Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)
2017-10-23 / 244. szám, hétfő
6 I RÖVIDEN Abe Sindzó pártja nyert Tokió. Ajelenlegi kormányfő pártja nyerte a tegnapi előrehozott parlamenti választásokat Japánban a szavazókörök zárása után közzétett exit poll eredmények szerint. Az Abe Sindzó vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere, az Uj Komeito párt valószínűleg több mint 300 helyre számíthat a törvényhozás 465 fos alsóházában az első mandátumbecslések alapján. Abe Sindzó szeptemberben írt ki előrehozott választásokat. A miniszterelnök azzal indokolta döntését, hogy így akar támogatottságot szerezni a növekvő észak-koreai fenyegetés miatt átalakításra szoruló biztonságpolitikájának, továbbá új jóléti intézkedéseinek. (MTI) Kiengedték Alekszej Navalnijt Moszkva. Szabadlábra helyezték tegnap Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust, miután letöltötte húsznapos elzárását. Szabadulását az ellenzéki politikus később Instagram-üzenetben megerősítette, hozzátéve, hogy kész ismét dolgozni. Navalnijt szeptember 29-én vették őrizetbe otthona előtt, és október 2-án ítélték húsz nap elzárásra, amelyet a gyülekezések és tüntetések szervezésére vonatkozó orosz törvények ismételt megsértése miatt szabtak ki rá. A vádak szerint Ny izsnyij Novgorodban szervezett ellenzéki megmozdulást a hatóságok engedélye nélkül. Meghallgatásán az ellenzéki aktivista nem vallotta bűnösnek magát, és hangoztatta, hogy az eljárás politikai tevékenysége miatt indult ellene. (MTI) Kevesebben szavaztak Ljubljana. A szlovén országos választási bizottság első adatai szerint tegnap délig kevesebben mentek el szavazni az elnökválasztáson, mint öt évvel ezelőtt az első fordulóban. Délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosult lakosság 13,39 százaléka, 229 419 fő járult az urnák elé. 2012-ben 11 óráig ugyanez a szám 14,3 százalék, a teljes részvételi arány pedig 48,41 százalék volt. A legtöbben Novo Mesto városában, a legkevesebben Mariborban szavaztak. A felmérések az 54 éves Borút Pahort, a 2012 óta hivatalban lévő államfőt mutatták ki legesélyesebbnek, a megkérdezettek 55 százaléka őt támogatta. (MTI) Öngyilkos robbantás Kabulban Kabul. Az afgán hadsereg legalább 15 katonája halt meg szombaton egy öngyilkos merénylő által elkövetett kabuli robbantásban. Alig egy nappal korábban Kabul nyugati részében egy síita mecsetben robbantott egy öngyilkos merénylő, legalább 56 ember halálát okozva. A támadásért az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet vállalta magára a felelősséget. (MTI) KÜLFÖLD 2017. október 23. | www.ujszo.com Puigdemont: a legrosszabb támadás Franco diktátor óta MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Barcelona/Madrid. A katalán parlament összehívását jelentette be szombat esti televíziós beszédében Carles Puigdemont katalán elnök, hogy „megvitassák és eldöntsék" a választ a spanyol kormány Katalánjában tervezett intézkedéseire. A spanyol kormány szombati rendkívüli ülésén döntött arról, hogy az alkotmány 155-ös cikke alapján, törvény és alkotmánysértésre hivatkozva kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában. A szenátus pénteken rendkívüli ülésen szavaz a javaslatcsomagról. A katalán elnök szerint az „önrendelkezésük megsemmisítésére” irányuló „támadást” nem fogadhatják el. Mint mondta, a spanyol kormány a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális párt támogatásával Francisco Franco diktátor óta a „legrosszabb támadást” mérte Katalónia intézményeire és népére. Carles Puigdemont szerint a demokratikus hozzáállással összeegyeztethetetlen, hogy a spanyol kormány „önhatalmúlag”, „illegális módon” a katalán népakarat képviselőjévé nyilvánította magát. Az állam megsértette a katalánok ön- rendelkezését és demokratikus akaratát. „Össze kell fognunk, hogy megvédjük intézményeinket” - hangsúlyozta. A katalán elnök beszéde egy részét spanyol nyelven mondta el a „spanyol demokratákat” megszólítva, és elítélte mindazt a kárt, amit a demokráciának okoz a spanyol kormány döntése. Majd angolra váltva üzenetet intézett Európa vezetőihez és lakóihoz: „ha az értékek veszélyben vannak Katalóniában, akkor szintén veszélyben vannak Európában”. Véleménye szerint a 155-ös cikk ellentétes az európai polgárság sokszínűségével. Nem bűncselekmény, hogy egy nemzet demokratikus formában dönt jövőjéről. Demokratikus és békés Európát akarunk -mondta. Szombaton mintegy 450 ezren tüntettek a katalán függetlenség mellett az 1,6 millió lakosú Barcelonában. A függetlenség híveinek tömege délután lepte el a belvárosi utcákat, katalán függetlenségi zászlókat lobogtatva, a szabadság és a függetlenség szavakat skandálva. Carles Puigdemont és kormányának tagjai a menet élére álltak. Oriol Junqueras katalán elnökhelyettes Twitter-oldalán azt írta: „ma nemcsak az autonómiát függesztették fel, hanem a demokráciát is”. Carme For- cadell, a katalán parlament elnöke - miután részt vett a felvonuláson - sajtótájékoztatóján „de facto államcsínynek” nevezte a Mariano Rajoy spanyol kormányfő által bejelentett intézkedéseket, amellyel „lefejezik” a katalán intézményeket. „Egy autori- ter puccs az Európai Unió tagállamán belül” - fogalmazott, hozzátéve: a spanyol miniszterelnök célja, hogy végezzen egy demokratikusan választott kormánnyal. A függetlenségi párti politikus azt hangoztatta: Mariano Rajoy nincs tudatában annak, hogy az intézményeket támadva az állampolgárokat támadja, akiknek megsértették az alapvető jogait. Rajoy szerint döntésük nem Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelenti, hanem a kialakult helyzetért felelős személyek eltávolítását, akik „az önrendelkezést törvényen kívül helyezték”. Rajoy hangsúlyozta: ha a szenátus jóváhagyja a spanyol kormány tervezett intézkedéseit, hat hónapon belül ki kell írni a helyi választásokat. A miniszterelnök a további intézkedésekről szólva elmondta, hogy a katalán kormányzati feladatokat ideiglenesen a spanyol kormány illetékes miniszterei vennék át. A katalán kormányzati közigazgatás változatlan formában működne tovább, ahogy a katalán parlament is, azzal a kitétellel, hogy nem hozhat alkotmányellenes, valamint a katalán autonóm közösségi alapokmánnyal ellentétes intézkedéseket, és nem tarthat szavazást egy új katalán elnök személyéről. Á spanyol kormánynak továbbá 30 napos vétójoga lenne a katalán parlament döntéseivel szemben. Babiš kormányalakításra készül MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Elutasítja az illegális bevándorlást, Csehországot pedig egy nagyvállalat mintájára szeretné irányítani Andrej BabiS, a hétvégi képviselőházi választásokon győztes jobbközép ANO mozgalom elnöke, a cseh kormányfői tisztség valószínű várományosa. Mindezeket a gondolatokat az a „szerződés” tartalmazza, amelyet Andrej Babiš amerikai stílusban még a választások előtt ajánlott fel az ország lakosságának. Miután mozgalma fölényes győzelmet aratott a választásokon, és Babiš minden bizonnyal kormányalakítási megbízatást kap Miloš Zeman államfőtől, a dokumentumban megfogalmazott elvek nagyobb súlyt nyertek. Babiš a választások előestéjén lezajlott tévévitában is megerősítette álláspontját. „Nem akarok további integrációt, nem akarok eurót” - jelentette ki a Nova kereskedelmi televízióban. „Az euró bevezetése nem előnyös sem az állam, sem a társadalom számára” - mutatott rá a politikus. Azt mondta, hogy az Európai Uniónak alapvető reformokra van A milliárdos győztes Az 1954-ben Pozsonyban szül etett Andrej Babiš Csehország második leggazdagabb polgára. Vagyonát a Forbes magazin 88 milliárd koronára becsülte. Az Agrofert Holdingnak az idei év elejéig Babiš az egyetlen tulajdonosa és egyben vezérigazgatója, ám úgynevezett megbízotti alapokba kellett helyeznie vagyonát a tavaly módosított összeférhetetlenségi törvény miatt. Jelenleg büntetőeljárás van folyamatban ellene az európai uniós támogatásokkal való visszaélés gyanúja miatt. Andrej Babiš nős. Az első és a jelenlegi, második házasságából két-két gyermeke van. szüksége. Babiš leszögezte: szükség van arra, hogy „az EU-ban a kormányfőknek és az államfőknek legyen döntő befolyása”, és „ne a brüsszeli hivatalnokoknak”. „Meggyőződésem, hogy az eddiginél aktívabbnak és kezdeményezőnek kell lennünk” - tette hozzá Babiš. Azt mondta: „igyekezni fogok hatékonyabbá tenni a közintézmények működését, és Németország mintájára átalakítom a képviselőház működését, hogy korlátozzam a politikusok felesleges és értelmetlen fecsegését”. A multimilliárdos vállalkozó tegnap a cseh közszolgálati hírtelevíziónak (ČT24) nyilatkozott, s úgy fogalmazott, hogy Csehországnak az Európai Unióban a visegrádi csoporton kívül (V4) is partnereket kell keresnie. Csehországnak aktív szerepre kell törekednie az Európai Unióban, és olyan szövetségeseket kell keresnie, akikkel közös céljai vannak - például az illegális migráció vagy az élelmiszerek kettős minősége elleni küzdelemben. „Elő kell készítenünk a témákat, és javasolnunk kell az Európai Tanácsnak, hogy mit is akarunk megváltoztatni. Az élelmiszerek kettős minősége, a migráció elleni harcot és további kérdéseket” - mondta Andrej Babiš. Mint fogalmazott, kétségtelenül szövetségesük Ausztriában a leendő kancellár, Sebastian Kurz, „akinek véleménye a migrációról megegyezik a mi véleményünkkel”. Népszavazás az autonómia 1 ft f i r r rr f bővítéséről Róma. Véleménynyilvánító népszavazást tartottak tegnap az észak-olaszországi Lombardiában és Venetóban a tartományi hatáskörök bővítéséről, egyebek mellett az adózási autonómiáról. A választásra jogosult, mintegy 10 millió ember 23 óráig adhatta le szavazatát. Az Északi Liga kezdeményezésére tartott referendum célja, hogy a két tartomány egyeztetést indítson az olasz kormánnyal autonómiája bővítéséről az alkotmány 116-os cikkelye alapján. Az autonómia bővítését célzó követelések hátterében elsősorban a pénzügyek állnak. A tartományok azt szeretnék elérni, hogy az államkasszába jelenleg befolyó adóbevételeik legalább felét megtarthassák maguknak, de nagyobb önállóságot szorgalmaznak a migrációs politika és a biztonság terén is. Az Északi Liga azzal érvel, hogy az Olaszország gazdasági moteljának számító Veneto és Lombardia adóterhei elviselhetetlenekké váltak. Lombardia jelenleg 57,6 milliárd eurót Veneto pedig 19,3 milliárd eurót utal át évente az államháztartásnak Rómába. (MTI) Carles Puigdemont (középen) és kormányának tagjai a 450 ezres tüntető tömeg élén (SiTA/AP-feivétei)
