Új Szó, 2017. december (70. évfolyam, 276-299. szám)
2017-12-09 / 283. szám, szombat
8 KULTÚRA 2017. december 9.1 www.ujszo.com r Életünk gyűrődései futószalagon Cséfalvay András és Martin Piaček Hang melege - föld gyengesége című kiállítása a Brámer-kúriában TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában január 28-ig tekinthető meg Cséfalvay András és Martin Piaček Hang melege - föld gyengesége című közös kiállítása, melynek Csanda Máté a kurátora. A Brämer-kúria kiállítóhelyiségeiben szembesítés történik és pár- beszéd(szerűség) folyik a két megidézett tér - a meleg hang és a gyenge föld —, illetve a belőlük térbelivé terjesztett két installáció között. A térbelivé teij esztett két installáció önmagán, vagyis a művön kívüli igazítást, alakítást, beavatkozást is igényelt. Elsötétített, fényszigetelt kiállítási térben - az ablaküvegeket befeketítve a külvilágból beszürem- kedő fényt is kizárták -, irányított (mű)fényben érzékeljük a vizuális tartalmat, valamint járulékos hatásait; a hanghatásokat, a zárt tér atmoszféráját, amelyhez erősen hozzájárul a Martin Piaček installációját alkotó alapmatéria intenzíven terjengő szaga. (Ezzel a mű hatásmechanizmusához a befolyásolhatatlan önműködés is hozzájárul, úgy, hogy jelentést hordoz.) Martin Piaček egy hosszú fekete gumisávból (gyártósori futószalagból) alakította ki installációjának szoborgerincét. Ez a nyers, itt nem eredeti funkciójában alkalmazott matéria a sok-sok emberi élet, tehát létezési formánk hullámzó útját - idővonalként értelmezve pedig á folytonosságát - jeleníti meg a teremtéstől, teremtő- déstől indítva, majd a felnőtté érés szakaszán és az öregedés folyamatán átívelőn a testvesztés, a szétszóródás, az anyagtalan entitássá alakulás (a gumi szaga idézi ezt) felé irányulva. Az emberi élet sikereket és bukásokat is tartalmazó stációi - ezt a koromfekete gumisávon az önnön teste által leírt, megtett, hátrahagyott hullámok, tarajok, kitüremkedések és gyűrődések jelképezik - azonban találkoznak a természettel, a külső körülményekkel. Ezek hatnak egymásra, összeszövődnek, éltetik vagy éppen gátolják, gáncsolják egymást. A külső, ám az emberi 11«* A gyártósori szalag melletti árpahalom sok apró, egymáshoz hasonló test felhalmozódása (Somogyi Tibor felvételei) életre mégiscsak szervesen rákapcsolódó szférát képviseli a terem sarkában lévő árpahalom is, amelyből egy fejszenyél emelkedik ki. ,.Akárcsak a gyártósori szalagnál, a halom esetében is bajos egy rögzített, egésznek feltételezett, szubsztanciá- lis testről beszélnünk. Sok apró, egymáshoz hasonló test felhalmozódásáról van szó. A halom ezenkívül egy sor beszédes jelentésvonzatot is tartogat számunkra (a gabonamag mint erőforrás, mint nyersanyag, táplálék, mint egy munkafolyamat - vetés, termelés, öntözés, betakarítás — lenyomata, eredménye; egy nemesítés által nyert anyag, a félretett, felhalmozott, a jövőre tartogatott élelem mint a jövőbe vetett hit és az elvégzett munka metaforája; az éléskamra, a magtár mint archaikus bank, a jelen meghosszabbítása; mindemellett egy földközeli, földből, a talajból származó anyagról van szó, csakúgy mint a kőolaj esetében, amely a gumiszalaghoz szükséges szintetikus kau- csuk legfontosabb alapanyaga. Akárcsak a porlatag kupacból kikandikáló fejszenyél, az installáció »záróakkordja«, a szalagtest legvégén (?) található videó is az irónia tartományai felé irányítja az olvasatot” - fogalmaz Csanda Máté. Érdemes a helyszínen felfedezni, milyen költői „performansszal” teremtődik meg a videón a múlandóság poétikája. „Cséfalvay András videóinstallációja az élet, az emberi létezés nagy (különféle teorémák, bölcseleti problémák, hagyományok által inspirált) kérdéseivel foglalkozik” - fogalmaz a kurátor. Aki kifejti: a videó koncepciójának központjában lét- és ismeretelméleti — sőt végső soron esztétikai és hermeneutikai - felismerések, összefüggések és ellentmondások állnak. A dramaturgia és a narráció központjában a fizikus, csillagász Galileo Galilei (1564-1642), valamint a tudós híres, harangsoros lejtőn végzett kísérlete áll, amely az experimentum, egyben a kísérleti tudomány kezdetét jelöli. „Cséfalvay videóinstallációja végső soron két valóság, két világ(felfogás), a tapasztalat és a megismerés két, alapvetően különböző regiszterének üt- köz(tet)éséről, összemérhetőségéről (illetve -mérhetetlenségéről) szól” - állapítja meg a kurátori műelemzés. „Az irodalom ledönti a korlátokat” RÖVIDEN „Új" Jimi Hendrix- lemez márciusban New York. Tíz eddig kiadatlan szám szerepel Jimi Hendrix márciusban megjelenő új lemezén. A Both Sides of the Sky a csaknem fél évszázada halott zenész 1968 és 1970 közötti felvételeiből készül. Az 1970-ben, 27 évesen elhunyt rocklegenda anyaga a Hendrix archívumát feldolgozó trilógia harmadik, utolsó darabja lesz. „Ha elindítjuk az akkor készült felvételeket, ma is feláll a szőr a hátunkon. Elképesztő. Itt állunk ötven évvel később és még mindig azt kell mondanunk, hogy csodálatos előadást hallunk” - mondta Eddie Kramer, aki a zenész életében megjelent valamennyi album hangmérnöke volt. (MTI) Grandiózus búcsú Johnny Hallydaytől Párizs. Tízezreket várnak ma a Champs-Élysées-re, ahol hatalmas méretű menettel búcsúztatják „a francia Elvist”, Johnny Hallydayt. A 74 évesen elhunyt énekest a megemlékezést követően hétfőn temetik el a francia Antillákon, Saint-Barthélemy szigetén, ahol az elmúlt tíz évben ideje jelentős részét töltötte. Joséphine Baker 1975-ben bekövetkezett halála óta nem volt olyan jellegű és méretű búcsúztatás Párizsban, mint amilyen várhatóan Johnny Hallydayé lesz. A menet délben indul a Diadalívtől a Champs-Élysées sugárúton a Madeleine-templomig. A gyászmisén Emmanuel Macron államfő is beszédet mond. (MTI) írói munkásságának kezdeteit idázte fel a Svéd Akadémián csütörtöki előadásában Kazuo Ishiguro angol író, az idei irodalmi Nobel-díj kitüntetettje. Stockholm. Részletesen beszélt arról, miként hatott pályájára az a vágy, hogy megőrizze szülőföldjének emlékeit, és kifejezte azon meggyőződését is, hogy az irodalom képes ledönteni a korlátokat. A december 10-i Nobel-díjátadó ünnepség előtt elmondott beszédében Ishiguro felidézte, hogy családjával ötéves korában költözött Japánból Angliába, és a szülők beszélgetései, valamint a nagyszülőktől havonta kapott japán képregény- és folyóiratcsomagok segítették őt abban, hogy Japánról folyamatosan legyen elképzelése és benyomásai. Húszas éveiben fedezte fel, hogy Japánról alkotott képe „páratlan, ugyanakkor borzasztóan törékeny”. Elkezdett írni, hogy papírra vesse „annak a világnak a különleges színeit, szokásait, etikettjét, méltóságát, fogyatékosságait, mielőtt mindezek eltűnnének az emlékeiből”. Marcel Proustot olvasva ébredt rá arra, hogy az események menete nem esik egybe a kronológia hagyományos követelményeivel, sem pedig az időben egymást követő cselekményszövéssel, ami segítette jövőbeni írói munkásságát. 1986-os, második regénye, A lebegő világ művészete szülővárosában, Naga- szakiban játszódik - jegyezte meg Ishiguro, aki beszélt legismertebb regényéről, az 1989-es Napok romjairól, amelyből filmet is forgattak. Mint elmondta, Tom Waits amerikai énekes-dalszerző dalait hallgatva találta meg azt az érzést, amelyet felhasznált a regény egyik kulcsfontosságú jelenetében, amikor az angol komornyik ráébred arra, hogy „életét helytelen értékek alapján élte”. Más énekesek, köztük a tavalyi irodalmi Nobel-díjas Bob Dylan, Ray Charles és Bruce Springsteen is hatottak Ishiguróra, aki zenés darabokhoz is ír szövegkönyvet. Ishiguro aggodalmának adott hangot a világ jelenlegi állapota miatt, mondván, a berlini fal 1989-es leomlása utáni korszak az elveszett lehetőségek, az önelégültség és a veszélyes megosztottság kora, de úgy véli, „a jó írás és a jó olvasás le fogja dönteni a korlátokat”. Azt is elárulta, hogy következő műve egy rendhagyó képregény lesz. (MTI) Cséfalvay András videóinstallációján a narráció központjában Galilei és a harangsoros lejtőn végzett kísérlete áll
