Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-23 / 269. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. november 23. KÜLFÖLD I 5 Elítélték a Balkán mészárosát A hágai törvényszék tíz vádpontban bűnösnek találta és életfogytiglanra ítélte Mladicsot Ratko Mladics parancsnok (középen) a boszniai háború idején ' (Képarchívum) A srebrenicai öldöklés áldozatainak koporsói. Népirtás történt. (TASR/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Hága. 22 évvel Szarajevó ost­roma és a srebrenicai mészár­lás után a hágai Nemzetközi Törvényszék bűnösnek talélta és életfogytig tartó börtön- büntetésre ítélte Ratko Mladicsot, az egykori boszniai szerb hadsereg parancsnokát. A jugoszláv háborúban elkövetett bűncselekmények három vezéralak­ja közül Ratko Mladics volt az utol­só, akit felelősségre vontak. Szlobo- dan Milosevics egykori szerb elnök ellen 2001 -ben kezdődött per Hágá­ban, de ő 2006-ban azelőtt meghalt, hogy ügyében megszületett volna az ítélet. Radovan Karadzsicsot, a bosz­niai szerbek egykori elnökét pedig 2012-ben ítélték 40 év börtönre, töb­bek közt népirtásért. Lezárulhat a múlt A bosnyákok többsége elégedett a Mladics perében született ítélettel, az életfogytig tartó szabadságvesztés­sel, mindazonáltal a Srebrenicában kivégzett gyerekek anyáinak szövet­sége, illetve Srebrenica korábbi pol­gármestere úgy vélekedett: mind all pontban bűnösnek kellett volna nyil­vánítani az egykori boszniai szerb hadseregparancsnokot. Lezárulhat a múltba nézés, és elkezdődhet egy szebb és jobb jövő építése azzal, hogy ítélet született a boszniai szerb pa­rancsnok perében - hangsúlyozta Alekszandar Vucsics szerb elnök. „Ne fulladjunk bele a múlt könnyei­be, hanem a munkánk verejtékével építsünk jobb jövőt mindannyiunk számára” - fogalmazott az elnök. Ki­emelte: annak ellenére, hogy Szerbia mindig is tiszteletben tartotta a más népek áldozatait, a szerb áldozatok nem kapták meg a kellő tiszteletet. Etnikai tisztogatás Amikor 1991-ben megkezdődött Jugoszlávia fájdalmas széthullása, a most elítélt már ezredes volt a jugo­szláv hadseregben. Előbb a horvátok elleni harcokban vett részt, majd ha­marosan a boszniai hadszíntérre vál­tott, ahol egy etnikailag szerb és mi­nél nagyobb független államért küz­dött. A Boszniai Szerb Köztársaság­nak hamarosan Radovan Karadzics lett a politikai;, Mladics pedig a kato­nai vezetője. így Mladics irányította Szarajevó 1992-ben kezdődő és kö­zel 4 éven át tartó ostromát, a II. vi­lágháború óta a legvéresebbet Euró­pában. Az ostromnak 10 ezernél is több halálos áldozata volt, közülük több mint ötezren civilek. Miközben a szerbek a bosnyák fővárost ostro­molták, az egész országban megkez­dődtek az etnikai tisztogatások, ame­lyek célja egy „tiszta” szerb állam megteremtése volt. Srebrenica pokla Ezek közül a leghírhedtebbre 1995 júliusában került sor Srebrenicában. A szerbek lakta területek által körül­vett kisvárosban számos bosnyák menekült zsúfolódott össze, mivel az ENSZ ott egy védett övezetet alakí­tott ki, ahol nemzetközi csapatok ga­rantálták a biztonságukat. Mladics azonban fegyveres fenyegetéssel és a külföldi erők becsapásával és leke­nyerezésével elérte, hogy csapatai át­vegyék az ellenőrzést Srebrenica és a bosnyák menekültek felett. A férfia­kat és a nőket különválasztották, az előbbieket lemészárolták, az utóbbi­akat megerőszakolták. A halálos ál­dozatok pontos száma vitatott, becs­lések 8500 körüli számról szólnak. A holokauszt óta ez volt a legsúlyosabb tömeggyilkosság Európában — törté­nészek, nemzetközi jogászok egyet­értettek abban, hogy Srebrenicánál genocídium, azaz népirtás történt. Éveken át bujkált A volt Jugoszlávia területén elkö­vetett háborús bűnöket vizsgáló há­gai Nemzetközi Törvényszék már 1995-ben eljárást indított Mladics el­len, többek közt népirtás és emberi­esség elleni bűncselekmények vád­jával. Mladics azonban - akárcsak számtalan, hozzá hasonlóan beidé­zett katonai vezető - nem jelent meg Hágában. Időközben a boszniai szer- bek nem nyerték meg a boszniai há­borút, és Mladics kénytelen volt il­legalitásba vonulni. Előbb a vele szimpatizáló szerbiai vezetés védel­me alatt állt, de miután Szlobodan Milosevics megbukott és 2001-ben Belgrad átadta Hágának, gyakorlati­lag folyamatosan menekült, búvó­helyről búvóhelyre szökve. Előbb a szerb katonaság bújtatta, később csak a hozzá hűséges egykori tisztjei, vé­gül pedig csak a közvetlen családja tartott ki mellette. 2011-ben egy tá­voli rokonánál bujkált az észak­szerbiai Lazarovóban, amikor végül sikerült elfogni. Ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy ekkorra a szerbeket hagyományosan támogató orosz titkosszolgálat is levette róla a kezét. Az időközben fokozatosan Nyugat felé forduló Szerbia 2011- ben kiadta Mladicsot Hágának. Pere a Nemzetközi Törvényszéken 2012- ben kezdődött, a záróbeszédek 2016 decemberében hangoztak el. AII. vi­lágháború után a náci vezetés ellen zajló nürnbergi perek óta ez volt a legfontosabb, háborús bűnöket vizs­gáló per Európában. A szerbek számára hős Ratko Mladics megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szer­biában a mai napig vitatott. Bosznia- Hercegovina bosnyákok és horvá­tok lakta részében egyértelműen há­borús bűnösnek tartják, míg a szer- bek lakta boszniai Szerb Köztársa­ságban, illetve Szerbiában inkább hősként tekintenek rá. Az ellenzéki, szélsőjobboldali szerb Dveri Moz­galom azt közölte: minden hágai íté­letet elutasítanak, mert azok jogel­lenesek, igazságtalanok és szerbel­lenesek. Bosko Obradovics pártel­nök rögtönzött sajtótájékoztatóján hősnek nevezte Ratko Mladicsot. A hágai Nemzetközi Törvényszék fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat a volt Jugoszlávia területén 1991 és 2001 között elkövetett bűnök miatt. Eddig 154 esetben született ítélet. A fellebbezéseket leszámítva Mladicsé volt az utolsó ügy, amit a törvényszék tárgyalt. (MTI, 444.hu) Michel Aun libanoni államfő kérésére egyelőre nem mond le Szaad Harfri li­banoni miniszterelnök. A hazájába 2,5 hetes távoliét után visszatérő politi­kust (öltönyben) Bejrútban szigorú biztonsági intézkedések közepette várták. A libanoni kormányfő november 4-én rijádi útján jelentette be lemondását, a váratlan bejelentés belpolitikai válságba taszította országát, amely a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia elmérgesedő rivalizálásának középpontjában ta­lálta magát. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy félti az életét. (TASR/AP) Újra német nagykoalíció? Berlin. Egyre többen állnak ki a nagykoalíció folytatása mellett a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD), hangsúlyozva, hogy az úgynevezett Jamaica-koalícióról szóló tárgyalások kudarca új hely­zetet teremtett, amelyben már nem lehet elutasítani a kormányzást az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a bajor Keresz­tényszociális Unió (CSU) szövet­ségével - írták a német lapok. A be­számolók szerint a Jamaica- koalíció gondolatának bukása óta több vezető szociáldemokrata szembefordult Martin Schulz párt­elnökkel, aki továbbra is ragaszko­dik ahhoz, hogy az SPD a szeptem­beri szövetségi parlamenti (Bun­destag) választás eredménye miatt ellenzékben tölti el a következő négy évet. A Bild lap szerint a 153 szociáldemokrata Bundestag-kép­viselő közül mintegy 30 már a Ja­maica-koalícióról folytatott egyez­tetés leállítása után néhány órával megkérdőjelezte a pártvezetés irányvonalát. A kormányzati fele­lősség merev elutasítása a politikai „senki földjére” manőverezi a pár­tot - mondják. Martin Schulz ma tárgyal Frank-Walter Steinmeier államfővel arról, hogy miként lehet előmozdítani a. kormányalakítási folyamatot. A 2013 és 2017 közötti szociáldemokrata-CDU/CSU nagykoalíció folytatása mellett ér­velők szerint akkor sem igen lenne más lehetőség egy stabil szövetségi kormány megalakítására, ha előre­hozott 13 undestag-választást tarta­nának. Steinmeier államfő máris egyeztet a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb pártjainak vezetőivel. A bizalmas megbeszé­lések célja a kormányalakítási fo­lyamat előmozdítása. (MTI) RÖVIDEN Holnap beiktatják Mugabe utódját Harare. Holnap iktatják be hiva­talába az új zimbabwei elnököt, Emmerson Mnangagwát, aki a kedd este lemondott Robert Mu­gabe helyét veszi át - jelentette a ZBC zimbabwei állami televízió. Mnangagwa a 93 éves Mugabe alelnöke volt, egészen addig, amíg november elején az elnök váratlanul nem menesztette őt. Ekkor elhagyta Zimbabwét, mert eltávolítása után veszélyben érezte az életét. Mugabe részéről súlyos hibának bizonyult az al- elnök menesztése, mert a hadse­reg pár nappal később állam­csínyt hajtott végre. (MTI) Drámai felvétel a koreai katonáról Szöul. Drámai felvételt hozott nyilvánosságra az ENSZ egy észak-koreai katona szökéséről a demarkációs vonalon át Dél- Koreába: a határőrök üldözőbe vették és meglőtték a dezertőrt, de közben átlépték az elválasztó vonalat, megsértve ezzel az 1950-53-as koreai háborút le­záró fegyverszüneti egyez­ményt. Az incidens még no­vember 13-án történt, de a róla készült felvételt csak most hozta nyilvánosságra a koreai fegy­verszünet betartását ellenőrző ENSZ-parancsnokság (UNC) illetékese. A felvételen látszik, amint a menekülő és meglőtt észak-koreai katonát üldöző ha­tárőrök egyike pár másodpercre átlépi a két országot elválasztó demarkációs vonalat. (MTI) Demokrata párti politikus zaklatott Washington. John Conyers képviselő személyében újabb demokrata párti politikust vá­dolnak szexuális visszaélésekkel az USA-ban. A 88 éves politikus a kongresszus egyik legpromi- nensebb aífoamerikai képvise­lője, akiről a BuzzFeed internetes hírportál hozta nyilvánosságra a szexuális zaklatásról szóló váda­kat. Eszerint Conyers közpénz­ből finanszírozta az egyik mun­katársnőjének szexuális zaklatás miatt kifizetett kártérítést. Az idős.politikus évtizedeken ke­resztül „ismételten szexuális ajánlatokat tett női munkatársai­nak, nemi aktusokat szorgalma­zott, arra kérte őket, hogy hozza­nak neki más nőket is.” (MTI) Elítélték Petr Nečas kabinetfőnökét Prága. Kétéves, felfüggesztett börtönbüntetést kapott (még nem jogerősen) JanaNeéasová (ko­rábban Nagyová), Petr Nečas volt cseh miniszterelnök kabi­netfőnöke és neje, amiért 2012- ben hivatali beosztásával vissza­élve jogtalanul megbízta a kato­nai titkosszolgálatot a kormányfő akkori feleségének meg­figyelésével. A bíróság öt évre eltiltotta Nečasovát a közéleti tisztségektől. Hasonló felfüg­gesztett börtönbüntetést kapott az ügyben érintett két volt katonai titkosszolgálati vezető is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom