Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-05 / 204. szám, kedd

8 KÜLFÖLD 2017. szeptember 5. | www.ujszo.com RÖVIDEN Netanjahu embereit hallgatják ki Jeruzsálem. Egy volt izraeli minisztert és Benjámin Netanja­hu miniszterelnök volt kabinet­főnökét is őrizetbe vették és ki­hallgatják a korrupciógyanús tengeralattj áró-beszerzések ügyében. Az érintettek között van David Saran, a miniszterel­nök 2014 és 2016 közötti kabi­netfőnöke, akit vesztegetéssel, csalással, hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolnak. Ki­hallgatták Nati Mór stratégiai ta­nácsadót, Atalia Rosenbaumot, a nemzetbiztonsági tanács 2009 és 2010 közötti elnökhelyettesét, Eliezer Marom tábornokot, a ha­ditengerészet volt parancsnokát, és Avriel Bar Joszefet is, aki szintén éveken át volt a nemzet- biztonsági tanács elnökhelyette­se. A letartóztatások előzménye: Miki Ganor, a ThyssenKryupp német hajógyártó vállalat izraeli képviselője vádalkut kötött a ha­tóságokkal, és hetek óta rendőri védelem alatt ismerteti a korrupt közbeszerzési ügy részleteit. Az unokatestvére révén érintett mi­niszterelnök kihallgatása előbb- utóbb elkerülhetetlenné válik a korrupciós nyomozásban. Ne­tanjahu ellen nyomozás folyik két másik ügyben is. (MTI) Ankara így nem léphet be az EU-ba Brüsszel. Az ankarai kormány politikája lehetetlenné teszi, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz—közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője. Szkínász a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker sza­vait idézte, amelyek szerint Tö­rökország „hatalmas lépésekkel” távolodik Európától. Juncker a múlt héten kijelentette: szeretné, ha a törökök felismernék, hogy a csatlakozási tárgyalások kudar­cáért teljes mértékben a Recep Tayyip Erdogan államfő vezette rezsimet terheli a felelősség. A szóvivő ennek kapcsán rámuta­tott, hogy a csatlakozási tárgya­lások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek, nem az Európai Bizottság. (MTI) BRICS: nagyobb szerepvállalás Hsziamen. A kínai elnök arra kérte az öt legnagyobb feltörek­vő országot (BRICS) az ország­csoport hsziameni csúcstalálko­zóján, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a világ kormányzásá­ban, utasítsák el a protekcioniz­must, és újult erővel próbálják meg csökkenteni a világ gazdag és fejlődő országai közötti távol­ságot. „Igazságosabbá kell ten­nünk a világrendet. Ahhoz, hogy folyamatosan közelítsünk a világ többi részéhez, arra van szükség, hogy ez az öt ország aktívabb szerepet vállaljon nemzetközi téren. Sok olyan probléma van, amelyet nélkülünk nem lehet hatékonyan megoldani” - jelen­tette ki megnyitó beszédében a házigazda Hszi Csin-ping Bra­zília, Oroszország, India és a Dél-afrikai Köztársaság vezető­ihez szólva. (MTI) Merkel jobb volt Schulznál Orbán Viktor szintén terítékre került a német kancellárjelöltek egyetlen televíziós vitáján ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Élesen bírálta bevándor- láei is menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkel hivatalban lévő kormányfőt a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában, amelyen Magyarországról és Lengyelországról is szó esett. A vártnál kevesebben követték Németországban a kancelláijelöltek egyetlen televíziós vitáját, amelyen a kommentárok szerint Angela Merkel jobban szerepelt, mint a szociálde­mokrata (SPD) kancelláijelölt, Mar­tin Schulz. A két országos közteleví­zióban (ARD, ZDF) és a két vezető országos kereskedelmi televízióban (RTL, SAT1) élőben közvetített műsort 16,23 millióan nézték meg, ami az akkor éppen televíziót néző la­kosság 46,1%-át jelenti. A vártnál alacsonyabb nézettséghez az is hoz­zájárulhatott, hogy a vitával egy idő­ben zajlott a férfiröplabda-Európa- bajnokság döntője, amelybe a sport­ág történetében először bekerült a né­met válogatott. A sajtókommentárok többsége alapján a sportesemény iz­galmasabb lehetett, mint a kancellár- jelölti vita, amelyet a szeptember 24-i parlamenti (Bundestag) választást felvezető kampány legfontosabb rendezvényeként tartanak számon. A fő téma a migráció A vita első és leghosszabb blokkja a migrációról, menekültügyről és tár­sadalmi integrációról szólt. Martin Schulz hangsúlyozta, Angela Merkel hibázott, amikor 2015 szeptemberé­ben a menekültek beengedéséről ha­tározott, mert nem vonta be a dön­tésbe az európai partnereket. így le­hetővé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, és „cserben hagyják Németországot”, holott „sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”. Angela Merkel ki­emelte, hogy „Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vona­tok, azaz tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisán részt ven­ni” a menekültek ellátásában. így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását” - mondta a kancellár. A migrációs válság kezeléséről szólva Martin Schulz kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani. Muzulmánok kérdése A társadalmi integráció kérdései­vel kapcsolatban Angela Merkel ki­jelentette, 4 millió muzulmán ember él Németországban, akik mind „hoz­zájárulnak az ország sikeréhez”, így vallásuk a német társadalom része, de Merkel és Schultz tévévitája. Német értékelések szerint a vita sokszor inkább nyilvános koalíciós csúcstalálkozó volt, mintsem heves szóváltás. (TASR/AP) csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól. Martin Schulz közölte: 3-5 százaléknyi fa­natikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell aka­dályozni, hogy kívülről „gyűlöletet exportáljanak” Németországba. A német-török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökország­gal folytatott EU-csatlakozási tár­gyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Török­országban raboskodó német állam­polgárok miatt nem szabad „becsap­ni az ajtót”, és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára. Merkel biztosan vezet Schulz a menekültügy mellett fő­leg a nyugdíjrendszer állapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folyta­tása azzal fenyeget, 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelen­tette, ez semmiképpen nem fordul elő. A számos belpolitikai téma kö­zül a német autóipart sújtó dízelbot­rányról esett a legtöbb szó, ezzel kapcsolatban Merkel tagadta, hogy elnéző volna az autógyárakkal, és azt mondta, „irtó mérges” a visszaélé­seik miatt. Az ARD országos köztévé gyors­felmérése szerint 55% Merkelt, 35% Schulzot találta meggyőzőbbnek. Közvélemény-kutatások szerint há­rom héttel a választások előtt Angela Merkel CDU-ja a CSU-val együtt 36-40%-ot kapna, a szociáldemok­raták (SPD) 21-25-öt. A többi párt (Zöldek, liberálisok, AfD, Baloldal) 7-10% között vannak. (MTI, Index) Az USA a nukleáris válaszcsapást sem zárja ki Kína hivatalosan tiltakozott Észak-Korea vasárnapi nuk­leáris kísérleti robbantása miatt. Peking szerint egyben elfogadhatatlan és méltány­talan Donald Trump amerikai elnök külkereskedelemmel kapcsolatos fenyegetőzése Észak-Koreával kapcsolatban. Washington/Poking/Szöul. Az USA kész megvédeni önmagát és szövetségeseit minden rendelkezé­sére álló eszközzel, akár nukleáris erővel is - közölte Donald Trump amerikai elnök Abe Sindzo japán kormányfővel telefonbeszélgetésük­kor. Trump ismételten megerősítette, hogy Washington kész megvédeni önmagát és szövetségeseit, „felhasz­nálva a rendelkezésre álló diplomá­ciai, hagyományos katonai és nukle­áris eszközök egész sorát”. Ezt meg­előzően - az amerikai sajtó által pél­dátlannak minősített lépésként - a védelmi miniszter tett közzé a Fehér Házban rövid nyilatkozatot. James Mattis leszögezte: az USA ugyan „nem keresi Észak-Korea megsem­misítésének lehetőségét”, de a konk­rét fenyegetéseket megtorolja. Kifej­tette, az Egyesült Államoknak meg­van a katonai képessége arra, hogy megvédje önmagát és szövetségeseit, és a Dél-Korea és Japán iránti elkö­telezettsége „kőbe vésett”. A lehet­séges katonai választ Mattis haté­konynak és elsöprőnek” nevezte. Kína végre tiltakozik Kína csak tegnap tiltakozott hiva­Ballisztikus rakétával hajtott végre tegnap hadgyakorlatot Dél-Korea, válaszul az előző napi észak-koreai kísérleti atomrobbantásra. A gyakorlaton légi és szá­razföldi erők vettek részt, Hjonmu típusú ballisztikus rakétát, illetve F-15K va­dászgépről kilőtt, nagy hatótávolságú levegő-föld rakétát vetettek be. A kilőtt rakéták pontosan eltalálták a Japán-tengerben kijelölt célpontokat, (tasr/ap) talosan Észak-Korea vasárnapi nuk­leáris kísérleti robbantása miatt, amely az eddigi legerősebb volt az ország történetében, és amelyről Phenjan azt állítja, hogy hidrogén- bombateszt volt. Kína Eszak-Korea pekingi nagykövetségénél fejezte ki súlyos nemtetszését. „Kína ellenzi, hogy Észak-Korea folytassa nukle­áris és ballisztikus programját, és el­kötelezett a Koreai-félsziget atom­fegyvermentessé tétele mellett. Ez az álláspontunk jól ismert, és Észak- Korea is teljesen tisztában volt vele” - jelentette ki a pekingi külügymi­nisztérium szóvivője. Japán és Kína is azt közölte tegnap, hogy nem ész­leltek sugárszennyezést az észak­koreai kísérleti robbantás óta. Trump megint beszólt Peking szerint elfogadhatatlan és méltánytalan Donald Trump ameri­kai elnök külkereskedelemmel kap­csolatos fenyegetőzése Észak- Koreával kapcsolatban-jdentette ki Keng Suang külügyi szóvivő. Trump Phenjan hatodik kísérleti atomrob­bantása után a Twitteren közölte, hogy az USA több lehetőség között azt is fontolóra veszi, hogy minden kereskedelmi kapcsolatot megszakít azokkal az országokkal, amelyek „Észak-Koreával üzletelnek”. A vi­lágtól elzárkózó kommunista dikta­túra legnagyobb, szinte egyetlen ke­reskedelmi partnere Kína. „Elfo­gadhatatlan az a helyzet, hogy egy­részt a kérdés békés rendezésén dol­gozunk, másrészt saját érdekeinket szankciók fenyegetik és sodorják veszélybe” - húzta alá Keng. A Kí­nából az USA-ba irányuló export havi szinten mintegy 40 milliárd dollárra tehető. THAAD: láncreakció Az észak-koreai fenyegetések el­len Dél-Korea telepíteni fogja a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszer 4 további ütegét a már had­rendbe állított kettő mellé - jelen­tette be a szöuli védelmi minisztéri­um. Kína tiltakozása ellenére Dél- Korea és az USA a két THAAD- üteget májusban állította hadrendbe az ország déli részén, Szöultól 190 kilométerre. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a további THAÁD-ütegekre reagálva kijelen­tette, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni „a katonai egyensúly” fenntartása érdekében. Dél-Korea és az USA tavaly július­ban állapodott meg először egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepí­téséről, ami nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Peking saját biztonságát érintő fenyegetés­nek tekinti a rakétarendszer nagy ha­tótávolságú radarjait. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom