Új Szó, 2017. november (70. évfolyam, 252-275. szám)

2017-11-16 / 264. szám, csütörtök

WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO(®UJSZO.COM Érdekes k. _ 1 zöld javak le­bontását, majd ezekből az alap­anyagokból a bonyolultabb humuszanya­gok felépítését talajlakó élő­lények (gombák, baktéri­umok, ászkák, százlábúak, földigiliszták stb.) végzik, s ezek betelepüléséhez nél­külözhetetlen a közvetlen kapcsolat a talajfelszínnel. Az is köztudott, hogy egy bizonyos méret alatt a kom- poszthalom nem tud annyira felmelegedni, hogy biztosítva legyen a komposztálódás- hoz szükséges 40-60 Celsius fokos hőmérséklet. Éppen ezért sokáig úgy tartották, hogy az erkélyen, netán a la­kásban a komposztálás nem megoldható. Időről időre felbukkannak azonban olyan berendezé­sek, amelyek különleges ada­lékanyagok révén tökéletes lebomlást ígérnek, teljesen zárt rendszerben. Japánban és a nyugati országokban - különösen a városlakók kö­rében - már elterjedt néhány típusuk, melyek remek meg­oldást kínálnak a konyhai hul­ladék csökkentésére, illetve újrahasznosítására. Egy Japánból kiinduló pro- biotikus technológia a ház­tartásokban is egyedülálló, alternatív lehetőséget kínál a szerves hulladék mennyi­ségének csökkentésére és újrahasznosítására növé­nyeink számára. Szükséges eszközök: konyhai mini komposztá­Aléómpos/táló a konyha sarkában, vagy a balkonon, teraszon is tartháto^j&ÉBÉP§P> KOMPOSZTÁLÁS Komposztálás során alapvetően a természetben lejátszódó folyamatokat használjuk fel, alakítjuk kissé az igényeinkhez. bonák nyers vagy akár fő- zött/sütött formában, sajtok, tejtermékek (ez esetben több Bokashi komposzt- anyag szükséges), nyers vagy elkészített húsok, cson­tok (szintén több Bokashi komposztadakékot igényel­nek), kávézacc (akár filter­papírral együtt). A „bokashi" japán szó, amely magyarul annyit tesz, mint „mindenféle szerves anyag, illetve fermentált szerves anyag". Az edényt a kuka mellé helyezzük, és a szerves hul­ladékot a szemét helyett ebbe rakjuk. Az üres kom­posztáló aljára helyezzük a lyukacsos elválasztó tálkát (ez az edény tartozéka), erre egy maréknyi száraz Bokashi komposztálót szó­runk, ráhelyezzük az apró­ra (1-2 cm) vágott konyhai hulladékot, és így rétegez- zük tovább; minden rétegre szórunk egy-egy marék Bo­kashi adalékanyagot. Amint az egy alkalommal össze­gyűlt hulladékot behelyez­tük, keverjük jól össze, majd a tetejére is szórjunk Bokas­hi komposztálót. Fedjük le a tetejét egy nejlonzacskóval, hogy mindenhol takarja a komposztkeveréket; nyom­juk le, tömörítsük össze, hogy a levegőnek minél ke­vesebb hely maradjon, így biztosítva anaerob környe­zetet a mikrobáknak. Nehe­zékként helyezzünk rá egy tányért vagy más tárgyat, majd zárjuk le a komposz­tálóedényfedelével. A konyhai minikomposz­táló feltöltése szokásainktól függően akár naponta is történhet. Tartsuk szoba- hőmérsékleten, és ne he­lyezzük napra. Ügyeljünk arra, hogy mindig csak azt a réteget keverjük össze az adalékanyaggal, amit az adott alkalommal helyez­tünk az edénybe, a korábbi­akat már ne keverjük hozzá. A megfelelő fermentációt a kom posztkeverék felszínén megjelenő fehér bevonat és édes-savanyú illat, a nem megfelelőt pedig kellemet­len rothadásszag jelzi - ez esetben szórjunk egy marék cukrot a komposztkeverék- re, és ügyeljünk a levegőtől való tökéletes elzárásra. A keletkező komposztlét a beépített csapon keresztül 2-3 naponta engedjük le, s ezt az élő mikroorganizmusokat is tartalmazó értékes folyadé­kot 1:100-1:1000 hígításban felhasználhatjuk növényeink öntözésére, a növény korától függően, de felhasználhatjuk töményen is, pl. kanálisba, lefolyókba öntve lerakódások és kellemetlen szagok meg­szüntetésére. F. É., Greeimman ló edény (pl. All Seasons), Bokashi komposztáló ada­lékanyag (starter), nejlon- zacskó, tányér vagy más nehezék, tömörítésre szol­gáló fedő, keverőkanál, po­hárvagy tálka a komposztlé („juice") felfogására. Mi kerülhet a komposztba? Zöldségek, gyümölcsök, ga­Diólevél: égessük vagy komposztáljuk' Bizonyára sokan találkoztak már az őszi levélégetés kellemetlen jelenségével, mellyel nemcsak a környe­zetet szennyezzük, hanem hasznos szerves anyagot pazarolunk el. A komposztálással a kertes házaknál keletkező növényi részeket (levágott fű, lomb, galy- lyak stb.) egyszerűen hasznosíthatjuk. A káros égetés csúcspontja általában novemberre esik, amikor egyik napról a másikra lepotyog az összes diólevél. Sokan nem merik lombját a komposztba tenni, sőt a kert­jükből is száműznék, mert a növények fejlődését gátoló vegyületeket tartalmaz. Mi az igazság? A friss diólevél és a diófa gyökerei olyan anyagokat termelnek, melyek valóban kedvezőtlenül hatnak a csí­rázásra, ezért kopár min­den diófa alja. Kísérletekkel bizonyították, hogy 4 havi komposztálás után (egy téli időszak) a kedvezőtlen hatás csak akkor mutatkozik meg, ha csak diólevelet komposz­tálunk; vegyes lombnál már nem mérhető a különbség. Viszont ilyen friss komposztot ritkán használunk, mivel még nem érett meg a kijuttatásra. Bebizonyosodott, hogy 9 hónap komposztálás alatt a diólevél káros anyagai telje­sen lebomlanak, a belőle ké­szült komposzt nyugodtan kijuttatható a veteményes­be, azaz hosszabb érlelés után kifejezetten kedvezően hat a növények fejlődésére. Tüzelés helyett tehát kom­posztáljuk a diólevelet is!-BIOKONTROLL H' 2017. November KERTesUDVAR 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom