Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-04 / 254. szám, szombat

6 | KÜLFÖLD 2017.november4. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kurd függetlenség: menekültek tízezrei Putyin-Trump csúcstalálkozó Hosszú ázsiai kőrútjára indult Trump amerikai elnök: a fő téma a biztonság és a gazdaság Bagdad. Több mint 180 ezer, főként kurd nemzetiségű civil vált földönfutóvá Észak-Irakban az iraki-kurd konfliktus miatt - jelentették humanitárius szer­vezetek. Az ENSZ Humanitári­us Ügyek Koordinációs Hivata­lának (OCHA) adatai szerint november 2-ig több mint 183 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, köztük 79 ezer Kirkuk városát. A szeptember 25-én, Bagdad tiltakozása ellenére megrendezett kurd népszavazá­son a résztvevők 92%-a támo­gatta Kurdisztán és a kurdok el­lenőrizte más területek függet­lenné válását. (MTI) Eltüntették Trump Twitter-fiókját Washington. A Twitter beis­merte, hogy nem emberi téve­dés, hanem szándékos akció miatt tűnt el 11 teljes percre Donald Trump személyes Twitter-fiókja. A cég szerint az @RealDonaldTrump fiókot egy, a cégnél utolsó munkanap­ját töltő munkatársuk tiltotta le a távozása előtt. Az amerikai el­nök Twitter-fiókja tegnap haj­nalban rövid ideig elérhetetlen­né vált, a felhasználók, akik az amerikai elnök bejegyzéseit ol­vasták volna, olyan hibaüzenet­be ütköztek, miszerint az oldal nem létezik. Trumpot a mikroblog-szolgáltátón majd­nem 42 millióan követik. Az amerikai elnök ugyanis elősze­retettel használja kommuniká­cióra a Twittert. (MTI, 444.hu) New York: kopogtat az Iszlám Állam Kairó. Az Iszlám Állam terror­szervezet magára vállalta a New York-i gázolásos merénylet el­követését, amelyben nyolcán vesztették életüket - derült ki a dzsihádisták an-Nabaa című in­ternetes hetilapjának kiadásá­ból. Az iszlamista szervezet lapja szerint „a támadó egyike volt a kalifátus katonáinak”. A Nabaa nem közölt bizonyítékot. az állítása alátámasztására. Az üzbég származású Sayfullo Saipov kedden Manhattanbefi teherautóval az Iszlám Állam szervezet nevében nyolc halálos áldozatot és több súlyos sebe­sültet követelő, gázolásos ter­rorakciót követett el. (MTI) A megölt máltai újságírónő temetése Valletta. Eltemették Daphne Caruana Galizia korrupciós ügyeket vizsgáló oknyomozó máltai újságírónőt, akit az autó­jába rejtett pokolgéppel öltek meg. Galizia többek között a miniszterelnök és felesége állí­tólagos offshore számlái után is kutakodott. A temetésen mint­egy 1500-an vettek részt (köztük Antonio Taj ani, az Európai Par­lament elnöke is), a misét ce­lebráló katolikus pap pedig fi­gyelmeztette a Galizia gyilko­sait, hogy „sohasem menekül­nek meg Isten igazságától”. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Első hivatalos ázsiai kőrútjára indult Donald Trump. Az amerikai elnök a következő kilenc napban Japánt, Dél-Koreát, Kínát, Vietnamot és a Fülöp-szigete- ket keresi fel. Vietnamban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik. Az elnököt elkísérte Mike Pence alelnök, Rex Tillerson külügymi­niszter és James Mattis védelmi mi­niszter is. A Fehér Ház közleménye szerint az elnök először az Egyesült Államok 50. tagállamába, Hawaiira ment, ahol látogatást tett Pearl Har- bor második világháborús emlék­művénél és részletes tájékoztatót hallgat meg az Egyesült Államok Csendes-óceáni Főparancsnokságá­nál. Donald Trump és kísérete Ho­noluluból indul majd a vizit első ál­lomására Japánba, ahol vasárnap Abe Sindzo japán kormányfővel közös golfozással kezdi programját. A lá­togatás állomásainak sorrendje: To­kió, Szöul, Peking, Hanoi és Manila. Tokió és Szöul Washington szoros szövetségese a térségben, Pekinghez érdekek és érdekellentétek összetett kapcsolatrendszere fűzi az amerikai kormányzatot, míg Hanoit és Mani­lát elemzők elsődlegesen leendő fon­tos kereskedelmi partnerként jellem­zik. Az egész vizit középpontjában gazdasági és kereskedelmi kérdések állnak. Ennél azonban többről is szó van, különös tekintettel az Eszak- Koreával kapcsolatos válságra. A válság és lehetséges megoldása fon­tos témája lesz a tárgyalásoknak. Az Egyesült Államok többször és több helyütt is határozottan kinyilvánítot­ta, hogy kész megvédeni szövetsé­geseit az észak-koreai fenyegetéssel szemben, amelynek féken tartásában pedig Peking aktív támogatására Washington kifejezetten számít. Folyamatban van egy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump ame­rikai elnök közötti találkozó előké­szítése az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének jövő. heti csúcstalál­kozóján - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov szerint az orosz és az amerikai elnök közötti bármilyen kapcsolatfelvétel lehető­ségét „nehéz lenne túlbecsülni az összes nemzetközi ügy szempontjá­'•J' fi ♦ * S;gpp3(ö núienssssi KoWaVHBSSHB ■M"Rry9ibéri^TDon^dTRUMKE!l Dél-Korában lelkesen várják Donald Trumpot (TASR/AP) ból”. Az APEC-csúcsot november 10-én és 11-én rendezik meg Viet­namban. „Nem zárjuk ki egy ilyen ta­lálkozó lehetőségét, valóban egyez­tetés folyik róla” - mondta az orosz elnöki szóvivő, hozzátéve, hogy hi­vatalos bejelentés akkor várható, amint a kölcsönönös egyeztetésen megállapodnak a részletekről. Orosz hírügynökségi beszámolók szerint az amerikai elnök közölte: „Lehet egy találkozónk Putyinnal. Putyin na­gyon fontos, mert ők (az oroszok) se­gíthetnek nekünk Észak-Koreával és Szíriával kapcsolatban. Beszélnünk kell Ukrajnáról”. A két elnök eddig csak a G20 csoport júliusi hamburgi csúcstalálkozóján találkozott egy­mással. A megbeszélésen szóba ke­rült a tavalyi amerikai elnökválasz­tási kampányba történt állítólagos orosz beavatkozás ügye is, ám a felek megegyeztek, hogy a múlt helyett in­kább a kapcsolatok javítására fognak összpontosítani. A kétoldalú viszony azonban azóta tovább romlott. A katalán exelnök Belgiumban válságot okozhat Elhagyhatta a börtönt Santi Vila, a leváltott katalán kor­mány tagja, miután tegnap kifizette a bíróság által meg­állapított 50 ezer eurós óvadé­kot. A Puigdemont-iigy a kor­mánykoalíció összeomlásá­val fenyegethet Belgiumban. Madrid/Brüsszel. Santi Vila po­litikus a börtönből kilépve a helyze­tet szörnyűnek, az előzetes letartóz­tatást elrendelő bírói döntést pedig aránytalannak nevezte. „Felhívást intézek minden demokratikus politi­kai erőhöz, hogy vessenek véget en­nek a szörnyű helyzetnek” - jelen­tette ki. Kérte Mariano Rajoy spa­nyol miniszterelnököt, valamint a spanyol parlament alsó- és felsőhá­zának elnökeit, hogy tegyenek kez­deményezéseket, mert szerinte ezt a helyzetet nem a bíróságok fogják megoldani, hanem politikai úton le­het csak rendezni. Santi Vila szabad­lábon védekezhet, ám útlevelét le kellett adnia. A politikus azelőtt mondott le kormányzati tisztségéről, hogy múlt pénteken a katalán parla­ment megszavazta a Katalán Köztár­saság függetlenségét kinyilvánító ja­vaslatot. O volt az egyetlen a katalán politikusok közül a csütörtöki tár­gyaláson, aki hajlandó volt válaszol­ni az ügyészek és a bíró kérdéseire is, a többiek csak védőügyvédeik által feltett kérdésekre feleltek. Nyolc politikus társa továbbra is börtönben marad - az ügyészség lá­zadás, zendülés, hűtlen kezelés mi­att kezdeményezett eljárást ellenük. A katalán politikusok bebörtönzése ellen már csütörtök este ezrek tün­tettek több katalán városban, az ut­cai tiltakozások pedig tegnap is folytatódnak. Puigdemont Belgiumban A spanyol bíróság még nem adott ki európai elfogatóparancsot Carles Puigdemont, a leváltott katalán el­nök ellen - egy madridi bíróság az ügyészség erre vonatkozó indítvá­nya alapján azonban már előkészí­tette az elfogatóparancsot. Puigde­mont egyelőre Belgiumban marad és teljes mértékben együtt fog működni a belga hatóságokkal az eljárás során - tette hozzá az exelnök ügyvédje. Flamand izmozás Egyes szakértők szerint a négy­párti belga kormánykoalíció össze­omlásával fenyegethet, ha a spanyol hatóságok európai elfogatóparancsot adnak ki a jelenleg Belgiumban tar­tózkodó Carles Puigdemont ellen, mivel az ügy felboríthatja a kényes politikai egyensúlyt a kormánypár­tok között. Ä belga kormány hivata­losan nem támogátja Katalónia el­szakadását. Charles Michel minisz­terelnök pártja, a vallon Reformer Mozgalom az ügyben lényegesen más álláspontot képvisel, mint a ko­alíció legerősebb pártja, a katalán függetlenségi mozgalmat is támoga­tó flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA). Az N-VA egyes vezetői ugyan támogatásukról bizto­sították Puigdemontot, de eddig nem lépték át a kérdésben azt a határvo­nalat, ami az ügy teljes átpolitizálá- sát, végül pedig a kormány össze­omlását vonhatná maga után a belső nézetkülönbségek miatt. Charles Michel miniszterelnök arra kérte kormánya tagjait, hogy nyilvánosan ne kommentálják a ka­talán válság fejleményeit, „ne önt­senek olajat a tűzre”, miután Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár (aki az N-VA tagja) azt mondta, ha Puigdemont kérelmezné, meg is kaphatná a me­nedékjogot. (MTI) A szíriai kormányerők orosz harci repülőgépek támogatásával visszafoglal­ták az Iszlám Állam terrorszervezettől Deir-ez-Zór várost, tartományi köz­pontot, a hadsereg már az egész várost az ellenőrzése alatt tartja. A kor­mányerők az Irán támogatását élvező milíciákkal, a többi között a síita Hez- bollahhal karöltve szeptember elején törték át az ostromgyűrűt, amelyet több mint három éve vontak a dzsihádisták az Eufrátesz nyugati partján fekvő vá­ros köré. Kelet-Szíria egyik legnagyobb és legjelentősebb városát az iszla- misták 2014 óta szinte teljes egészében ellenőrzésük alatt tartották, (tasr/ap) Merkel: nehéz egyeztetés Berlin. Továbbra is nehezek lesznek a német jobbközép CDU/CSU pártszövetség, a liberá­lisok (FDP) és a Zöldek tárgyalásai a kormányzati együttműködésről, de van esély a sikerre — mondta Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke a koalíciós egyeztetések el­ső szakaszának lezárása után. Hangsúlyozta, hogy ha vala­mennyien „iparkodnak és megfe­szített erővel dolgoznak”, akkor sikerül összerendezni a négy párt elképzeléseit olyan formában, hogy mindegyik érvényre juttat­hatja az identitását és közösen az ország javát szolgálják. Mint mondta, a tárgyalások vezérfonala számára az, hogy most kell meg­teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a németek tíz év múlva is jól élje­nek. Gondoskodni kell a munka­helyek biztonságáról, a szociális biztonságról, a közbiztonság meg­erősítéséről, a társadalmi integrá­cióról és Németország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséről is, a többi között a menekülést kiváltó okok felszámolásáért folytatott küzdelemben - sorolta Merkel. Az eddigi egyeztetéseken megmutat­koztak a pártok felfogásbeli kü­lönbségei, de az is, hogy sok ügy­ről azonosan gondolkodnak. A pártok színei alapján (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) Jamaica-koalíciónak nevezett együttműködésről folytatott tár­gyalásokon először azt igyekeznek megállapítani, hogy van-e elég kö­zös pont a pártok elképzelései kö­zött a hivatalos koalíciós tárgyalá­sok megkezdéséhez. Az úgyneve­zett szondázó megbeszélések első két hetében mind a 12 kijelölt té­mát átvették. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom