Új Szó, 2018. január (71. évfolyam, 1-25. szám)

2018-01-11 / 8. szám

>»*• Életmód WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Az iskolalátogatás a tanköteles fiatalok kötelessége. Új dolgokat tanulni és tágítani a látókört azonban egész életre szóló kihívás. Napjainkban már nyugdíjas korban is lehet főiskolára járni. A harmadik kor egyetemének köszönhetően a szeniorok tovább és jobban élnek. Oklevelet ugyan nem szereznek, de az új képzettségük révén könnyebben találhatnak munkát. A HARMADIK KOR EGYETEME A harmadik kor egyeteme küldetése SlfBBHH * * ■ttgtaHiAHMrm Sokszor a körülmé­nyek kényszerítenek, de az aktív produktív korúak és azok a sze­niorok, akik nem szeretnek tétlenül ülni, kíváncsiságból és a hobbijuk miatt is állan­dóan új információkat ke­resnek és sajátítanak el, ami kiváló agytorna, és jót tesz az agyműködésnek. A fel nőtt korban való művelődésre például a harmadik kor egye­teme révén van lehetőség. Az első ilyen intézmény a Komensky Egyetemen jött létre 1990-ben, és 235 diák­kal kezdte meg tevékenysé­gét. Ma már országszerte több városban 15 ilyen in­tézmény kirendeltsége mű­ködik, a hallgatók száma is több ezer, csak Pozsonyban mintegy 1800-an látogatják a harmadik kor egyetemét. Az idősebb korosztály külön­böző ágazatokban képezheti magát, számos nyelvtudo­mányi, műszaki, humán és természettudományi szak közül lehet választani, de kí­nálnak kézművesműhelyeket és tanfolyamokat, tanulmá­nyi utakat is. Az előadásokat és a gyakorlati foglalkozáso­kat neves egyetemi oktatók, tudományos munkatársak, külföldi lektorok, esetleg a Szlovák Tudományos Aka­démia munkatársai tartják. „Nagyobb az áttekintésem, hasznos dolgokkal foglalkoz­tatom az agyamat, ráadásul új barátokat is szereztem, két nagyon jó barátnővel hozott össze a sors" - emlékezett vissza az 50 éves Bozena, miért kezdett a harmadik kor egyetemére járni. Kutatások szerint azok a szeniorok, akik képezik magukat, egészsége­sebbnek érzik magukat, tes­tileg-lelkileg életképesebbek, a depresszió kisebb mérték­ben gyötri őket, az életük új értelmet kap. A harmadik kor egyetemét nem kizárólag nyugdíjasok­­naktalálták ki. Van, ahová már 40 éves kortól lehet jelentkez­ni, de az alsó korhatár álta­lában 45-50 év. Ilyen „fiatal" diákból azonban általában kevés van, a legtöbben 60 felettiek, mert a fiatalabbak rendszerint még dolgoznak, a munkahelyükről nehezen tudnak elszabadulni és időt szakítani a tanulásra. Ezzel szemben a nyugdíjasoknak rengeteg szabad idejük van, amellyel sokan nem tudnak mit kezdeni. Az előadások gyakorisága és időpontja in­tézményenként különböző, van, ahol havonta egyszer, máshol kéthetente kell iskolá­ba menni, rendszerint mun­kanapokon. A harmadik kor egyeteme nem igazi főiskola, elvégzése után senki sem dicsekedhet újonnan szerzett akadémiai címmel, az elvégezhető sza­kok inkább a felsőoktatási in­tézmények által a szeniorok­nak szervezett színvonalas tanfolyamoknak vagy szak­köröknek minősülnek. A di­ákok ugyan vizsgáznak, ám az meg sem közelíti a klasz­­szikus egyetemek állam­vizsgáit. Például, aki elvégzi a jogot, nem dolgozhat ügy­védként, az orvosi egyetem által szervezett képzések végzősei sem műthetnek. „Ezek a tanulmányok nekem abban nem segítenek, hogy esetleg előléptessenek, vagy jobb munkát találjak, hiszen pár év múlva nyugdíjba vo­nulok" - mondta az 59 éves Mária, aki mindig is érdek­lődött a pszichológia iránt, de korábban nem volt lehe­tősége továbbtanulni. Most teljesült az álma, s élvezi az előadásokat. A legtöbb idős ember azért jelentkezik a harmadik kor egyetemére, hogy job­ban tudjanak tájékozódni modern világunkban. A szlo­vákiai szeniorok évtizedekkel ezelőtt, egy olyan korban jár­tak iskolába, amikor idegen nyelvként az oroszt tanulták, más nyelveket csak ritkán, és még akkor is általában rossz módszerekkel oktattak. Most van lehetőség angolul, né­metül, franciául tanulni, és sokan ki is próbálják ezeket a nyelveket. Egyesek azért, mert szeretnének utazgatni, világot járni, mások azért, mert a gyerekeik, unoká­ik külföldön élnek, megint mások csak kedvtelésből, kíváncsiságból. Ugyanez a helyzet a számítástechni­kával. A jelenlegi szeniorok iskoláskorukban a számító­gépekről szinte nem is hal­lottak, és vannak, akik életük során soha nem is dolgoztak velük. Nem csoda, hogy az informatika iránt viszonylag nagy az érdeklődés, aminek következtében - mivel a szá­mítástechnika felkapott és nagyon divatos lett, ráadásul az IT virágkorát éli - néhány helyen az ilyen képzésért ma­gasabb díjat kérnek. A har­madik kor egyeteme sehol sem ingyenes, de a tandíj nem túl magas. A pontos összeg intézményenként, régiónként változik, s általá­ban egész évre szabják meg. Pozsonyban 55-70 euró kö­zött mozog, Nyitrán 60 euró, Besztercebányán 80-100 euró, Kassán 70 euró. Még a pozsonyi Rendőrakadémia is szervez harmadik kor egye­temét, ott a tandíj 70 euró, ezenkívül 5 euró beiratkozá­si illetéket is számláznak. Az egészségkárosodott érdek­lődők kedvezményesen ké­pezhetik magukat, ők 40-50 eurós tandíjat fizetnek. Felvételi vizsga nincs. Ahol túljelentkezés van, várólistát hoznak létre, s amint valaki sorra kerül, írásban érte­sítik, mikor kezdheti meg a tanulmányait. Pozsony­ban például általában éven­te 400 szeniort szólítanak meg, a mintegy 240 szabad helyre - a sokéves tapasz­talatok alapján ugyanis fel­tételezhető, hogy mintegy 150-en végül nem kezdik el a tanulmányokat. Ennek általában objektív okai van­nak: újból elhelyezkednek, unokák születnek, családi vagy egészségi problémák merülnek fel stb. A harmadik kor egyete­mén a tanulmányok 2-3 évig tartanak. Az első évfo­lyam általános ismereteket nyújt, utána szoktak sza­kosodni. A gyengébb nem képviselői általában többen vannak. Szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a nők fiatalabb korukban a családra összpontosí­tanak, a továbbtanulásra nincs idejük, ezért idősebb korukban próbálják bővíte­ni az ismereteiket. Ugyanak­kor egyre többen jelentkez­nek olyanok is, akik fiatalon egyetemi diplomát szerez­tek, s most ismét beültek az iskolapadba. Számukra a harmadik kor egyeteme a társadalmi kapcsolattar­tás lehetősége, új barátokat szereznek, karbantartják szellemi képességeiket, tor­náztatják az agyukat, (sza) A továbbtanulás jelentősége a szeniorok számára BA harmadik kor egyeteme lassítja az öregedést. A továbbtanulás szélesíti a látókört, ami lehetővé teszi a generációk közötti egyenrangú kommunikációt. Az ismereteknek köszönhetően fékezhető a szeniorok zárkózottsága és dogmatizmusa. Az idősebb emberek ugyanis hajlamosak leragadni a múltban és a régi módszereknél. A tanulmányok javítják az emberek közötti kapcsolatokat. Azok a szeniorok, akik rendszeresen közösségbe járnak, és ismét tanulnak, karbantartják szellemi és testi egészségüket. Példát mutatnak a fiataloknak, és ezzel növelik a művelődés értékét, s bizonyítják: a tanulás a fontos. 18 Szenior 2018. január

Next

/
Oldalképek
Tartalom