Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-13 / 286. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. december 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Aj ándék helyett Száz év múlva a karácsonyi drónröptetés elavult népszokás lesz T udja, mi idén a slágerajándék? Hát az, hogy nem adunk ajándékot. Bandika és Ervin a kocsmai kályhához legközelebbi asztalnál tippelgették, sikerül-e túlélniük az idei karácsonyt. Azt mondja az egyik sógornőm - kezdte Bandika szipogva -, hogy idén nem adnak egymásnak ajándékot, vagyis hogy adnak, de nem egymásnak, hanem a hajléktalanoknak. Merthogy saját maguknak úgy is megvesznek minden vackot az év során, és ha a haj léktalannak adják egyikmásik vagyontárgyukat, örömet is okoznak, a bolygó jövőjét is figyelembe veszik, ráadásul több helyük lesz otthon. Nem tudom, miből gondolják egyesek - hörpintett a smaragdszínű mentalikőrbe Ervin -, hogy amit ők kegyeletteljesen oda akarnak ajándékozni valakinek, azzal automatikusan örömet is szereznek. Mert oké, hogy számomra fontos például a nagymamám 1963-as gyártású mosógépe, de ha rászánom magam és odaajándékozom valakinek, attól még nem biztos, hogy az illető annak örülni fog. Vagy adhatok én plazmatévét egy hajléktalannak például, de mire megy vele, ha nem tudja áramforráshoz csatlakoztatni, hiszen nincs háza. Igaz, nagyon igaz, bólintott Bandika. Majd kifejtette, hogy az értet- len reakciók ellenére jó döntésnek gondolja, hogy az MSZP Karácsony Gergelyt indítja jövőre miniszterelnök-jelöltnek a magyar ország- gyűlési választáson. Politikáról egy szót sem, főleg az ünnepek előtt és alatt! - hajtotta fel a mentalikőrt Ervin! De hiszen ez a Gergely maga a Karácsony! - érvelt Bandika, majd bejelentette, hogy náluk idén kartonpapírból készül a karácsonyfa. Az meg hogy létezik? Ervin zavarában rendelt még egy zöld felest. Nem akarjuk már bántani a fákat - kezdte Bandika. Régen kimentünk a határba, oszt kivágtuk. Később megvettük a lerakatból a faluban. Utána az Ikeából hozattunk a fia- mékkal, mert ha januárban visszaviszi, a fele árát levásárolhatja. Utána cserepesét vettünk, hogy majd kiültetjük, de a hőmérséklet- ingadozás megölte. Nem is emlékszünk már rájuk, csak arra, hogy mindegyiknél összevesztünk, miközben próbáltam beleékelni a fát az állványba. Hol az egyik feléről volt ferde, hol a másikról. Katasztrófa az egész. Most meg lesz valami újrahasznosított kartonból összerakott hipszter stílusú minimalista faalak, oszt rá lehet aggatni ugyanazt, mint eddig. Mert hát azért egyszer csak elfogy az a sok fenyőfa. Nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk, hogy kimerítjük természeti erőforrásainkat. Bandika szerint ez a visszafogott ünnepi magatartás jelentheti a fenyőfás karácsonyok végét. Kár, pedig szép hagyomány jegyezte meg zöldülő tekintettel Ervin. Nem olyan régi, csak a 19. században terjedt el nálunk, egyébként idegen, német hatás, vágott vissza Bandika. A magyarok régen kerecsensólymot röptettek napfordulókor, és milyen jól tették! Ükunokáink mit fognak röptemi száz év múlva? - kérdezte Ervin. Valószínűleg drónt, karácsonyi vil- logókkal. Addigra már az is kimegy a divatból, és régi hagyományként fognak rá tekinteni, legyintett Bandika, majd ittak még egy-egy mentalikőrt, és ünnepi hangulatban hazabotorkáltak.--m----------------------------------------------------------:—:—^ H OZTUNK VÉDŐSISAKOT A KORMÁNYFŐNEK, MERT HALLOTTUK, HOGY FOLYTON KŐVEL DOBÁLJA AZ ELLENZÉK (Cartoon izer) Két rossz között MARIÁN LEŠKO Alkotmánybíróság első tanácsának december eleji döntése azt eredményezi, hogy Andrej Kiska államfőnek két rossz közül kell választania, és még azt sem tudjuk megmondani, hogy melyik verzió lenne a rosszabb. 2012-ben az Alkotmánybíróság bíróinak többsége - köztük az első tanács tagjai, Marianna Mochnáčová, Peter Bmák és Milan Lalik- a Čentéš- ügyben kijelentette, hogy a köztársasági elnöknek (aki akkor még Ivan Gašparovič volt) joga van megtagadni a parlament által megválasztott jelölt kinevezését, „ha olyan tényekről van tudomása, amelyek alapján megkérdőjelezhető, hogy ajelölt alkalmas a poszt betöltésére”. Mi több, „el kell utasítania ilyen jelölt kinevezését”. 2014-ben Andrej Kiska lett az elnök, és pontosan az alapján járt el, amit elődjének az Alkotmánybíróság mondott. Amikor megkapta a parlament által megválasztott alkotmánybíró-jelöltek listáját, megvizsgáltatta, hogy léteznek-e olyan információk, amelyek megkérdőjelezik ajelöltek alkalmasságát és felkészültségét a poszt betöltésére. Mivel arra jutott, hogy a nyolc jelölt közül hétnek megkérdőjelezhető a felkészültsége, csak egyetlen alkotmánybírót nevezett ki. Az elnök ezzel nem tett semmi mást, csak pontosan azt, amit az Alkotmánybíróság döntése alapján tennie kellett. Az Alkotmánybíróság első tanácsának tagja például a HZDS egykori parlamenti képviselője, aki foggal-körömmel védte a mečiarizmus aljasságait, és tagja az a bíró is, aki Stefan Harabin jobbkeze volt még a Legfelsőbb Bíróságon. Ez a szenátus most december elején leszögezte, hogy 2014-ben Andrej Kiska alkotmánysértőén járt el, amikor az Alkotmány- bíróság 2012-es határozata szerint cselekedett. Kiska volt már egyszer hasonló helyzetben, amikor az alkotmánybírók kinevezéséről döntött: kettő alkalmatlanból kellett volna választania egy alkalmasat. Most két rossz lehetőség közül kell választania. Az első, hogy nem fogadja el az Alkotmánybíróság döntését, bár az alkotmányban szerepel, hogy „az Alkotmánybíróság döntése kötelező érvényű minden állami szerv számára, és azt halasztgatás nélkül végre kell hajtani”. Kiska tehát így alkotmánysértést követne el. A probléma az, hogy ha végrehajtja a szenátus döntését, akkor is alkotmánysértést követ el. Az alkotmányban ugyanis az is szerepel, hogy „az államfő döntéseivel és lépéseivel köteles biztosítani az alkotmányos szervek törvény szerinti működését”. Azzal, hogy olyan jelölteket nevez ki, akikkel kapcsolatban „olyan tényekről van tudomása, amelyek megkérdőjelezik ajelölt alkalmasságát a posztra”, Kiska nem biztosítaná „az alkotmányos szervek törvény szerinti működését”. Dönthet tehát akárhogy az államfő, mindenképpen az Alkotmánybíróság első szenátusa álnokságának áldozata lesz. A kassai taláros testület döntésének nyilvánosságra hozása után olyan kommentárok is napvilágot láttak, hogy Kiska ezzel elszenvedte eddigi legnagyobb politikai vereségét. Az igazság az, hogy nem az államfő szenvedett vereséget, hanem a jogállam és az alkotmányos rendszer. A legrosszabb, hogy azok a bírók győzték le, akiknek az alkotmányt és a jogállamot kellene védelmezniük. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Templomgyújtogatás Izraelben Négy év börtönbüntetésre ítélték Izraelben azt a zsidó szélsőséges fiatalembert, aki 2015-ben részt vett egy szentföldi keresztény templom felgyújtásában - közölte az izraeli sajtó. A názáreti bíróság a szabadságvesztés mellett 14 ezer dolláros kártérítés kifizetésére kötelezte a 22 éves Jinon Reuve- nit. A gyújtogatás súlyos károkat okozott a templom épületében, sok imakönyv is elégett. A templom a Szentföldet felkereső keresztény zarándokok egyik legnépszerűbb állomása. Az utóbbi években zsidó szélsőségesek mecsetek, templomok és mérsékelt zsidó közösségek ellen is hajtottak végre hasonló támadásokat. (MTI) Az öngyilkos merénylő sem volt életveszélyben A bangladesi férfi feltehetően az internetes leírások alapján prábált összeeszkábálni egy csőbombát - még az ő sérülései sem életveszélyesek. Tegnap vádat emeltek a manhattani robbantás felelőse, a bangladesi származású Akayed Ullah ellen terrorista fenyegetésért, terrorcselekmény támogatásáért és jogtalan fegyvertartásért. A 27 éves Ullah az elkövetője annak a robbantásnak, amely New York egyik legforgalmasabb pontján, a Times Square és a Port Aut- hority buszállomás között egy aluljáróban következett be a reggeli csúcsforgalom idején, fél nyolc körül. A vádlott saját készítésű, kezdetleges csőbombát erősített magára, a robbanószerkezet az első fel- tételezések alapján véletlenül, „idejekorán” lépett működésbe. Az amerikai hatóságok jelenlegi álláspontja szerint viszont Ullah szándékosan hozta működésbe a testére erősített robbanószerkezetet a forgalmas aluljáróban. Ha ez így van, akkor öngyilkos merényletkísérletként kezelik az ügyet. A robbanásban négyen sebesültek meg könnyebben, köztük a csőbomba készítője. Természetesen ő szenvedte a legsúlyosabb sebesüléseket, de nincs életveszélyben. A férfi 2011-ben vándorolt az Egyesült Államokba, értesülések szerint az utóbbi időben Brooklyn- ban élt. A New York-i rendőrség szerint Ullah nem volt ismert a hatóságok előtt. Származási országa, Banglades hatóságai szintén arról számoltak be, hogy Ullah nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban. Felkeresték Ullah családját is, a merénylőnek van egy felesége és egy féléves gyermeke a dél-ázsiai, muszlint többségű országban. A legutóbbi értesülések szerint a bangladesi hatóságok kihallgatták Ullah feleségét. John Miller, a terrorelhárításért és hírszerzésért felelős New York-i rendőrfőnök-helyettes azt mondta, hogy Ullah nemcsak a rendőrség, de a Szövetségi Nyomozói Iroda (FBI) előtt sem volt ismert. Közölte: egyre nehezebb védekezni az ilyen típusú fenyegetések ellen, mivel a terrortámadást fontolgatók egyszerűen felmennek az internetre, ahol anélkül, hogy kapcsolatba lépnének valamely nagyobb terror- szervezettel, a megtalálható propagandából és más tartalmakból tájékozódnak. Az interneten robbanószerkezetek elkészítési útmutatója is megtalálható, főként a terrorizmussal kapcsolatos, nehezen elérhető oldalakon. Donald Trump amerikai elnök közölte, a történtek rávilágítottak annak szükségére, hogy az Egyesült Államoknak szigorítani kell a bevándorlási rendszerén. Ullah egy családegyesítési vízummal költözött az Egyesült Államokba. Trump szerint javítani kell országa laza bevándorlási rendszerén, amely által túl sok veszélyes, elégtelenül átvilágított ember jut be az Egyesült Államokba. Az amerikai elnök hozzátette, hogy a családalapú bevándorló vízumok összeférhetetlenek a nemzetbiztonsággal. (MTI)
