Új Szó, 2017. október (70. évfolyam, 226-251. szám)

2017-10-07 / 231. szám, szombat

Megtérül a bevásárlóturizmus Olcsóbban juthatunk élelmiszerhez a szomszéd országokban, de az útiköltség is számít LöKtÖteRl3. POZSONY 19.001 AEGON ARENA 90 fos kórus 70 tagú zenekar 20 táncos 4 szólista MP170549 Nyári emlékek képekben Bemutatjuk fotópályázatunk nyertes képeit Presszó, 13. oldal MOLNÁR IVÁN Pozsony. Az országhatárhoz közel ölöknek továbbra is megóri átjárni ólelmiszert vásárolni Magyarországra, Csehországba vagy Lengyel- országba - derül ki a Posta­bank legújabb felmárésáből, amely azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy nem árt figyelembe venni az ezzel járó üzemanyagköltségeket, ás persze az sem mindegy, hogy milyen terméket vásárolunk. A Szlovákiában árult élelmisze­rek még mindig a legolcsóbbak kö­zé tartoznak az Európai Unióban ­legalábbis ezt állítja az EU statisz­tikai hivatala, az Eurostat. A szlo­vákiai élelmiszerárak eszerint 13 százalékkal alacsonyabbak az uniós és 21-gyei az eurózónás átlaghoz képest. „Hogy a szlovákiai fogyasz­tók mégis úgy gondolják, hogy az élelmiszer nálunk a legdrágább, an­nak rendkívül egyszerű magyaráza­ta van. A szlovákiai vásárlók több­sége a szomszéd országok áraival hasonlítja össze az ittenieket, már­pedig ezekben, legalábbis Ausztriát kivéve, alacsonyabbak az árak, mint nálunk” - mondta Jana Glasová, a Postabank elemzője. Szlovákia ugyan az élelmiszerek szempontjá­ból így hiába a hetedik legolcsóbb uniós tagország, ha a cseh, a ma­gyar, a lengyel, a román, a bolgár és a litván árak is alacsonyabbak. „Lengyelországban az élelmi­szerekhez csaknem a harmadával alacsonyabb áron juthatunk hozzá, mint Szlovákiában, a magyar és cseh árak pedig majd a tizedével alacsonyabbak” - nyilatkozta Gla­sová. Az egyes termékek között is lát­ványos különbségek vannak. Len­gyelországban például az étolaj és a zsír 42 százalékkal olcsóbb, mint nálunk. A harmadával olcsóbban jutunk hozzá északi szomszédunk­nál a kenyérhez, a tejtermékekhez, a tojáshoz és a halhoz is. Csehországban az élelmiszerek többsége szintén olcsóbb, mint ná­lunk, kivétel a hús és a hal, amelyek nagyjából a tizedével kerülnek töb­be nyugati szomszédunknál. Hasonló a helyzet Magyarorszá­gon is, ahol a legkisebb különbség szintén a hús árában tapasztalható, még ha ehhez ott így is nagyjából 1 százalékkal olcsóbban juthatunk hozzá. „Akik a szomszéd országokba járnak vásárolni, azoknak azonban nem árt alaposan átszámolni az üzemanyagköltségeket is, hiszen akik távolabb laknak a határtól, azoknak többe kerülhet a benzin, mint amennyit megtakarítanak a külföldi vásárláson” - figyelmeztet Glasová. Ugyanígy figyelemmel kellene kísérniük a valutaárfolyamokat is. A cseh korona például a tavaszi hó­napokhoz képest látványosan erő­södött, ezért az átváltásnál mé­lyebbre kell nyúlnunk a zsebünkbe. Folytatás a 2. oldalon. Játszd újra! Vagy mégse? Eltűnőben ez eredeti filmforgatókönyvek Szalon, 15. oldal A NAP MONDATA Megkérdezhették volna azt is, hogy az emberek akarnak-e alacsonyabb adókat vagy sült galambokat. Richard Sulik (SaS) így védte a mag-Európáról szóló ellent­mondásos felmérése kérdéseit IDŐJÁRÁS Változóan felhős égbolt, helyenként eső várható, a nappali hőmérséklet 13 és 15 fok között alakul. ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS megrendeles@petitpress.sk 02/323 77 777 9 Rendhagyó felülnézet. A Németországban tomboló vihar nemcsak fákat csavart ki, hanem emberéleteket is követelt. Hírünk a 24. oldalon. (SiTA/AP-feivétei) Atomfegyver-ellenes Nobel-békedíj Az atomfegyverek betiltásáárt küzdő nemzetközi civil kezdeményezés, az ICÁN kapja idén a Nobel-békedíjat - jelentette be tegnap Oslóban a norvég Nobel-bizottség elnöke, Berit Reiss-Anderaen. A bizottság indoklása szerint azért ítélte oda a genfi székhelyű, kevéssé ismert civil emyőszervezetnek a dí­jat, mert ráirányította a figyelmet ar­ra, milyen katasztrofális következ­ményekkel járhat az atomfegyverek bevetése a Földön, valamint kiemel­kedő erőfeszítéseket tett az atom­fegyverek globális és teljes betiltásá­ról szóló nemzetközi szerződés meg­kötéséért. „Az atomfegyver beveté­sének veszélye rég nem volt olyan nagy, mint ma” - tette hozzá Berit Reiss-Andersen. A Nemzetközi Kampány az Atom­fegyverek Felszámolásáért (ICÁN) civil szervezetek koalíciója több mint száz országból. Ausztráliából indult, hivatalosan Bécsben alakult meg, 2007-ben. „Ismét nagy feszültség van a vi­lágban, az indulatos retorika nagyon könnyen juttathat el bennünket egy rettenetes katasztrófához. A nukleá­ris konfliktus veszélye ismét meg­nőtt. Ha volt valaha olyan pillanat, amikor a nemzetek egyértelműen ki­nyilváníthatják az atomfegyverek el­vetését, az most van” - írta a döntés­ről a Facebookon az ICÁN. Ezek a mondatok feltehetőleg el­sősorban az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti feszültségre utalnak, illetve az Iránnal az atom­programjáról hat nagyhatalom által megkötött 2015-ös megállapodás in­gatagságára, különös tekintettel arra, hogy Donald Trump amerikai elnök „minden idők legrosszabb megálla­podásának” nevezte azt. Berit Reiss-Andersen visszautasí­totta azt a feltételezést, hogy a bi­zottság választásával fricskát akart volna adni az amerikai elnöknek. Ehelyett emlékeztetni akarták az atomhatalmakat azon korábbi ígére­tükre, hogy küzdenek a nukleáris le­szerelésért - mondta a Nobel- bizottság elnöke. (MTI) Kotleba 4 évének nyertese a családja Besztercebánya. Marian Kotleba, a szélsőséges Mi Szlo­vákiánk Néppárt elnöke lassan négy éve vezeti Besztercebánya megyét. A 2013-as választási kampányban egyebek mellett azt ígérte, hogy munkába állít 10 ezer tartósan munkanélkülit, megoldja a megyét sújtó orvos­hiányt, és 15 millió euróval csökkenti a megyei hivatal működésének költségeit. Négy­éves megyefőnöki tevékenysé­gének mérlege: a megye leg­alább 20 millió eurós uniós for­rástól esett el, a tartósan mun­kanélküliek helyett családtagjait és az ĽSNS tagjait, szimpati­zánsait juttatta álláshoz, illetve vezető beosztásba. Bár koráb­ban élesen bírálta a funkcióhal­mozást, ő is halmozza a funkci­ókat és több vitatható közbe­szerzést bonyolított le. Részle­tek a 3. oldalon. (ie) NAHÁT! Megtalálhatták az igazi Mikulás sírját Ankara. A Mikulás-kultuszt ih­lető Szent Miklós püspök földi maradványait találhatták meg török régészek egy templom alatt Törökország déli részén, Dem- rében. Miklós a hagyomány sze­rint a 3. században született a kis- ázsiai Patarában, halála után püspöki székhelyén temették el, ám csontjait állítólag később az olaszországi Bariba vitték. Török régészek viszont nemrég egy pogány templomot fedeztek fel a 11. századi Szent Miklós- templom alatt, és úgy vélik, hogy ennek egy még érintetlen sírja rejtheti apüspök csontjait. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom