Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-30 / 299. szám, szombat

18 SZALON ■ 2017. DECEMBER 30. www.ujszo.com dő félelmeket. Első hivatali évét a napirenden lévő botrányok s a ha­zai, s nemzetközi szintű bizonyta­lanság jellemezte. Trump azzal is kihívta a nemzetközi közösség felháborodását, hogy felrúgta a párizsi klímaegyezményt. A mai napig nem tisztázott, megválasz­tásában milyen szerepet játszott a Kreml, ami példátlan az USA történetében. Trump személye a globális biztonságpolitika szem­pontjából azért is kockázati té­nyező, mert a hidegháború óta először merült fel az atomháború lehetősége, mégpedig Észak-Ko- rea militáris vezetése miatt. 7. Kim Dzsong Un Az észak-koreai diktátor a patta­násig feszítette a húrt a Koreai-fél­szigeten azzal, hogy idén minden korábbinál több ballisztikus raké­takísérletet és kísérleti atomrob­bantást hajtott végre. Ezzel utolsó nagy partnere, Kína haragját is ki­váltotta, Peking egyre komolyab­ban veszi az ENSZ által elrendelt szankciókat. Miután Kim közvet­lenül is megfenyegette az USA-t, Donald Trump kilátásba helyezte a válaszcsapás lehetőségét. 8. Emmanuel Macron Az év személyiségei 1. Andrej Danko Az év elején még úgy tűnt, töreden az SNS-elnök politikai pályája. Ám Danko ekkor hibát követett el: szá­zadosi rangra emelése, majd a telje­sen elhibázott kommunikáció a té­mában fordulópontnak bizonyult. Innentől fogva minden megfordult, a házelnök általános nevetség tárgya lett. A nyár végi koalíciós válság, amikor Danko a koalíció elhagyá­sával fenyegette meg partnereit, egy utolsó, kétségbeesett kísérlet volt te­kintélye megőrzésére. Nem sikerült, Danko ezt a játszmát is elvesztette, s vele együtt régóta dédelgetett mi­niszterelnöki ambícióit. 2. Andrej Kiska A köztársasági elnök nem a legjobb évét zárja. Az év folyamán kiélező­dött a harc a kormányfő és az elnöki palota között. Bizonyára ezzel függ össze, hogy érzékeny információk szivárogtak ki az adóhivatalból Kiska korábbi cégével kapcsolatban. Az ügy messze nem éri el a bašternáki szintet, ugyanakkor az államfő ma­gyarázkodásra kényszerült, amit ráadásul nem is sikerült a legjobban levezényelnie. Év végén egy követke­ző csapás érte: az Alkotmánybíróság döntése alapján rákényszerült, hogy kinevezze a smeres alkotmánybírá­kat, akiket korábban alkalmatlan­nak talált a tisztségre. 3. Karolína Farská és Dávid Straka A két középiskolás diáknak bá­mulatra méltó dolog sikerült: tömegeket mozgósító korrupció- ellenes tüntetéseket szerveztek, amelyek jelentős mértékben hoz­zájárultak ahhoz, hogy Robert Fico két évtizednyi elutasítás után egyszeriben rábólintott a meéiari amnesztiák eltörlésére. A jelenség azért is érdekes, mert a felhívás a Facebookon terjedt, rámutatva ezzel a társadalmi mobilizáció új lehetőségeire. 4. Ján Lunter Az év elején még ismeretlen besz­tercebányai vállalkozó volt, akinek indulása a megyeelnöki posztért általános meglepetést válton ki. Konfliktusmentes, értékekre épü­lő kampányával azonban foko­zatosan maga mögé parancsolta ellenfeleit, olyannyira, hogy végül Kotleba-ellenes koalíció alakult ki mögötte, s meg is nyerte a válasz­tást. Ez elindította a spekuláció­kat, vajon győzelmét meg tudná-e ismételni országos szinten is, ő maga azonban még nem nyilvání­totta ki, vannak-e magasabb poli­tikai ambíciói. 5. Borbély Alexandra Először fordult elő, hogy ma­gyar, ráadásul szlovákiai magyar színésznő kapta az Európai Film­akadémia legjobb színésznőnek járó díját, amit európai Oscarnak is szokás nevezni. Borbély Ale­xandra olyan sztárok mezőnyé­ben tudott győzni, mint Juliette Binoche vagy Isabelle Hupert. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje, amelyben a női fő­szereplőt alakította, világszerte elismerő kritikákat kapott, s a filmet már beválogatták az Oscar- díjra jelölt külföldi mozik 9-es válogatásába. 6. Donald Trump Az új amerikai elnök beváltotta, sőt, túl is szárnyalta a hozzá fuző­Az év legnagyobb megkönnyeb­bülése a francia elnökválasztás eredménye volt, amelyben a cent­rista Macron nagy fölénnyel le­győzte a szélsőjobbos Marine Le Pent, valamint a szélsőbalos Jean-Luc Mélenchont. Ezzel megfordulni látszott az illiberális- populista trend, melynek a brexit és Donald Trump győzelme je­lentette a csúcsát. Macron az év folyamán bemutatta ambiciózus EU-reformtervezetét is, benne az úgynevezett mag-Európa el­képzeléssel, ám törekvései útjába komoly akadály gördült. Leg­nagyobb szövetségese, Angela Merkel ugyanis meglehetősen meggyengült a németországi vá­lasztásokon, hiszen több hónapig tartó tárgyalások után sem volt képes kormányt alakítani. 9. Soros György Soha nem látott gyűlöletkampány célpontja lett Magyarországon a magyar származású pénzügyi be­fektető. Az Orbán-kormány az év elején a Soros által alapított Közép-európai Egyetem ellen in­dított frontális támadást, majd a milliárdos migrációval kapcsolatos nézeteit meglovagolva szervezett országos méretű, antiszemita fel­hangokat sem nélkülöző plakát­kampányt. Legutóbb úgynevezett nemzed konzultációt is tartottak a Soros-tervről, amelyről már a ma­gyarországi bíróság is kimondta, hogy nem létezik. 10. #MeToo Míg Donald Trump választási kam­pánya során nyíltan dicsekedett nők szexuális molesztálásával, az év egyik legfontosabb jelensége, a #MeToo mozgalom szintén az USA-ból indult, s éppen a szexu­ális zaklatást vette célkeresztbe. Az egész Harvey Weinstein hollywoodi sztárproducer évtizedek óta tartó zaklatásainak felfedésével indult, s cunaminak bizonyult: világszerte több száz befolyásos üzletembert, politikust, médiasztárt sodort ma­gával. így „veszítette el” a filmvilág a népszerű Kevin Spacey-t, de a bot­rány Magyarországra is begyűrű­zött, ahol Marton László sztárren­dező karrierje ért csúfos véget, (ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom