Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-05 / 279. szám, kedd
KÜLFÖLD 8 2017. december 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Katalónia: gyengülő függetlenedők Madrid. Nem szereznék meg a kormányzóképes parlamenti többséget a december 21 -én esedékes katalán választásokon a függetlenségi pártok - állapította meg a spanyol társadalomkutató központ (CIS). A közvéleménykutatás szerint a választásokon külön induló, a katalán függetlenséget támogató pártok a közvélemény-kutatás szerint összesen a szavazatok 44,4%-át szerezhetik meg, ami 66-67 mandátumot jelent a 135 fős parlamentben. A kormányzóképes többséghez 68 képviselőhely megszerzése szükséges. (MTI) Seehofer helyébe Markus Söder lép München. Markus Söder bajor pénzügyminiszter veheti át a tartományi miniszterelnöki tisztséget Horst Seehofer eddigi bajor kormányfőtől 2018 elején - derült ki a kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) tartományi parlamenti frakciójának szavazásán. A CSU-frakció tegnap Münchenben egyhangú szavazással választotta meg az 50 éves politikust Bajorország jövendő miniszterelnök-jelöltjének. Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke a frakció ülésén megerősítette, 2018 első negyedévében megválik miniszterelnöki tisztségétől, de továbbra is pártjának elnöke marad. (MTI) Korzika nagyobb autonómiát kór Párizs. A hétvégi korzikai regionális parlamenti választások 1. fordulójában legtöbb szavazatot elért, magát nacionalistáknak nevező pártszövetség tegnap kezdeményezte a tárgyalások megnyitását a francia kormánnyal a nagyobb autonómiáról, de kizárta, hogy elszakadásra törekedne. „Nem ott tartunk, mint Katalónia, hanem Korzika emancipációjáért dolgozunk” - mondta Jean-Guy Talamoni, a győztes szövetséget alkotó egyik párt, a függetlenséget szorgalmazók vezetője. Az autonómia- és a függetlenségpártiak kérik a korzikai nyelv hivatalossá tételét a francia mellett a szigeten, valamint amnesztiát minden korzikai elítéltnek. A függetlenség és elszakadás kérdése jelenleg nincs napirenden a 330 ezres lakosú szigeten, ahol az elmúlt évtizedek merényletei után viszonylagos stabilitás alakult ki. (MTI) Teljessé vált Andrej Babiš kormánya Prága. Már teljessé vált Andrej Babiš leendő cseh kormányfő kabinete, melyben 14 miniszter foglal helyet. Az ANO kisebbségi kormányában négy nő foglal helyet, ez cseh viszonylatban rekordnak számít - többek között olyan kulcsfontosságú minisztériumok élére állnak, mint a honvédelem és a pénzügy. Az új külügyminiszter Martin Stropnický lesz, aki eddig a honvédelmi tárcát igazgatta. (TASR) Szabaduló latalán politikusok A nyolcból 2 volt katalán kormánytag marad letartóztatásban, Puigdemontról nincs döntés A hétvégén is tüntettek Katalónia függetlenségéért (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Madrid. Előzetes letartóztatásban marad Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes és Joaquin Forn egykori-katalán belügyi tanácsos, míg a leváltott katalán kormány 6 másik tagja óvadók ellenében szabadlábon védekezhet - jelentette be a madridi legfelsőbb bíróság. A politikusoknak 100 ezer aurát kell befizetniük a bíróságnak, hogy szabadon távozhassanak, ám nem hagyhatják el az országot. Ráül Romévá, Carles Mundó, Dolors Bassa, Meritxell Borras, Josep Rull és Jordi Turull a feltételek teljesítését követően azonnal elhagyhatja a börtönt. Jordi Pino ügyvéd, aki két politikust is képvisel közülük, csalódottságát fejezte ki, amiért nem egységes döntés született és nem mindenki védekezhet szabadlábon. Az előzetes letartóztatásban tartott vezetők ügyében fellebbezés várható - tette hozzá. Pablo Llarena bíró indoklásában a bűnismétlés veszélyének fennállásával indokolta, hogy a többiekétől eltérő döntést hozott Oriol Junqueras és Joaquin Főm esetében. Oriol Junqueras pártja, a Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) listavezetője a december 21-i katalán parlamenti választásokon, amelynek hivatalos kampánya ma kezdődik. A bíró döntött arról is, hogy előzetes letartóztatásban marad Jordi Sánchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) valamint Jordi Cuixart, az Omnium Cultural nevű civil politikai szervezet vezetője is. Ellenük zendülés bűncselekményének gyanújával indult eljárás a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál történt szeptember 20-i éjjeli tüntetés miatt. Altkor az odabent házkutatást tartó spanyol csendőrök órákig nem tudták elhagyni az épületet a tiltakozó tömegtől, amely autóikat is megrongálta. Az illetékes belga bíróság december 14-re halasztotta döntését Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kabinetjének négy, Belgiumban tartózkodó tagja kiadatásának ügyében - közölte a volt katalán elnök ügyvédje. Puigdemont feloszlatott kabinetjének több tagjával együtt októberben váratlanul Brüsszelbe utazott, miután Madrid rendkívüli intézkedésként menesztette őket, és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában. A spanyol legfőbb ügyész október 30-án kezdeményezett eljárást a politikusokkal szemben lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy „döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én”. A katalán vezetők november 2-án kerültek előzetes letartóztatásba, amit a spanyol központi büntetőbíróság akkor a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolt. A volt kormánytagok fellebbeztek a döntés ellen. Megölték az exelnököt Letartóztatások sora Máltán Valletta. Őrizetbe vettek tíz. gyanúsítottat Máltán a korrupciós ügyeket vizsgáló, október 16-án meggyilkolt oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Gali- zia ügyében - jelentette be Joseph Muscat miniszterelnök. Muscat hozzátette, a máltai nyomozók igénybe vették az amerikai Szövetségi Nyomozó- iroda (FBI), az Europol és a finn rendőrség segítségét is. „Az állam és személyesen én is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a gyilkosság felbujtóit és elkövetőit bíróság elé állítsák” - írta. Galizia egyebek között a miniszterelnök és felesége állítólagos offshore számlái után is kutakodott, és rendszeresen hangoztatta, hogy a szigetország irányítása bűnözők kezébe került. Halála idején 42 jogi eljárás folyt az 53 éves újságírónő ellen rágalmazás miatt. (MTI) Meghalt Ali Abdullah Száleh volt jemeni elnök a húszi lázadókkal vívott harcokban a főváros, Szanaa külterületén - ezt a hírt Száleh pártja, az Általános Népi Kongresszus erősítette meg tegnap. Szanaa. Ali Abdullah Száleh jemeni exelnököt pártjának főtitkárával, Jasszer el-Avadival együtt gyilkolták meg a fővárostól délre. A húszik egy rakétahajtású gránáttal megállították a volt elnök páncélozott járművét, majd a járműből kiszálló Szálehet agyonlőtték. A síita lázadók később egy videófelvételt tettek közzé, amelyen egy húszi lázadókból álló tömeg látható, amint Szálehnek egy színes pokrócba csavart holttestét egy teherautóra helyezi. Előzőleg felrobbantották Száleh exelnök rezidenciáját a húszi lázadók a fővárosban, Szanaában. A jemeni lázadó frakciók és a Szálehhez hű erők között múlt szerdán egy mecset használatba vétele körüli vita miatt belharcok törtek ki, amelyek azóta is folynak, a Vöröskereszt fiiss jelentése szerint a harcokban eddig legalább 125 ember halt meg és 238-an megsebesültek. Száleh tegnap, azaz közvetlenül meggyilkolása előtt hivatalosan bejelentette, hogy megszakítja szövetségesi kapcsolatait a húszi lázadókkal népellenes cselekedeteik, illetve amiatt, hogy Irán politikai akaratát hajtják végre. Korábban a húszi lázadók és az arab tavasz során 2011 -ben megbuktatott volt elnök és a hozzá hű erők összefogtak, hogy elüldözzék Száleh utódját, a nemzetközileg elismert jemeni elnököt, Abed Rabbó Manszúr Hádit és kormányát. A lázadók sikerrel is jártak 2014-ben, Hádi pedig Szaúd-Arábiába menekült. Rijád a húszik iráni támogatását látva 2015 márciusában beavatkozott a jemeni polgárháborúba. (MTI) r Óvatos lépések a brexit irányába BrUsszel/London. Közelebb került az áttörés az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalásokon - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután telefonon egyeztetett Leo Varadkar ír kormányfővel. Tusk biztatónak nevezte az előrelépést az ír-északír határellenőrzés ügyében, valamint arról számolt be, hogy közelebb került a jövőbeli EU-brit kapcsolatrendszerről szóló második tárgyalási szakasz megkezdése. Theresa May brit miniszterelnök tegnap Jean- Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével is beszélt a brexitről. Tony Blair, az angol Munkáspárt korábbi miniszter- elnöke megpróbálja visszafordítani a brexitet, írja a Guardian. Blair azért lobbizik, hogy új népszavazást írjanak ki az EU- ban való maradásról. (MTI, ú) Eddigi legnagyobb közös légi hadgyakorlatába kezdett Dél-Korea és az USA. Az ötnapos manőverekben 230 harci repülő - köztük 20 lopakodó gép - és 12 ezer amerikai katona vesz részt. Egyebek közt észak-koreai nukleáris és rakétatámadást szimulálnak, és annak elhárítását gyakorolják. A hadgyakorlat előtt alig egy héttel Észak-Korea ismét ballisztikus rakétát bocsátott fel. (tasr/ap) Döntés Jeruzsálemről Washington/Rámalláh. Donald Trump amerikai elnök még nem döntött arról, elismeri-e Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de až Egyesült Államok izraeli nagykövetségének Tel-Avivból Jeruzsálembe való áthelyezéséről sem - közölte Jared Kushner, Trump veje és tanácsadója. Az amerikai elnök várhatóan holnap tesz bejelentést ezzel összefüggésben. Kushner szerint Trump még mérlegeli a lehetőségeket és a különböző tényeket. Mahmúd Abbász palesztin elnök óva intette az Egyesült Államok attól, hogy elismeije Jeruzsálemet a zsidó állam fővárosaként, vagy áthelyezze oda nagykövetségét, mivel ez a lépés szerinte aláásná az amerikai erőfeszítéseket a közel-keleti békefolyamatban. Hangsúlyozta: mindez teljesen elfogadhatatlan lenne az arabok, különösen a palesztinok számára, de nemzetközileg is. Abbász kapcsolatban áll Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait és Franciaország vezetőivel, hogy támogatókat gyűjtsön. Jordánia máris egyeztetésekbe kezdett, hogy összehívják az Arab Ligának, illetve az Iszlám Együttműködés Szervezetének rendkívüli ülését arra az esetre, ha Washington elismerné Jeruzsálemet Izrael fővárosának, vagy a nagykövetségének áthelyezéséről döntene. A nemzetközi közösség soha nem ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, mint ahogyan nem ismeri el Kelet- Jeruzsálem izraeli annektálását sem. A palesztinok szerint Kelet- Jeruzsálemben kell lennie a leendő palesztin állam fővárosának. (MTI)