Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)

2017-12-14 / 287. szám, csütörtök

2 I KOZELET 2017. december 14. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lajčák még nem sző államfői álmokat Pozsony. Miroslav Lajčák kül­ügyminiszter tisztelettel tudo­másul veszi, hogy Robert Fico kormányfő a Plus sedem dní hetilapnak azt mondta, j ó és tel­jesen legitim államfőjelöltnek tartaná őt. Arra a kérdésre azon­ban, el tudná-e képzelni, hogy elindul a posztért, azt mondta, „nem képzelek ilyet”. Hozzá­tette, most két fontos posztot tölt be, a külügyminiszteri posztot és az ENSZ közgyűlésének elnöki posztját. „Korai még ilyesmiről beszélni” - tette hozzá, (f m, sita) Fico: Tönkreteheti a Smert a siker Pozsony. Robert Fico kor­mányfő nem biztos abban, hogy a Smemek negyedszer is kor­mányra kellene kerülnie, mert az elpusztíthatja a pártot. „Vitá­zunk arról, hogy minden áron harcba kell-e szállnunk az új kormányban való pozícióért, mert az, hogy a Smer egymás után négyszer kormányozzon, romboló hatással lehet a pártra” -mondta a Plus sedem dní heti­lapnak adott inteijújában. Véle­ménye szerint elképzelhető, hogy a Smemek arra van szük­sége, hogy erős ellenzéki pozí­ciót vegyen fel a legközelebbi választások után, lélegzethez jusson, és új káderekkel álljon elő. A miniszterelnök egyébként nemrég bejelentette, nem indul el az államfői posztért sem. Andrej Kiska jelenlegi államfő 2018-ban jelenti be, újra megméretteti-e magát, (fm, SITA) Költségvetés: csökkenő adósság ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament tegnap 82 igen szavazattal fogadta el 59 nem szavazat mellett az ország 2018-as költségvetését, a kormány elégedett, az elemzők szerint viszont sokkal „bátrabb" költségvetésre lenne szüksége az országnak. Mindhárom kormánypárt elége­dett az ország 2018-as állami költ­ségvetésével. Robert Fico szerint politikailag, pénzügyileg és szociá­lis szempontból is jó költségvetést fogadott el tegnap a parlament. „Ez a 10. költségvetés, amit az irányítá­som alatt működő kormányok elfo­gadtak, sikerült olyan formában el­fogadnunk, hogy stabilizáló elem lesz a koalíció működésében” - je­lentette ki a miniszterelnök. Elégedett az elfogadott büdzsével a Híd is. „Jövőre először független in­tézmény végzi a kisebbségi kulturá­lis támogatás elosztását, a Kisebbsé­gi Kulturális Alap 8 millió eurós költ­ségvetéssel működik majd” — emelte ki a Híd egyik legfontosabb prioritá­sát Bugár Béla pártelnök. A kisebb­ségi támogatás összege az idei 4,5 millió euróról emelkedik 8 millióra, ebből a magyar kisebbségi szerveze­tek 4,07 millió eurót használhatnak fel. Bugár elégedett a közlekedési, az igazságügyi és a környezetvédelmi tárca költségvetésével is.„A környe­zetvédelmi alap komoly támogatást tud majd adni a hátrányos régióknak is” - emelte ki a pártelnök. Andrej Danko a mezőgazdasági tárca költségvetését emelte ki. „Mindig vannak olyan területek, amelyek többet is kaphattak volna, de kiegyensúlyozott költségvetést Kažimír elégedett a büdzsével fogadtunk el” — jelentette ki az SNS elnöke. Többet vártak A Költségvetési Tanács szerint a jövő éves büdzsé lehetne bátrabb is, habár a benne lévő számokat nagy vonalakban tarthatónak látja. „A költségvetés kockázatai a GDP 0,6—0,8 százalékának szintjén van­nak” - áll a tanács elemzésében. Ki­fogásolj a azt is, hogy a kormány nem használja ki a kedvező gazdasági körülményeket, vagyis nem elég bá­tor a hiány és az államadósság csök­kentésében. Odor Lajos úgy véli, hogy az ál­lamadósságot is lehetett volna na­gyobb mértékben csökkenteni. „A A 2018-as költségvetés ► Hiány 0,83% ► Államadósság 49,9% ► Tervezett gazdasági növekedés 4,1% ► Infláció 1,996 jobb időket az államadósság üteme­sebb csökkentésére kéne felhasz­nálni, hogy az ország pénzügyei ne­hézségek nélkül tudjanak átvészelni egy esetleges következő válságot” — mondta lapunknak a Költségvetési Tanácstagja. A költségvetés hiánya az ország történelmében először csökken 1 százalék alá, a kabinet 2020-ra ter­vezi a kiegyenlített, vagyis nullszal­dós költségvetést. A kormány pazarol Az ellenzék szerint a kormány túl sokat költ saját magára, és nem az ország problémáinak megoldásával foglalkozik. „Ez a költségvetés nem egy büszke ország költségvetése, nem arra költ, ami a legértékesebb, nem az embereket célozza” - jelentette ki Veronika Remišová, az OĽaNO képviselője. (ipj, tasr) Odor: kisebb is lehetne a büdzsé hiánya LAJOS P. JÁNOS A Költségvetési Tanács szerint a kormány nem használja ki megfelelően a kedvező gazdasági körülményeket a költségvetés konszolidációjának gyorsítására. A csökkenő hiányt és az államadósságot azonban pozitívan értékeli. Ódor Lajossal, a tanács tagjával beszélgettünk. A jövő éves költségvetés 0,83%- os hiánnyal számol. Nem tartja túlságosan magasnak a hiányt? Nem lehetne nagyobb mértékben csökkenteni? Mint minden évben, a Költségve­tési Tanács most is részletesen ele­mezte a tervezetet. Pozitívan érté­keltük, hogy folyamatosan, évről évre csökken a költségvetés hiánya. Viszont rámutattunk arra is, hogy a magas többletbevételek ellenére a kormány ambíciói egyre csökken­nek. A korábbi célok alapján már 2017-ben kiegyenlített költségve­téssel kellett volna gazdálkodni. Az Európai Bizottság legújabb előrejel­zése alapján, az unión belül húsz or­szágnak is kisebb a hiánya 2017-ben. A kormány költségvetési politi­káját néhány hete az Európai Bi­zottság is bírálta, mivel általában nem sikerül betartani a hiánycélt. Ön szerint jövőre képes lesz bele­férni a kormány a 0,83%-ba? Mivel a gazdaság motorja mostjól pörög a hiánycél reálisnak tűnik. Az előző évek tapasztalata viszont az, hogy a jobban teljesítő adóbevéte­lek a kiadások növekedéséhez, s nem pedig a hiány csökkenéséhez vezettek. A pénzügyminiszter figyelembe vett minden olyan tényezőt, amely kihatással van a hiányra? Milyen kockázatokat lát a jövő éves költ­ségvetésben? A Költségvetési Tanács több olyan tételre is rámutatott, amelyek növelhetik a hiányt. Például, sze­rintünk kevesebb bevételre lehet számítani az állami cégektől, az emissziós kvótákból vagy az állami vagyon eladásából. A kiadási olda­lon a legnagyobb kockázatokat az egészségügyben és az önkormány­zatoknál látjuk. A kormány tarta­lékokat is betáblázott a költségve­tésbe, az értékük viszont kisebb, mint az általunk azonosított kocká­zatoké. Tehát a hiánycél betartásá­hoz valószínűleg még szükséges lesz egy-két intézkedésre. Beszámította például a tervezett „szociális csomagokat”? A 13. és a 14. fizetés tervezett járulék és adó- mentessége nem fogja növelni a hi­ányt? Ódor Lajos szerint vannak kockázatai A szociális csomag, mint tartalék, ott szerepel a kiadási oldalon. A Költségvetési Tanács szerint viszont nagy a kockázata annak, hogy a cso­magnak jóval nagyobb lesz a hatása a vártnál. A kabinet csak 2020-ra tervez kiegyensúlyozott költségvetést. Ez tartható lesz? büdzsének (Jozef Jakubčo felvétele) Sajnos, ahogy elmondtam, a célok valahogy mindig későbbre tolód­nak. Már rég nullszaldóval lehetne gazdálkodni, ha a vártnál magasabb adóbevételeket a hiány csökkenté­sére fordították volna. Jövőre az államadósság a ter­vek szerint 50 százalék alá esik, ez reális cél? Az államadósság esetében a leg­nagyobb kérdőjel a kórházak adós­ságának az átvállalása. Ennek elle­nére jövőre is csökkenő pályán ma­radhat az adósság. Nem kellene gyorsabb ütemben csökkentenie a kormánynak az adósságállományt most, amikor a gazdaság jó kondícióban van, és a bevételek különben is emelked­nek? Pontosan ez a legnagyobb prob­lémája a Költségvetési Tanácsnak a költségvetéssel. A jobb időket az államadósság ütemesebb csökken­tésére kéne felhasználni, hogy az ország pénzügyei nehézségek nél­kül tudjanak átvészelni egy esetle­ges következő válságot. Megfelelően támogatja a költ­ségvetés a gazdaság növekedését? A gazdaság mostjól teljesít. Ezért nincs szüksége arra, hogy a kor­mány a költségvetés segítségével élénkítse. Jó a költségvetés struktúrája? Azokat az ágazatokat támogatja a kormány, amelyeknek erre való­ban szüksége van? Ezt a tanács nem vizsgálja. Vi­szont azt kifogásoltuk, hogy az Ér­téket a pénzért program által azono­sított intézkedések csak kis mérték­ben jelentek meg a jövő éves költ­ségvetésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom