Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-14 / 287. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2017. december 14. KÖZÉLET I 3 A jégkorong-vb az első a keresési listán DEMECS PÉTER Pozsony. A világon a karibi térségben és az Egyesült Államokban szeptemberben pusztító Irma hurrikán, Magyarországon a Black Friday, Szlovákiában pedig jégkorong-világbajnokság vezeti a Google 2017-os abszolút keresési listáját. A trópusi ciklont az iPhone 8, az iPhone X, a szexuális zaklatás gyanúja miatt elbocsátott Matt Lauer újságíró, a nemrég Harry herceg menyasszonyává avanzsált Meg- han Markle, a 13 okom volt című amerikai webes televíziós sorozat, az október elején elhunyt legendás amerikai rocker, Tom Petty, az állítólag stresszoldó hatású háromágú műanyag játék, a fidget Spinner, a Linkin Park idén júliusban meghalt énekese, Chester Ben- nington, valamint az indiai krikettválogatott követi a Google idei abszolút keresési listáján. Ariana Grande, Despacito A Google minden év végén bemutatja a keresési toplistákat. A keresőjébe világszerte évente beírt több ezer milliárd kifejezést összegzi, az így születő keresési toplisták pedig minden évben tükröt tartanak az egyes országoknak és az egész világnak. Az idén 17. alkalommal publikált lista több mint hetven ország több száz toplistáját ismerteti többféle tematika - kultúra, sport, mozifilmek, tévéműsorok és a legkeresettebb receptek - szerint. A keresési toplisták elkészítéséhez anonim, statisztikailag összesitett keresési információkat használ. A világ legfelkapottabb zenei előadója a Google szerint idén Ari- ana Grande, a légkeresettebb zeneszáma és dalszövege pedig a Des- pacito lett. A világban zajlott választások közül a francia elnökválasztás érdekelte leginkább a felhasználókat. Magyarország abszolút toplistáját a Black Friday vezeti, maga mögé utasítva az Eurovíziós Dalfesztivált és a FINA világbajnokságot. A magyar listán szerepel még a szmogriadó, a fidget spinner, az X-Faktor, az óraátállítás, az iPhone 8, a Stats Royale és Chester B ennington. A televíziós műsorok körében az X-Faktor jár az élen, a receptek között pedig a csirkemell és a frankfurti leves elkészítési módjára kerestek rá a legtöbben. Mozifilmek között az Az című horror, a Pappa Pia és a Kincsem vezetik a sort. A hokitól a piknikig Szlovákiában az idei jégkorongvilágbajnokság és az önkormányzati választás után a piknik szó került a Google-szavak Szlovákiában 1. Jégkorong-vb2017 2. Megyei választás 3. Piknik szó 4. Tour de France 2017 5. Operabál 6. A farm 9 7. A farm 8 8. Wimbledon 2017 9. PixWords 10. Stats Royale keresési lista harmadik helyére. Ez utóbbi az önkormányzati választásokkal együtt újonc a minden évben közzétett listán. „Nem meglepő, hogy idén ismét a jégkorongvilágbajnokságra kerestek rá a leggyakrabban, az előző évhez képest egy hellyel előrelépett a Tour de France kerékpárverseny, s a Wimbledon is bekerült a leggyakrabban böngészett szavak tízes listájára” - közölte lapunkkal Alžbeta Houza- rová, a Google csehországi és szlovákiai PR-menedzsere. A közismert személyiségek közül Peter Sagan kerékpározóra kerestek rá a legtöbben. Az ételek és italok kategóriában a bodzaszörp vezet, a leggyakrabban böngészett recept pedig a székelykáposzta receptj e volt idén. A jelentős események kategóriában az első tíz közé került Adela Banášová műsorvezető esküvője. Kresák: Danko nem diktálhat Kiskának Maďarič harcot indít az RTVS-ért IBOS EMESE Pozsony. Az Alkotmánybíróságon 2014-ben három bírói szék üresedett meg, melyek közül Andrej Kiska államfő csupán egyetlen helyet töltött be. A többi jelölt kinevezését szakmai rátermettségük kétségbe vonásával utasította vissza. 2016-ban újabb alkotmány- bíró mandátuma járt le, mely a további kettővel együtt máig betöltetlen maradt. Az utóbb megüresedett hely betöltésére jelölte a sme- res többségű parlament akkori két parlamenti képviselőjét, Jana Laššákovát és Mojmír Mamojkát. Andrej Danko házelnök szerint Kiskának nem szabad mindkettejüket kineveznie. Peter Kresák (Híd) alkotmány- jogász és a Híd parlamenti képviselője szerint azonban Andrej Danko házelnöknek nincs joga, hogy diktáljon az államfőnek. Ráadásul az Alkotmánybíróság első tanácsának döntése több pontban sántít, és zavaros helyzetet teremt. „Az Alkotmánybíróság első tanácsa határozatában nem foglalkozott azzal, hogy az államfőnek hogyan kell választani ajelöltek közül, pusztán arra utasította, hogy az összes jelölt közül kell választania” - magyarázza Kresák. Szerinte a zavaros határozat miatt nem közelíthetünk a kérdéshez a jelöltpárosok szempontjából, mert akkor azt is meg kellene vizsgálni, hogy Miroslav Duríš - a harmadik befutó - mely kettős közül került ki. Utóbbi pedig további kérdéseket vonna maga után. „Ráadásul a múltból már van precedens hasonló esetre, amikor is Ivan Gašparovič akkori államfő nem egy időben megválasztott alkotmánybíró-jelöltek közül hasonlóan választott alkotmánybírót. Akkor senki nem vonta kétségbe a döntését és nem követelte, hogy a különböző időpontban megválasztott jelöltekről ne egyszerre döntsön” - emlékeztetett az alkotmány- jogász. Kresák szerint tehát a tanács vitatható határozatát figyelembe véve Kiska döntését nem lehet kétségbe vonni. Kresák is támogatja azt az ellenzéki elképzelést, mely szerint mielőbb módosítani kell az alkotmánybírók megválasztásának szabályait. Lapunknak elmondta azt is, hogy már egyeztetett Lucia Žitňanská tárcavezetővel a módosításról, és van is elképzelésük a módosításról. Karácsonyig szeretnék kidolgozni saját javaslatukat. Járható útnak tartja Ján Budaj (OLaNO) kedden vázolt javaslatát, mely megegyezik a Velencei Bizottság ajánlásaival. Budaj szerint elengedhetetlen, hogy a jövőben alkotmányos többséggel, vagy kétharmados többséggel válasszon alkotmánybíró-jelölteket a parlament. Jelenleg az életkor, a jogi végzettség és az általánosan megfogalmazott szakmai gyakorlat szerepelnek kritériumként. Kresák szerint pontosabban meg kell fogalmazni a jelöltekkel szemben támasztott szakmai elvárásokat, melyeket szigorítani kellene. ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Marek Maďarič kulturális miniszter az első komolyabb harcát készül megvívni a koalícióban úgy, hogy már nem számít „erős embernek" a Smerben. A közmédia tárnáját veszi elő, de sok jóra nem számíthat. Nemsokára a kormány elé kerülhet ugyanis az a miniszter által jegyzett törvénymódosító javaslat, mely elvenné a parlamenttől a közszolgálati RTVS vezérigazgatójának megválasztásának jogát, és egy szakmai testületre bízná azt. A miniszter már a nyáron bejelentette elképzelését, miután a parlament hosszas huzavona után az SNS által erőltetett Jaroslav Rezníket választotta meg a közmédia élére. A nemzeti párt régóta hangoztatta, hogy határozott elképzelései vannak az RTVS-szel, és az üzembentartási díjak miatt Andrej Dankóéknak volt már egy komoly csörtéjük Marek Maďaričcsal - s végül mindig a miniszter húzta a rövidebbet. Nagyobb függetlenség Maďarič így más fronton nyitott harcot. Azt javasolja, hogy az RTVS igazgatój át ne a parlament, hanem egy független, alkalmi tanács válassza meg, melyben helyet kapnak az RTVS alkalmazottai, de az önkormányzatok, az egyházak, a szakszervezetek, vagy épp az egyetemek képviselői is - számol be a törvénytervezetről az Aktuality.sk portál. Jozef Bednár, a tárca szóvivője szerint a javaslat erősíti az RTVS függetlenségét, s hasonló elvek alapján választják a közmédia vezetőit Németországban és Ausztriában is. A javaslat szerint az RTVS Tanácsa felügyeleti szervként jogot kapna a közmédia igazgatójának menesztésére is. Ezt a jogot jelenleg szintén a politikusok gyakorolják. A Híd sem rajong Az azonban kevéssé valószínű, hogy Maďarič keresztül tudná vinni terveit a kormányon és a parlamenten. A Smer egyelőre ugyan nem nyilvánult meg a javaslatról, ám a két másik kormánypárt, az SNS és a Híd nincs elragadtatva. Anton Hrnko, az SNS alelnöke szerint Maďarič javaslata idejétmúlt, az igazgató megválasztása pedig jó helyen van a parlament kezében. A Híd lapunk kérdéseire azt válaszolta, a politikamentes választás kérdése nem új keletű, korábban több vezérigazgató a Szlovák Televízió Tanácsától kapta mandátumát. „Ezzel a feladattal Iveta Radičová kormánya bízta meg ismét a parlamenti képviselőket” - emlékeztet a párt. A közmédia igazgatóját azóta választja a parlament, hogy összevonták a közszolgálati rádiót és televíziót. Bugár Béláék egyelőre még csak a sajtóból ismerik Marek Madarič javaslatát, és nem tudják, milyen hatáskörökkel ruházná fel az a parlamentet. „Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy közpénzből finanszírozott, sajátos programstruktúrával rendelkező közszolgálati intézményről beszélünk” - válaszolta lapunknak a párt. Rigó Konrád, a Híd kulturális államtitkára lapunknak azt mondta, a törvénytervezet kidolgozásában nem vett részt, és nem is ért vele teljesen egyet. „Ez egy elég alapvető és jelentős változás, amit sokkal hosszabb távú szakmai egyeztetésnek kellene megelőznie” - vélekedett. Szerinte nem rossz megoldás, ha a parlament választja a közmédia elnökét. (fm, aktuality.sk) Maďarič nem sok jóra számíthat (jASR-feivétei) Tizenhetedik alkalommal közölte a Google a böngészőbe leggyakrabban beírt szavak listáját
