Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)

2017-09-27 / 222. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. szeptember 27. KÖZÉLET I 3 Változás előtt a német uniós politika LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Megváltozhat Németország uniós politikája, ha valóban a Jamaica-koalíció jön létre. Az azonban még kérdéses, hogy pontosan milyen irányban, sok múlik a Zöldeken és a liberálisokon. Szinte biztosra vehető, hogy a vá­lasztási eredmények tükrében módo­sulni fog Németország uniós politi­kája. A változást a két kisebb koalí­ciós partner, a Zöldek és a liberáli­sok, vagyis az FDP okozzák majd, amelyek a jelenlegi Merkel-kurzustól eltérő irányvonalat képviselnek. „Török" külügyminiszter? Az azonban egyelőre nem vilá­gos, hogy milyen lesz a koalíció kö­zös irányvonala. „Kérdés, hogy ki lesz a külügyminiszter, vagyis a li­berálisok vagy a Zöldek kapják-e ezt a posztot - magyarázta lapunknak Techet Péter külpolitikai elemző. - Mindkét pártnak van jó jelöltje a posztra, talán nagyobb esélyük a Zöldeknek van.” A pártelnök Cem Özdemir török származású politi­kus, ő lehet az új német külügymi­niszter. „Ő eléggé uniópárti, ezzel folytatódhatna az integráció erősö­dése” - véli Techet. Pénzügyi szigor A német-francia tengely azonban lazábbá válhat, elsősorban az FDP miatt. A liberálisok nem támogatják azokat a pénzügyi vagy részben pénzügyi vonatkozású terveket, amelyek eddig felmerültek. „Az eu­rópai közös kötvények bevezetése, vagy az eurózónán belül a közös szociálpolitika erősítése a liberáli­sok számára elfogadhatatlan. Már a választások előtt határozottan kije­lentették, hogy nem támogatják az adósság közössé tételét, a transzfer­uniót vagy az eurókötvényt - ma­gyarázta az elemző. - Nem hívei a mageurópának sem, szerintük a je­lenlegi uniót kell tovább vinni. El­fogadhatatlan számukra, hogy az unió egyfajta államként kezdjen el funkcionálni, ezek a macroni tervek le fognak kerülni a napirendről.” Középpontban a védelem Hasonlóan vélekedik Milan Nič, a berlini Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője. „A német külpo­litika érzékenyebb lesz az európai értékekre - mondta lapunknak az elemző. - Biztosan eltérőek lesznek a hangsúlyok a pénzügyi politiká­ban, és az eurózónával kapcsolatos tervek is változhatnak.” Szerinte a pénzügyminiszteri poszt lesz a hangsúlyos. „Ha a liberálisok adják majd a pénzügyminisztert, akkor biztosan csökkenteni akarják majd a német szerepvállalást az adósságke­zelésben, nehezebb lesz a megegye­zés Franciaországgal az unió új fel­építéséről, nem lesz olyan fontos a közös költségvetés a közös uniós pénzügyminiszter meghatározása” - véli Nič. Szerinte csökken majd a hajlam a pénzügyi szolidaritásra a német fél részéről, vagyis keveseb­bet akarnak majd fizetni a közös kasszába. „A pénzügyi területtől, az eurózónával kapcsolatos elképzelé­sektől eltekintve azonban a német uniós politikára a folyamatosság lesz a jellemző” - magyarázta Nič. Sze­rinte az új kormány is az erősebb unió híve lesz. „A középpontba a közös védelmi politika, a biztonsági poli­tika kerül, illetve egy új menekült- politika kidolgozása válhat priori­tássá” - véli az elemző. Orbán napirenden Orbán Viktor jobban a célkereszt­be kerülhet. „Komolyabb bírálatok­ra kell készülnie, ezt mutatta a párt­vezetők szokásos választások utáni tévévitája is. Ezen Közép-Európa és a V4-ek nem volt téma, viszont a be­szélgetés Magyarországgal végző­dött, igaz, Schulz kezdeményezésé­re, de a Zöldek is csatlakoztak hoz­zá, azt állítva, hogy nem szabad to­vább elnézni az unió értékeinek fi­gyelmen kívül hagyását, például az uniós bíróság döntésének ignorálá- sát - magyarázta Nič. — Itt mutatko­zik meg, hogy milyen szerencsétle­nül reagált Magyarország, amikor az első hivatalos nyilatkozatok arról szóltak, hogy nem akarják tisztelet­ben tartani a migrációs kvótákról hozott bírósági döntést.” Szerinte Orbán már hiába próbálta később menteni a helyzetet azzal, hogy kö­telező érvényűnek nyilvánította az ítéletet. Belpolitikai szempontok Nič szerint a választások után megalakuló Bundestagban sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd a bel­politika az ellenzékbe vonuló szo­ciáldemokraták irányításával, a né­met külpolitika is jobban alárende­lődik a belpolitikai szempontoknak. „Úgy vélem, hogy Berlin sokkal kri­tikusabb lesz majd például Magyar- országgal és Lengyelországgal szemben - véli a szakértő. — Ezzel együtt azonban Németország aktí­vabb lesz majd Közép-Európa vi­szonyában, és intenzívebb kapcso­latot tart majd Budapesttel és Var­sóval is.” Készül a kormány szociális csomagja Háborúznak ÖSSZEFOGLALÓ Ma megoldódhat a Háziorvosok Szövetsége (ZAP) és a Dôvera Egészség- biztosító utóbbi napokban elmérgesedett vitája. A két fél ma újra tárgyal az október elsejétől esedékes szerződés feltételeiről. Pozsony. A ZAP tagjainak a Dőverával kötött szerződései szep­tember 31-ével lejárnak, és tegnap még nem látszott, hogy képesek lesznek megegyezésre. Sőt, a ZAP igazgatótanácsának egyik tagja, Pe­ter Lipták a hét elején arra szólította fel pácienseit, hogy lépjenek ki a biztosítóból, inkább a két másik kö­zül válasszanak. Erre éppen szep­tember végéig van lehetőségük. Nem fizeti az EKG-t Lipták szerint a Dôvera olyan fel­tételeket támaszt, amelyek ártanak a betegeknek. Szerinte a biztosító nem akarja kifizetni az EKG vizsgálat költségeit a háziorvosoknak, ha fennáll a szívinfarktus gyanúja. „Teljesen tisztességesnek tartom, hogy figyelmeztetem a pácienseket, hogy nem végezhetek EKG vizsgá­latot náluk, ha infarktust kapnak, mert a Dôvera nem fizeti ki” - je­lentette ki tegnap Lipták. Az orvos e- mailben elküldte a pácienseknek az új biztosítóba való belépéshez szük­séges űrlapokat is. Állítása szerint a a Dőverával Peter Lipták háziorvos szerint a Dôvera arra akarja rákényszeríteni az orvosokat, hogy a pácienseken spó­roljanak (Jozef Jakubčo felvétele) Dôvera arra akarja rávenni az orvo­sokat, hogy a betegeken spórolja­nak, a megtakarított összeg egy ré­szét az orvos kapná, vagyis szerinte a biztosító meg akarja „vásárolni” az orvosokat. A ZAP szerint azonban Lipták ak­ciója csak magánakció, a szövetség nem támogatja. „Az elküldött leve­let nem hagyta jóvá a szervezet ve­zetése” - jelentette ki Marian Kol­lár, a ZAP igazgatótanácsának elnö­ke. Ugyanakkor elismerte, hogy a Dôvera nem teljesen tisztességes eszközökkel gyakorol nyomást a tagjaikra. A ZÁP ugyanis megsza­kította a tárgyalásokat a biztosító­az orvosok val, a Dôvera képviselői azonban az egyes tagokat közvetlenül igyekez­tek rábírni a szerződés aláírására. „Visszautasítjuk az ilyen nyomás- gyakorlást” - jelentette ki tegnap Kollár. A Dôvera elsősorban Lipták eljá­rását utasítja vissza, aki szerinte kampányt folytat a biztosító ellen az átjelentkezési időszak utolsó napja­iban. „Úgy értékeljük, hogy pontos időzítésről van szó” — jelentette ki tegnap Martin Kultan, a Dôvera ve­zérigazgatója. Cáfolta, hogy bármi­ben is korlátoznák az orvosokat. „Standard feltételek alapján ellen­őrizzük és hasonlítjuk össze az or­vosokat. Semmilyen módon nem korlátozzuk őket, nincsenek sem­milyen teljesítménykorlátok arra vonatkozóan, hogy mennyi gyógy­szert írhatnak elő, mennyi kivizsgá­lást végezhetnek, milyen kezelése­ket javasolhatnak” - magyarázta Kultan. Szerinte a ZAP túszként használja a betegeket, és a biztosí­tóváltásra vonatkozó levél miatt bí­rósághoz fordulnak. Ma újra tárgyalnak A ZAP tegnap délután bejelentet­te, hogy ma újra tárgyalóasztalhoz ül a biztosítóval. „Készek vagyunk tárgyalni, olyan minkét fél számára előnyös megoldást keresünk, amely a páciensek számára is hasznos lesz” - tájékoztatta lapunkat a ZAP. Bíz­nak benne, hogy a tárgyalások után alá tudják majd írni a szerződést a biztosítóval. (Ipj, SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Fico-kormány vár­hatóan már holnap bemutatja leg­újabb szociális csomagját, ame­lyet a kormányfő még idén május­ban vetett fel - jelentette be tegnap Bugár Béla, a Híd elnöke. „Talán már csütörtökön lesz egy közös sajtótájékoztatónk a koalíciós partnereinkkel, amelyen beszá­molhatunk a közös szociális cso­magunkról” - mondta Bugár. A csomag egyes elemeit a koa­líciós pártok fokozatosan tették közzé. Az SNS a 13. és 14. havibé­rért harcol, amely legalább rész­ben adómentes lenne, a Smer töb­bek között a minimálbért emelné, többet fizetne azonban az éjszakai műszakban és a hétvégéken dol­gozóknak is. Több ötlettel állt elő a Híd is. Ezek közül az egyik leg­látványosabb az éves adómentes alap növelése lett volna az eddigi 3803-ról 4650 euróra, amit azon­ban a megyei és települési önkor­mányzatok tiltakozása miatt nem fogadtak el. Ezek ugyanis az in­tézkedés miatt kisebb bevételhez jutottak volna. Úgy tűnik azonban, hogy sike­rül elfogadtatni a Híd egy másik javaslatát, amellyel elsősorban a dolgozó nyugdíjasok anyagi hely­zetén szeretnének javítani. Ha ezt elfogadják, a nyugdíjasok 200 eu­rót nem meghaladó havi bevételeit járulékmentessé teszik, vagyis ha­sonló feltételek vonatkoznak majd rájuk, mint a diákokra. „Erről már sikerült megegyeznünk a pénz­ügyminiszterrel, így bekerülhet a szociális csomagba” - mondta Bugár. Az intézkedés szerinte nagyjából 84 ezer nyugdíjas bevé­teleit növelhetné. „Elsősorban azok számárajelenthet előnyt, akik idő előtt vonultak nyugdíjba, a je­lenlegi szabályok szerint ugyanis ők nem dolgozhatnak munkaszer­ződés alapján, ezzel ugyanis el­vesztenék jogosultságukat a nyugdíjra. Az új szabályok szerint azonban már szerződés alapján is dolgozhatnának, ha a bevételeik nem haladják meg a havi 200 eu- rót, miközben a nyugdíjukhoz is hozzájutnának” — mondta Ivan Švejna munkaügyi államtitkár, a Híd alelnöke. (TASR, SITA, mi) Újdonságok ► Nem kizárt a 13. és a 14 fizetés bevezetése. ► Járulékmentesek lehetnének a nyugdíjasok 200 eurót nem meghaladó havi bevételei. ► Emelhetik a minimálbért. Jobbra a „török" külügyminiszter. Katrin Göring-Eckardt és Cem Özdemir, a Zöldek két vezetője. (SiTA/AP-feivétei) ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom