Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-16 / 289. szám, szombat

6 | KÜLFÖLD 2017. december 16. | www.ujszo.com Brexit: tovább lehet lépni Emmanuel Macron francia államfő és Angela Merkel német kancellár közö­sen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján (TASR/AP-feivétei) RÖVIDEN Rossz jelzós lenne az alku felmondása Moszkva. Az iráni nukleáris programról megkötött megálla­podás felrúgása rendkívül rossz jelzés lenne azok számára, akik bíznak a Koreai-félszigeten ki­alakult válság rendezésében - fi­gyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az orosz parlament felsőházában. Hangsúlyozta, hogy minden olyan forgatókönyv, amely ka­tonai fellépéssel számol Eszak- Korea ellen, katasztrófához ve­zetne. A koreai válságról a pén­tekre virradó éjszaka folyamán telefonon tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Do­nald Trump amerikai elnök. (MTI) Schulzók tárgyalást kezdenek Boriin. Tárgyalást kezd a szö­vetségi kormány megalakításá­nak lehetőségeiről a Német Szo­ciáldemokrata Párt (SPD) az Angela Merkel vezette Keresz­ténydemokrata Unióval (CDU) és a Horst Seehofer vezette Ke­resztényszociális Unióval (CSU) - döntött az SPD vezetősége pénteken Berlinben. Martin Schulz pártelnök a tanácskozás utáni tájékoztatóján kiemelte, hogy a CDU/CSU pártszövetség csak a 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról kíván tárgyalni, az SPD viszont ra­gaszkodik ahhoz, hogy a követ­kező német kormány megalakí­tásának valamennyi lehetséges módozatáról tárgyaljanak. A megbeszélések január elején kezdődhetnek. Az SPD január 14-re rendkívüli kongresszust tervez annak eldöntésére, hogy továbblépjenek-e a koalíciós tár­gyalások szakaszába. (MTI) ENSZ-bírálat az akasztások miatt Genf. Az ENSZ-t megdöbben­tette az Irak déli részén található Násziríja város egyik börtönében 38 elítélten végrehajtott tömeges akasztásos kivégzés - közölte pénteken Liz Throssell, a világ- szervezet szóvivője. Hozzátette, hogy az ENSZ emberi jogi hiva­talát „óriási aggodalommal” tölti el a halálbüntetés alkalmazása Irakban, és ismételten felszólí­totta a bagdadi kormányt min­denféle kivégzés leállítására. Az iraki igazságügyi tárca csütörtö­könjelentette be, hogy terroriz­mus vádjával halálra ítélt 38 „szunnita muszlim fegyverest” végeztek ki a hatóságok. (MTI) Aggódnak a NATO-tagok Brüsszel. Aggodalmukat fejez­ték a NATO-tagországok pénte­ken amiatt, hogy szerintük az új orosz cirkálórakéta-rendszer sérti az 1987-ben, a hidegháború ide­jén a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkö­tött szerződést. „A szövetségesek azonosítottak egy olyan orosz rakétarendszert, amely komoly aggodalmakat vet fel” - áll az észak-atlanti szövetség közle­ményében. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Tovább lehet lépni az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló egyeztetések második szakaszára, a távozás legfontosabb feltételeiről ugyanis megfelelő előrelépés történt a felek között - mondták ki pénteki brüsszeli találkozójukon a brit kilépés után bennmaradó tagállamok vezetői. A huszonhetek döntéséről Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szá­molt be a Twitteren, üzenetében egy­úttal gratulálva Theresa May brit kor­mányfőnek. A bejelentés nem oko­zott meglepetést Brüsszelben, a szak­értők egyöntetűen úgy vélték, hogy ezúttal jóvá fogják hagyni a jövőbeli EU-brit kapcsolatrendszerről, a ke­reskedelmi viszonyról és az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalá­sok megindítását. A bennmaradó tagországok által egyhangúlag elfogadott irányelvek­ben mindenekelőtt a kiválás feltételei kapcsán még megoldásra váró kér­dések rendezését sürgették. Kiemel­ték: az egyeztetések a második sza­kaszban kizárólag akkor haladhatnak előre, ha a felek teljes mértékben tisz­teletben tartják minden kötelezettsé­güket, és ezeket mihamarabb egy vi­lágos, jogilag kötelező szerződésbe foglalják. Mint írták, az EU kész tárgyalást kezdeni a London által javasolt két­éves átmeneti időszakról, azonban a szigetországnak ebben az időszakban is teljeskörűen be kellene tartania a közösségi jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat, eleget kelle­ne tennie a költségvetési kötelezett­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Nyolcévi szigorított szabadságvesztésre és 130 millió rubel pénzbírságra ítálte pénteken egy moszkvai bíróság Alekszaj Uljukajev volt orosz gazdaságfejlesztési minisztert különösen nagy értékű kenőpénz elfogadása miatt. Ő volt az első hivatalban lévő kor­mánytag, aki ellen bűnvádi eljárás indult a rendszerváltás utáni Orosz­országban. A bíróság bizonyítottnak ítélte, Pénteken dólután öt órától tüntetett a Jobbik a Fidesz budapesti székháza előtt az ellen, hogy az Állami Számvevőszák több mint 660 millió forintra bírságolná a pártot tiltott kampányfinan­szírozásra hivatkozva a „Ti dolgoztok, ők lopnak" plakátkampány miatt. Budapest. A fáklyás - „Ha neked is égő!” címmel meghirdetett - meg­mozduláson több más ellenzéki párt képviselője is jelezte részvételét, így ségvállalásoknak, illetve alá kellene vernie magát az Európai Bíróság jog­hatóságának, miközben már nem ve­hetne részt az uniós döntéshozatal­ban. A huszonhetek megerősítették azon szándékukat, hogy a jövőben szoros partneri viszony jöjjön létre az Európai Unió és az Egyesült Király­ság között. Kern a kvótákról Hiba lenne feladni a kötelező uniós menekültügyi kvóták elgondolását, a menedékkérők tagországok közötti elosztására szolgáló rendszer felállí­tása nagy könnyebbséget jelentene Ausztriának - jelentette i pénteken Christian Kém leköszönő osztrák kancellár a brüsszeli EU- csúcstalálkozón. Kém rövid sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a migrációs válság kezelésére vonatkozó „eltérő állás­pontok most nem fognak változni”. hogy Uljukajev 2 millió dollár csú­szópénzt fogadott el annak fejében, hogy hozzájáruljon a Basnyefty olajvállalatnak a Rosznyefty által történő - tavaly megvalósult - fel­vásárlásához. A volt miniszterre az ügyészség tízévi szigorított szabad­ságvesztés és 500 millió rubel bírság kiszabását kérte. A védelem felle- bezést nyújt be az ítélet ellen. A TASZSZ orosz hírügynökség igaz­ságügyi forrásból egyébként úgy ér­tesült, hogy az elítéltet egészségi ál­lapotára való tekintettel - amelyet egyébként a bíró mérlegelt az ítélet meghozatalakor - mentesíthetik a fegyházban letöltendő nyolc évtől. Sajtóforrások szerint Uljukajev az LMP, a Momentum és az Együtt politikusai. Az LMP-t képviselő Un- gár Péter elnökségi tag a Magyar Nemzetnek azt mondta: a Jobbikot nagyon káros pártnak tartja, de sze­rinte választáson kell legyőzni, nem pedig adminisztratív eszközökkel. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció ugyanakkor közölte: semmilyen for­mában sem vállal közösséget a Job­bikkal. Péntek délután fél öt tájban mint­egy 300—400 ember gyülekezett. A rendőri készültség hatalmas volt, a létszám ekkor elérte, de talán meg is A Politico brüsszeli hírportál meg­jegyezte, hogy Kém utódja, a nép­párti Sebastian Kurz keményebb ál­láspontot képvisel a migráció ügyé­ben. Kurz egy friss inteijúban hang­súlyozta, osztja az Európai Tanács el­nökének többek által egyébként bí­rált véleményét, amely szerint a kö­telező menekültügyi kvóták hatásta­lanok és rendkívül megosztóak. Megerősítette korábbi véleményét pénteken az Európai Tanács elnöke a kötelező menekültügyi kvótákról, miszerint azok „hatástalanok és meg­osztóak”. Donald Tusk leszögezte: a legfőbb cél az EU egységének meg­őrzése, illetve az illegális bevándor­lás megállítása vagy legalább csök­kentése kell legyen. Ugyanakkor hangsúlyozta: a kelet- és közép­európai országoknak szolidárisabb- nak kellene lenniük a többi tagállam­mal a gyakorlatban. Az uniós állam- és kormányfők csúcsértekezletén csütörtök este volt egyebek mellett magas vérnyomás­ban és érelmeszesedésben szenved, valamint problémái vannak a látá­sával is. A volt miniszter a tárgyaláson ko­rábban, az utolsó szó jogán az ellene folytatott eljárást „szörnyű és ke­gyetlen provokációnak” minősítet­te. Felhívta a figyelmet arra, hogy Igor Szecsin, a Rosznyefty igazga­tótanácsának elnöke, akitől a vád szerint a megvesztegetési pénzt kapta, nem jelent meg a peren. Ul­jukajev arra kérte a bíróságot, hogy hamis feljelentés miatt vonja fele­lősségre Szecsint, akit egyébként Vlagyimir Putyin elnök egyik bizal­masaként tartanak számon. haladta a tüntetésre érkezettek szá­mát - írta a Népszava. A környező utcákat kordonokkal zárták le, több tucat rendőrségi autó állt készenlét­ben. A lap szerint valamivel öt óra utánra már mintegy 1000-1200 fős­re duzzadt a tömeg. A tüntetés valódi kezdete a beszédekkel, a himnusz éneklésével indult. Jakab Péter, a Jobbik szóvivője fideszes provoká­torok veszélyére figyelmeztetett. Vona Gábor, a Jobbik elnöke be­szédében köszöntötte a többi pártot, a civileket, végül a jobbikosokat. napirenden a migráció ügye, brüsszeli értesülések szerint azonban az állás­pontok továbbra sem közeledtek a vi­tás kérdésekben. Maradnak a szankciók Megállapodás született viszont az Oroszország ellen Ukrajna destabili- zálása miatt elrendelt uniós gazdasá­gi szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról. „Az EU egységes az Oroszország elleni gazdasági szankciók meg­hosszabbításában” - írta Donald Tusk a Twitteren. Szakértők szerint a dön­tésre számítani lehetett, a tagállami kormányokat tömörítő tanács pedig várhatóan januárban fogadja majd el a 2018. január 31-én amúgy lejáró korlátozások meghosszabbítását. A tagállamok legutóbb júliusban dön­töttek arról, hogy meghosszabbítják az orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az uk­rajnai válság rendezését célzó minsz­ki megállapodásokban foglaltakat. Párizs ós Berlin reményei Franciaország és Németország tá­mogatni fogja az Európai Bizottsá­got, ha úgy dönt, a jövő héten meg­indíthatja az uniós alapszerződés he­tes cikke szerinti eljárást Lengyel- ország ellen a vitatott igazságügyi re­form miatt - közölte Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Mac­ron francia államfő közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján pénte­ken. A kétnapos csúcstalálkozót kö­vetően a francia és a német vezető ki­jelentette, továbbra is reményked­nek abban, hogy Mateusz Mora- wiecki új lengyel kormányfővel a következő napokban tervezett be­szélgetésekkel elkerülhető az eddig példa nélküli uniós eljárás. Március 18-án elnökválasztás Moszkva. Jövő év március 18- ra írta ki az elnökválasztás idő­pontját pénteken az orosz parla­ment felsőháza. A választási kampány az egyhangúlag elfoga­dott határozat publikálásának napjától kezdődik majd, ami de­cember 18-ra várható. A Szövet­ségi Tanácsnak elvileg öt nap áll rendelkezésére a dokumentum közzétételére. A pártok a kam­pánystart után tartják majd meg választási kongresszusaikat, a független jelöltek pedig - Vlagyimir Putyin elnök ebben a minőségben indul - szintén ek­kortól hívhatják össze támogató csoportj aik ülését. (MTI) „Tudom hogy akik itt vannak sokan, sokféleképp gondolkoznak, és azt is tudom, hogy mi a legnagyobb közös többszörös: a szabadság féltése - mondta. ,Amikor a szabadság ve­szélybe kerül, a magyar összefog, ez a magyar néplélek vastörvénye” mondta Vona hozzátéve: „ezt tudja Orbán is, ezért vázol nemzetközi ve­szélyt, közben sunyi tolvajként be­surran, és ellopja a szabadságunkat” - hangoztatta. De szerinte a pénteki nap fordulópont volt, és ezzel össze­függésben Vona egyfajta „koalíció­ról” beszélt. (mno,n-a, Index, ú) Elítélték a volt orosz minisztert Fáklyás tüntetés a Fidesz székháza előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom