Új Szó, 2017. szeptember (70. évfolyam, 202-225. szám)
2017-09-27 / 222. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2017. szeptember 27. | www.ujszo.com Budapest keményen reagált az ukrán oktatási törvény aláírására Az ukrán elnök szerint a jogszabály valamennyi ukrán állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosít, mert garantálja, hogy az iskola elvégzésével mindenki egyformán magas színvonalon beszélje az államnyelvet, ami „elengedhetetlen" a sikeres pályafutáshoz Ukrajnában (SiTA/AP-feivétei) RÖVIDEN 90 százalék igennel voksolt Erbíl. Az iraki kurd szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt hétfőn arra, hogy Kur- disztán régió és körülötte a kur- dok lakta térségek független állammá alakuljanak - adta hírül hétfon éjjel az erbíli választási bizottság az előzetes eredményt. A területen szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százalékajá- rult az urnákhoz - közölte a bizottság, holott korábban 78 százalékos részvételi hányadról szóltak hírek. A külföldön élő iraki kurdok már szombattól szavazhattak. Végeredmény legkésőbb három nap múlva várható. Kurdisztánon a voksolást követően éjszakába nyúló népünnepély lett úrrá: tűzijátékkal, autódudák kórusával, levegőbe lövöldözéssel tudatta örömét a függetlenségre vágyó elsöprő többség. A térségben Törökország és Irak mellett Irán és Szíria is ellenzi a kurdok függetlenné válását. Ankara, Teherán és Damaszkusz egyaránt attól tart, hogy a lépés felerősítené a területükön élő kurd kisebbség szeparatista törekvéseit. A szíriai kormány arra nyitott, hogy tárgyalásokat folytasson az ország területén élő kurd kisebbséggel annak autonómiájáról Szíria határain belül - jelentette ki tegnap Valid Moallem szíriai külügyminiszter. (MTI) Románia befogad száz menekültet Bukarest. Románia befogad száz, Törökországban nyilvántartásba vett szíriai állampolgárt az Európai Unió Tanácsának a kötelező betelepítési kvótákról tavalyelőtt elfogadott 1601-es számú határozata alapján. A szí- riaiak cégalapítási, munkavállalási, családegyesítési célból vagy turistavízumuk érvényességének meghosszabbítása végett kérvényezhetik a 90 napos tartózkodásra jogosító vízumot a román hatóságoktól, amit Bukarest 30 napon belül elbírál. A román idegenrendészeti eljárás szerint a 90 napos vízum többször meghosz- szabbítható, amíg a már Romániába érkezett külföldi megkapja a tartózkodási engedélyt, vagy kiutasítják az országból. Románia 2015-ben ellenezte a migrán- sok megszabott kvóták szerinti szétosztását a tagállamok között, a kvótahatározat végrehajtását azonban nem tagadta meg. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Szingapúr/Moszkva. Petro Porosenko ukrán államfő, miután hátfőn aláírta a belföldön és külföldön egyaránt bírált új oktatási törvényt, felkérte a kiilügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna „európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot". Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szeptember 15-i kijevi sajtó- tájékoztatóján jelentette be: Kijev elküldi az Európai Tanácsnak szakértői véleményezésre a törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat. Az ukrán parlament szeptember 5- én szavazta meg az új oktatási törvényt, melynek rendelkezése szerint az abban foglalt reformok 2018. szeptember 1-jétől lépnek életbe, a nemzetiségeket érintő része pedig 2020 szeptemberétől. A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul, ugyanakkor éles vitát váltott ki Emmanuel Macron francia államfő egy közös „európai beavatkozási erő", „közös védelmi költségvetés" és „közös doktrína" létrehozását javasolta tegnap az európai védelmi és biztonságpolitika megerősítésére. Párizs. Az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervének bemutatásakor a francia elnök a párizsi Sorbonne Egyetemen elmondott beszédében az európai szuverenitás visszaszerzése egyik kulcskérdésnek nePhenjan azzal vádolja Washingtont, hogy Donald Trump amerikai elnök háborút hirdetett Észak-Korea ellen. Washington. Az ENSZ tagállamainak és az egész világnak is pontosan emlékeznie kell arra, hogy „az Egyesült Államok hirdetett először háborút Észak-Korea ellen” - fogalbelföldön, de több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának visszaszorítása ellen. A tiltakozásokat a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. vezte a biztonsági kérdést. Ennek érdekében egy európai hírszerzési akadémia, egy európai terrorelhárítási ügyészség és egy, a természeti katasztrófák esetén bevethető közös polgári szolgálat felállítását is javasolta. A migrációs helyzet tartós kezelésére pedig egy európai menekült- ügyi hivatal és egy európai határrendészet létrehozását tartja szükségesnek. Macron egy európai szintű adó létrehozását javasolta a pénzügyi tranzakciókra, aminek teljes bevételét az oktatásra, az egészségügyre és az energetikai átmenetre épülő fejmazott a világszervezet New York-i központjában az észak-koreai külügyminiszter. Ri Jong Ho hozzátette, Phenj an fenntartj a magának aj ogot az ellenlépésekre, köztük amerikai stratégiai nehézbombázók lelövésére, még akkor is, ha azok nem Észak- Korea légterében repülnek.,,Mivel az Egyesült Államok háborút hirdetett, minden jogunk megvan az ellenlépécikke váltotta ki, amely kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csak az önkormányzati fennlesztési politikára fordítaná. „Két országban létezik Európában pénzügyi tranzakciós adó, Franciaországban és Nagy-Britanniában. Tegyük azt általánossá mindannyian Európában a fejlesztések támogatására!” - mondta. Európa jelenlegi formájában „túl gyenge, túl lassú, nem elég hatékony”, ezért újra kell alapítani, hogy a „kor nagy kihívásaival” szemben képes legyen fellépni. „Hagytuk, hogy a kétkedés teret nyerjen. Hagytuk, hogy elterjedjen Európában azt a gondolat, hogy Éu- rópa egy tehetetlen bürokrácia. Nem sekre” - hangsúlyozta. A Yonhap délkoreai hírügynökség szerint Észak- Korea megerősítette keleti partjainak védelmét, és újabb harci repülőgépeket vezényelt át a térségbe, miután Washington szombaton B-1B típusú hadászati nehézbombázókat küldött az Észak-Koreától keletre fekvő vizek fölötti nemzetközi légtérbe. Phen- jan ezt hadüzenetként értékelte, és tartású tanintézetek külön osztályaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban - jelentette ki a Szingapúrban tartózkodó Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. „Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben” - fogalmazott a jogszabály aláírásával és az arra adott magyar reakcióval kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó Péter szavai szerint szégyen és gyalázat, hogy Ukrajna elnöke aláírta az oktatási törvényt. Elavultnak és félresikerültnek minősítette az ukrán oktatási törvény több rendelkezését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap Moszkvában. Az orosz külügyminisztérium korábban bejelentette, hogy az oktatási törvény ellentétes Ukrajna alkotmányával, mert megsérti az orosz ajkú lakosság érdekeit és a totális el- ukránosítást célozza. tettünk javaslatokat (...) Pedig Brüsszel mi vagyunk, minden pillanatban” - ismerte el a francia államfő. „Nem fogok semmit se meghagyni azoknak, akik a megosztást és a nemzeti befelé fordulást képviselik” -tette hozzá. Emmanuel Macron szerint az eu- rózónának saját költségvetésre és pénzügyminiszterre van szüksége, és ez kulcsfontosságú a közös valutát használó övezet stabilitásának biztosításához, valamint ahhoz, hogy átvészeljék a gazdasági sokkhatásokat. (MTI) azzal fenyegetőzött, hogy lelövi a területének közelébe kerülő amerikai katonai repülőgépeket. Az Egyesült Államok továbbra is előnyben részesíti a tárgyalásos megoldást, és amíg csak lehet, igyekszik kiaknázni a diplomáciai eszközök nyújtotta lehetőségeket - szögezte le tegnap James Mattis amerikai védelmi miniszter. (MTI) Macron: újra kell alapítani Európát Phenj an harci gépeket vezényelt a keleti partokhoz A németek többsége jónak tartaná a „Jamaica-koalíciót” A németek többsége jónak tartaná, ha a következő ciklusban az úgynevezett Jamaica-koalíció, az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség, a liberális FDP és a Zöldek közös kormánya vezetné az országot. Berlin. A pártok színei (CDU/ CSU - fekete, FDP - sárga, Zöldek - zöld) alapján elnevezett koalíciós összetétel a németek 57 százaléka szerint lenne jó Németországnak, az eddigi nagykoalíció - a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD közös kormányzásának - folytatását pedig csak 31 százalék tartaná jónak az ARD televízióban ismertetett felmérés szerint. A DeutschlandTrend nevű kutatás- sorozatnak a vasárnapi parlamenti választások után egy nappal felvett adatai alapján a németek 59 százaléka támogatja, hogy az SPD a nagy- koalíció folytatása helyett ellenzékbe vonul, míg 33 százalék nem tartja helyesnek a szociáldemokraták döntését. A többség - 59 százalék - arra számít, hogy az SPD kitart az elhatározása mellett, és a németek alig egy- harmada számít arra, hogy a párt végül mégis ismét koalícióra lép a CDU/CSU-val. Angela Merkel támogatottsága továbbra is magas, 58 százalék üdvözli, hogy a következő ciklusban is ő lesz a kancellár. Azonban négy évvel korábban, amikor a CDU/CSU kiugró eredménnyel, a szavazatok 41,5 százalékával nyerte meg a Bundestag-választást, a kormányfő támogatottsága 13 százalék- ponttal nagyobb, 71 százalékos volt. A kutatásban azt is vizsgálták, hogy a választók szerint a többi pártnak miként kellene viszonyulnia a Bundestagba most először bejutott Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párthoz. Kimutatták: csupán 17 százalék támogatná, ha rendszeresen együttműködnének a CSU/CSU-tól jobbra álló új párttal. A teljes körű bojkottot viszont csak 33 százalék támogatná, és 47 százalék szerint mindig külön mérlegelni kellene, hogy szükséges-e együttműködni az AfD- vel. Az új párt egyik társelnöke, Frauke Petry, és a párt észak-rajna- vesztfáliai vezetője közben Drezdában bejelentette, hogy lemond a szászországi tartományi gyűlés AfD-frakció- jának vezetői tisztségéről. Hozzátette, hogy a pártból is távozik majd. A kilépés pontos időpontjáról nem beszélt. Petry hétfőn jelentette be, hogy tartalmai nézeteltérések miatt nem csatlakozik pártja képviselőcsoportjához a szövetségi parlamentben. Az esetleges Jamaica-koalíció tagjai soha nem kormányozlak még együtt szövetségi szinten, de a CDU/CSU és az FDP évtizedeket töltött együtt kormányon, és tartományi szinten is dolgoztak már együtt különböző összetételben. (MTI)
