 10 bűncselekmény jut, addig Szlovákiában 13. Az Országos Rendőrfőkapitányság ugyan ismeri azt is, hogy a lakosság létszámát figyelembe véve milyen a bűnözési statisztika, az adatokat mégsem teszik közzé. Tegnapi kérésünkre azt a választ kaptuk, hogy ha érdekel a részletes statisztika, a részletesebb adatokat az egyes kerületi kapitányságoktól kéijük el. Az információkat tegnap, lapzártánkig nem sikerült megszerezni. Újabb hiányosság, hogy például a vagyon elleni bűncselekményeket ábrázoló térképről nem lehet kideríteni, mennyi autót loptak el vagy mennyi lakást raboltak ki az egyes járásokban. Ugyanez érvényes az erőszakos bűncselekményeket vagy a gazdasági bűncselekményeket ábrázoló térképekre is. Javuló statisztika Az összesített adatokból viszont kiolvasható, hogy országos szinten javul a biztonság. Csökkent a bűncselekmények száma, és több esetet is sikerült felderíteni. A tíz évvel ezelőtti 41,49 százalékról a tavalyi 58,67 százalékra nőtt a bűntettek felderítettsége. Tibor Gáspár országos rendőrfőkapitány szerint ezek az adatok rekordértékek. „A legfontosabb, hogy sikerül letartóztatnunk a tetteseket” - mondta a héten Gáspár. Legnagyobb mértékben a közterületen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma csökken, és egyre sikeresebben tudják leleplezni a rendőrök a gazdasági csalásokat, főként az adócsalásokat. A legnagyobb biztonság tavaly a Bánói (Bánovce nad Bebravou) és az Alsókubini (Dolny Kubín) járásokban volt. A legveszélyesebb járások közé országos szinten Pozsony I., II. és III. járása tartozik. „Ez azért is logikus, mert épp a fővárosban él a legtöbb olyan ember, akinek nem itt van az állandó lakhelye” - pontosított Gáspár. Országos átlagban mintegy 12 bűncselekmény jut ezer főre. INESS: nem lesz mindenki boldog a bérpótlék emelésétől ÖSSZEFOGLALÓ Számos negatív hatása lehet a bérpótlék emelésnek - állítja az INESS gazdaságkutató intézet. Pozsony. A szakemberek szerint ugyanis az éjszakai és a hétvégi munka után járó bérpótlék emelése visszavetheti az új munkahelyek kialakítását, csökkentheti a munkapiac rugalmasságát, és fennáll annak a veszélye is, hogy az alacsonyabban képzett munkakeresők kevésbé tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A negatív hatások Radovan Durana szerint a bérpótlék emelése magával hozhatja azt is, hogy romlik a szlovák munkaerőpiac rugalmassága. Ennek következményeként Szlovákia ennek a mutatónak a tükrében - a Világbank adatai szerint - a jelenlegi 26-ik helyről a 36-ik helyre esne vissza a világ 41 legfejlettebb országát tartalmazó listán. „A bérpótlék emelése bonyolítja a munkáltatók helyzetét és üzleti terveit. Módosíthatja bővítési szándékukat, illetve csökkentheti az új munkahelyek kialakításának szándékát” - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Radovan Durana. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a bérpótlék emelése elsősorban azokat a területeket érint - a kisvállalkozókat és a vendéglátósokat -, ahol egyébként is alacsonyak a bérek. „Bár a negatív hatások hosszú távon a teljes munkaerőpiacon érezhetők lesznek, rövid távon azokon a területeken fog érződni, ahol rendszeres az éjszakai és a hétvégi munka, és ahol a munkavállalóknak nincs erős tárgyalási pozíciójuk” - magyarázta az bérpótlék emelésének kockázatait az INESS elemzője-Richter elégedett Durana arra is rámutatott, hogy az emelést nem fogja megérezni minden dolgozó, mivel több ágazatban a magasabb bérpótlék már szerepel a kollektív szerződésben. „Máshol pedig a munkáltató a bérpótlék emelésének költségét úgy fogja csökkenteni, hogy nem emeli a munkavállaló bérét, vagy csak minimális mértékben, s a bérköltsége nem ugrik meg jelentősen” - figyelmeztetett az elemző, aki szerint kérdéses, hogy a munkavállalók valóban megkapj ák-e azt a 10%ot, amit a bérpótlék emelése jelent. Ezzel szemben Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter szerint a munkáltatóknak lesz idejük felkészülni a bérpótlék emelésének következményeire. „Az emelés két lépésben idén és jövő májusban valósul meg” - indokolta a miniszter. O attól sem tart, hogy az intézkedés miatt nő a feketemunka aránya. „Úgy vélem, azok, akiknek eddig nem hivatalosan fizették ki a pluszpénzt az éjszakai munkáért, most hivatalosan fogják vállalni az éjszakai műszakot. Vagyis az emeléstől én a feketemunka csökkenését várom” - közölte Richter. A bérpótlék módosításáról szóló tervezetet a soron következő parlamenti ülésen hagyhatja jóvá a parlament. _ (TASR, ie) Kérdéses, hogy a munkavállalókvalóban megkapják-e majd azt a 10%-ot,amlt a bérpótlék emelése jelent (Tony Stefunko/Plus Jeden Deft)
